A sepsiszentgyörgyi kutató azt javasolja, azok is oltassák be magukat, akik már átestek a fertőzésen
Fotó: MTI/Balázs Attila
Minél rövidebb idő alatt minél több embert kell beoltani; a koronavírus ellen kifejlesztett valamennyi vakcina valós mértékben csökkenti a fertőzés kockázatát – hívta fel a figyelmet Fejér Szilárd, a Pro Vitam diagnosztikai központ kutatója.
2021. január 28., 08:162021. január 28., 08:16
A koronavírus ellen kifejlesztett oltások közül mindegyik valós mértékben csökkenti a fertőzés kockázatát, és ha a készítményt engedélyezték, akkor biztonságos, hatásos – szögezte le Fejér Szilárd, a Pro Vitam diagnosztikai központ kutatója. Mint mondta, nem látja értelmét annak, hogy valamelyik készítményhez ragaszkodjunk az immunizálás során.
A Pfizer–BionTech és a Moderna készítményeinek az alapja, hogy a vírus genetikai anyagából kiollózzák az RNS-szakaszt, ami egy lipidburokba csomagolva jut be a sejtbe, a burok szétesik, a hírvivő ribonukleinsav pedig arra utasítja a sejtet, hogy gyártsa le a koronavírus tüskefehérjéjét, ez a fehérje váltja ki az immunválaszt. Az AstraZeneca és a Sputnik V oltóanyagok esetében egy ártatlan adenovírus vektorjába csomagolják a genetikai információt.
Fejér Szilárd arra biztatja azokat is, akik korábban megfertőződtek, és már nincsenek hosszú távú tüneteik, hogy ne halogassák az oltás beadatását. „Kíváncsiságból megnézethetik, hogy van-e és mennyi antitest a szervezetükben, de ez csak tájékoztató jellegű, hiszen laboratóriumtól függ, hogy a gyengébb vagy erősebb antitesteket mutatják ki.
– részletezte a kutató.
Biztos, hogy nem placebót kaptunk az oltás során – szögezi le Facebook-bejegyzésében Fejér Szilárd. A Pro Vitam laboratórium Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron ötven-ötven személy esetében követi az oltás utáni immunválaszt.
Ez azoknál is megfigyelhető, akinél az oltás napján nem mutattak ki antitestet, de az elmúlt hónapokban volt pozitív PCR-tesztjük. „A koronavírus-fertőzésen átesett személyeknél az első oltás emlékeztető oltásként működik, erős antitesttermelést vált ki, ez az antitest-mennyiség viszont a védőoltástól számított második héten már csökken, és valószínűleg beáll egy szintre, amely hosszabb távon védelmet biztosít” – mutat rá Fejér Szilárd.
A kutatás során a hosszú távú védelem működését vizsgálják, hogy van-e jelentős eltérés a fertőzésen már átesett beoltottak és azok között, akik az oltás előtt nem fertőződtek meg. A vírusmentes beoltottak nagy részénél is elkezdődött az antitestszint lassú, de biztos emelkedése a mintavétel után két héttel, derül ki az eddigi vizsgálatokból. A diagnosztikai központban a fejlesztés során figyeltek arra, hogy csak a nagyon erősen kötődő antitesteket mutassák ki.
Vannak olyan diagnosztikai módszerek, amelyek ezeket a gyengén vagy közepesen kötődő antitesteket is kimutatják, de ezek hasznossága a betegség elleni védekezés becslésében elég bizonytalan, részletezi Fejér Szilárd. Az immunválasz alakulása 2-4 hét múlva lesz igazán érdekes, hiszen a klinikai vizsgálatok szerint a maximális védelmet a Pfizer–BionTech védőoltása a második oltás után legalább hét nappal biztosítja.
Fotó: Székelyhon Tv
Az eddig használt PCR-tesztekkel nem tudják kimutatni a különbséget a Covid–19 és a mutálódott vírustörzsek között, azonban be lehet szerezni olyan teszteket, amelyek eredménye valószínűsíti a mutáció jelenlétét. A Pro Vitam is beszerezte ezeket a kitteket, még nem találtak mutációra utaló eredményt, de Fejér Szilárd szerint „ami késik, nem múlik”.
A szakértő ezért tartja továbbra is fontosnak a távolságtartást és a maszkviselést, hiszen ezzel lehet fékezni a vírus terjedését. A Pfizer–BionTech és a Moderna vakcinái megakadályozzák, hogy a vírus bejusson a sejtekbe, ezért az eddigi mutációk ellen is védenek, bár a dél- afrikai változat esetében kisebb hatásfokkal.
A fejlesztők folyamatosan figyelik a mutációkat, az RNS-alapú vakcinákat könnyen lehet igazítani, csak ki kell cserélni az RNS-szakaszt a mutáns változat tüskefehérjéjét kódoló szakaszra, ám ez is végig kell majd fusson az pár hónapos engedélyeztetési szakaszon. Ez jelenleg nem esedékes, ám ha szükség lesz rá, gyorsan megléphetik.
– mutatott rá Fejér Szilárd. Hozzátette, az oltások hatékonyságát bizonyítja, hogy Izraelben, miután a többség megkapta az emlékeztető dózist, látványosan visszaesett a kórházi ápoltak száma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!