Míg Magyarországon egyre kevésbé méltányolják, az erdélyi magyarok szerint a legértékesebb a lelkészi munka

Magyarországon a papi hivatás megbecsültségét messze megelőzi nemcsak az orvosé, de a polgármesteré is – ez azonban a friss felmérés szerint az erdélyi magyarok körében nem így van. „A kutatások szerint Magyarországon továbbra is hanyatlik a vallásosság, nálunk pedig inkább stagnál. Egyes kutatások az erősödését mutatják ki, az egyházi statisztikák a nagyon lassú csökkenését – ebben vannak ellentmondások” – mutatott rá a szociológus. Kifejtette, tavaly a népszámlálási adatokból a lelkészek anyagi körülményeiről rajzolódott ki egy kép úgy, hogy elkülönítették a foglalkozási csoportokat, a lakásra vonatkozó adatokból indultak ki.

„A cenzus adataiból azonban nem derül ki a papi hivatás társadalmi megbecsültségének mértéke. A friss felmérés arra is rávilágít, hogy az emberek úgy gondolják, kereset szempontjából – a felsorolt foglalkozások között – utolsó helyen találhatók a papok. Ez azt is jelenti, hogy a lelkészi foglalkozás annak ellenére vezető pozíciót tölt be műveltség, megbecsültség és hasznosság tekintetében, hogy nyilvánvaló az is, e foglalkozást nem a jövedelmezősége miatt választják” – mutatott rá a vallásszociológus.

Erdélyben nem veszített megbecsültségéből a lelkészi munka

Kiss Dénes kifejtette, a magyarországi kutatásokból kiindulva „pesszimistább” erdélyi helyzetképet lehetett sejteni, az eredmények ehhez képest jobbak a papi megbecsültséget illetően az erdélyi magyarok körében. Kérdésünkre összegzésképp elmondta, határozottan a papi és orvosi hivatás kerül megbecsültség tekintetében az első helyre, utána következik az iskolaigazgató, majd a vállalkozó, polgármester.

Ez viszont azt jelenti, hogy az a foglalkozás, ami az egyház jelentőségét fenntartja és működteti, nem veszített a megbecsültségéből, és a megkérdezettek hasznosnak is tartják, ellentétben a magyarországi helyzettel, ahol nem tartják annyira hasznosnak a papi hivatást” – világított rá lapunknak Kiss Dénes.

Fontosnak nevezte, hogy a felmérés eredményei szerint Erdélyben nemcsak hasznosnak tartják a papi hivatást, de műveltnek is tartják a papokat. Hasznosság tekintetében az orvos kerül első helyre (az autószerelőt is az orvoshoz hasonló fontosságúnak tekintik a válaszadók), ám utána itt is a pap következik, megelőzve az iskolaigazgatót is.

Az egyház társadalmi szerepe

A friss kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek életkorával szintén kimutatható kapcsolatban van a papi foglalkozás presztízse. Az 50 évnél idősebbek körében magasabb, az ennél fiatalabbak körében – életkortól függetlenül – alacsonyabb a pap presztízse. A felmérés arra is rámutat, hogy a nők körében nagyobb a lelkészek megbecsültsége, mint a férfiak körében.

– mondta a kutatást végző szociológus.

Kérdésünkre, hogy az egyes foglalkozások megbecsültségét illetően volt-e valami meglepő az eredményekben, Kiss Dénes azt mondta, meglepő volt, hogy a vállalkozókat a szóban forgó értelmiségi foglalkozásokhoz képest kevésbé becsüli a társadalom. A szociológus azt mondta, a papi hivatás presztízse valamilyen szinten összefüggésben áll a vallásosság és az egyház presztízsével.

„Ha vallásosak az emberek, akkor nyilván értékelik a papi hivatást. Az erdélyi magyarok pedig vallásosabbak, mint a magyarországiak. Az egyház társadalmi szerepével is kapcsolatban áll a megbecsültség: kisebbségi helyzetben fontosabbak az egyházak, így nyilván a papok is” – mutatott rá a szociológus.

Egyébként Romániában gyakorta látnak napvilágot országos felmérések, amik arra vonatkoznak, hogy az emberek mely intézményben bíznak a leginkább, és az egyház a rangsor elején foglal helyet. Az egyházba vetett bizalom a magyarok körében is magas, talán ez sem függetleníthető attól, hogy értékelik a papi hivatást – állapította meg a szociológus.