2013. február 13., 07:542013. február 13., 07:54
Több gazdasági rendellenességet fedezett fel a számvevőszék Hargita megyében, elsősorban Székelyudvarhelyen, ahol a Mediafax hírügynökség szerint 2,5 milliárd lejre rúg az okozott anyagi kár. Az ellenőrzés szerint a megyében huszonhét közintézménynél végeztek ellenőrzést, és összesen 2,6 milliárd lejes, kihágások vagy könyvelési hibák okozta károkra derítettek fényt. A székelyudvarhelyi önkormányzat esetében az ingatlanok értékfelmérését 2003 óta nem végezték el, a köztisztasági díjakat pedig törvényellenes módon emelték. Bunta Levente polgármester a hírügynökségnek elmondta: a hiányosságok az önkormányzat tulajdonában álló épületeknél mutatkoznak. „Annyi tennivalónk van, más területek ennél is fontosabbak, sürgősebbek telekkönyvi szempontból. A felértékeléseket el kell végezni, de tudvalevő, hogy az ezzel foglalkozó magáncégek elég magas áron dolgoznak. Mi megpróbálunk akár saját erőnkből elvégeztetni néhányat, de az elvárásoknak már csak a létszámunk miatt sem tudunk eleget tenni, amely 130-ról 70-re csökkent” – részletezte Bunta Levente. Az elöljáró elismerte, hogy az intézkedés szükséges, ám kijelentette: jelenleg nem jelent prioritást a városvezetés számára, mivel egyelőre nem tervezik értékesíteni az ingatlanokat. A köztisztasági díjak emelésével kapcsolatban Bunta Levente azt mondta, meglátása szerint az törvényesen történt, bár a számvevőszék ennek ellenkezőjét állapította meg. Az ügyben törvényszéki döntésre várnak. „Az áremelést helyi tanácsi határozattal döntöttük el, az infláció arányában indexáltuk a díjakat. A helyi önkormányzati testületnek jogában áll ezeket az árakat megemelni” – szögezte le a székely város elöljárója.
Beszterce-Naszód megyei önkormányzatoknál is tartott ellenőrzést a számvevőszék, ott tizenegy község önkormányzatának pénzügyeit vették górcső alá. A községeknél és Beszterce megyeszékhely szintjén 363 ezer lejes törvénytelen kifizetésre derült fény – áll a jelentésben. A legnagyobb kárt a megyeszékhely polgármesteri hivatalánál regisztrálták, ahol a helyi rendőrség alkalmazottainak fizetését hibásan állapították meg, de voltak törvénytelenségek Budatelke, Nagynyulas és Jád településeken is.
Súlyos rendellenességekre derített fényt Maros megyei településeken is a számvevőszék megyei kirendeltsége. Az intézmény munkatársai szerint 2011-ben a megye önkormányzatai több mint tizennégy millió lejjel rövidítették meg a központi költségvetést. Maros megyében harminc önkormányzat egy évvel korábbi pénzügyeit vizsgálták a számvevőszék munkatársai a tavaly. Az általuk felfedezett törvénytelenségek, rendellenességek következtében 14,6 millió lejjel károsították meg az államkasszát. A legtöbb problémát a marosvásárhelyi önkormányzatnál találták, ahol az önkormányzat nem kapta meg a város parkolóit kezelő vállalkozástól a haszonbér ellenértékét, 408 ezer lejt. „Tavaly április végén fejezték be a vizsgálódást nálunk a számvevőszék munkatársai. A bért még abban a hónapban, a vizsgálat lezárása előtt megkaptuk a vállalkozástól, és ezt jeleztük is. Emellett kifogásolták azt is, hogy bizonyos szövetkezetek nem fizették ki a megszabott bérleti díjat az általuk használt telkek után. A szövetkezeteknek fizetési felszólítást küldtünk” – nyilatkozta Kiss Imola. Marosvásárhely polgármesteri hivatalának gazdasági igazgatója szerint az intézmény alkalmazottai közül senki sem kap semmilyen pótlékot, kivéve az európai uniós pénzalapokból megvalósított projektek résztvevői. „Összesen 17 609 lejt kapott pluszban nyolc személy. Esetükben a számítással volt gond, de az összeget visszaadták” – mondta Kiss Imola.
A számvevőszék szerint ugyanakkor a vásárhelyi városháza törvénytelenül fizetett ki 807 ezer lejt az E-starnak gázártámogatásként. „Az önkormányzat képviselő-testülete 2011 februárjában megemelte a fűtés gigakalóriánként mért előállítási árát, de az illetékes szervek ezt csak márciusban fogadták el. Február–márciusban így több gázártámogatást fizettünk. A különbözetet úgy szereztük vissza, hogy levontuk a társaság 2012-ben kiállított számláiból” – mondta a gazdasági igazgató.
A számvevőszék a dokumentumban azt is kifogásolta, hogy a város csaknem félmillió eurót fizetett ki a Salubriservnek. „A 450 ezer eurót szerződés alapján fizettük ki, de nem szemétszállításra, hanem felújítási és bővítési munkálatok finanszírozására. Időközben a megyei tanács elfogadta a megyei hulladékgazdálkodásra vonatkozó tervét, így a befektetésekre már nem volt szükség” – fejtette ki Kiss Imola. Hozzátette, a hatóság által kifogásolt pénzügyi tranzakciókat felül kell vizsgálniuk, és amenynyiben hibáztak, úgy ki kell javítsák, ellenkező esetben a város vezetőjén és az érintett szakigazgatóságok illetékesein hajtja be az okozott kár ellenértékét a számvevőszék. Amennyiben a városháza illetékesei úgy gondolják, a vizsgálat téves eredményre jutott, a bíróságon fellebbezhetnek.
Ezt megelőzően – amint arról lapunkban is beszámoltunk – arra is fény derült az idei számvevőszéki jelentésből, hogy elhunyt, illetve a kórházba beutalt személyeknek felírt ártámogatott gyógyszereket is kifizetett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) 2011-ben. Mint kiderült, a biztosító Hargita, Máramaros, Beszterce-Naszód és Szilágy megyei kirendeltsége számos ingyenes gyógyszerre felírt receptet törvénytelenül hagyott jóvá, például olyan nyugdíjasok esetében is, akiknek juttatása meghaladta a 700 lejt. Az egészségügyi hatóságok így országos szinten több százezer lejt fizettek ki jogtalanul.
Lapunk megkeresésére Lakatos Péter, az állami számvevőszék tagja elmagyarázta: hasonló ellenőrzéseket minden évben végeznek, az előző évi költségvetés teljesítésére koncentrálva. A tavaly elvégzett és a parlamentnek nemrég benyújtott, a 2011-es büdzsére vonatkozó vizsgálatok eredményeit tartalmazó, több száz oldalas dokumentum két részből áll, az egyik a központi szervekről, mint amilyen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a másik pedig a helyi és megyei önkormányzatokról szóló jelentés. n Fancsali Attila, Nagy Orsolya
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok