A friss szociológiai felmérés szerint az erdélyi magyarok fontosnak tartják a lelkészek munkáját
Fotó: Beliczay László
A papi hivatás társadalmi státuszára vonatkozó vizsgálatot végzett Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója; a felmérésből kiderül, hogy a lelkészi és orvosi hivatást becsülik leginkább az erdélyi magyarok. Az eredményekről a társadalomkutató beszélt a Krónikának, kifejtve, a kutatások szerint míg Magyarországon továbbra is hanyatlik a vallásosság, nálunk inkább stagnál. „Egyes kutatások az erősödését mutatják ki, az egyházi statisztikák a nagyon lassú csökkenését – ebben vannak ellentmondások” – mutatott rá a szociológus. A felmérésből az is kiderült, hogy a lelkészi foglalkozás annak ellenére vezető pozíciót tölt be műveltség, megbecsültség és hasznosság tekintetében, hogy nyilvánvaló az is: e foglalkozást nem a jövedelmezősége miatt választják.
2022. szeptember 25., 12:592022. szeptember 25., 12:59
Magas a papi hivatás megbecsültsége az erdélyi magyarok körében, az orvosokkal egyenlő mértékben a lelkészeket helyezik társadalmi státusz tekintetében az első helyre az emberek – derült ki abból a kutatásból, amelyet Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szociológia karának oktatója (portrénkon) végzett idén nyáron. A papi hivatás társadalmi státuszára vonatkozó vizsgálat 650 fős minta segítségével készült, településméret, iskolai végzettség, valamint a magyar lakosság településenkénti aránya szerint rétegzett, úgynevezett kvótás mintavétellel. Az adatfelvétel a teljes erdélyi magyar népességre reprezentatívnak tekinthető, tehát valamennyi felekezet szerepel benne. A felmérés összegzése a Valláskutató Intézet honlapján is elérhető.
Kiss Dénes a Krónika megkeresésére elmondta, a kutatást többek közt az hívta életre, hogy az erdélyi magyarok körében még nem végeztek a papi hivatás társadalmi státuszát vizsgáló kutatást, sőt, az egyes foglalkozások presztízsét illetően sem készítettek felmérést.
„Az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség 2021. évi találkozóján pódiumbeszélgetést szerveztek a lelkészi életpálya 21. századi helyzetéről. A beszélgetés egyik meghívottjaként e téma szociológiai vetületét próbáltam áttekinteni” – mondta Kiss Dénes. Kifejtette, a lelkészszövetség értekezésén a magyarországi eredményeket mutatta be, amelyek minden bizonnyal eltérőek az erdélyi helyzettől:
Magyarországon a papi hivatás megbecsültségét messze megelőzi nemcsak az orvosé, de a polgármesteré is – ez azonban a friss felmérés szerint az erdélyi magyarok körében nem így van. „A kutatások szerint Magyarországon továbbra is hanyatlik a vallásosság, nálunk pedig inkább stagnál. Egyes kutatások az erősödését mutatják ki, az egyházi statisztikák a nagyon lassú csökkenését – ebben vannak ellentmondások” – mutatott rá a szociológus. Kifejtette, tavaly a népszámlálási adatokból a lelkészek anyagi körülményeiről rajzolódott ki egy kép úgy, hogy elkülönítették a foglalkozási csoportokat, a lakásra vonatkozó adatokból indultak ki.
„A cenzus adataiból azonban nem derül ki a papi hivatás társadalmi megbecsültségének mértéke. A friss felmérés arra is rávilágít, hogy az emberek úgy gondolják, kereset szempontjából – a felsorolt foglalkozások között – utolsó helyen találhatók a papok. Ez azt is jelenti, hogy a lelkészi foglalkozás annak ellenére vezető pozíciót tölt be műveltség, megbecsültség és hasznosság tekintetében, hogy nyilvánvaló az is, e foglalkozást nem a jövedelmezősége miatt választják” – mutatott rá a vallásszociológus.
Kiss Dénes kifejtette, a magyarországi kutatásokból kiindulva „pesszimistább” erdélyi helyzetképet lehetett sejteni, az eredmények ehhez képest jobbak a papi megbecsültséget illetően az erdélyi magyarok körében. Kérdésünkre összegzésképp elmondta, határozottan a papi és orvosi hivatás kerül megbecsültség tekintetében az első helyre, utána következik az iskolaigazgató, majd a vállalkozó, polgármester.
Ez viszont azt jelenti, hogy az a foglalkozás, ami az egyház jelentőségét fenntartja és működteti, nem veszített a megbecsültségéből, és a megkérdezettek hasznosnak is tartják, ellentétben a magyarországi helyzettel, ahol nem tartják annyira hasznosnak a papi hivatást” – világított rá lapunknak Kiss Dénes.
Fontosnak nevezte, hogy a felmérés eredményei szerint Erdélyben nemcsak hasznosnak tartják a papi hivatást, de műveltnek is tartják a papokat. Hasznosság tekintetében az orvos kerül első helyre (az autószerelőt is az orvoshoz hasonló fontosságúnak tekintik a válaszadók), ám utána itt is a pap következik, megelőzve az iskolaigazgatót is.
A friss kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek életkorával szintén kimutatható kapcsolatban van a papi foglalkozás presztízse. Az 50 évnél idősebbek körében magasabb, az ennél fiatalabbak körében – életkortól függetlenül – alacsonyabb a pap presztízse. A felmérés arra is rámutat, hogy a nők körében nagyobb a lelkészek megbecsültsége, mint a férfiak körében.
– mondta a kutatást végző szociológus.
Kérdésünkre, hogy az egyes foglalkozások megbecsültségét illetően volt-e valami meglepő az eredményekben, Kiss Dénes azt mondta, meglepő volt, hogy a vállalkozókat a szóban forgó értelmiségi foglalkozásokhoz képest kevésbé becsüli a társadalom. A szociológus azt mondta, a papi hivatás presztízse valamilyen szinten összefüggésben áll a vallásosság és az egyház presztízsével.
„Ha vallásosak az emberek, akkor nyilván értékelik a papi hivatást. Az erdélyi magyarok pedig vallásosabbak, mint a magyarországiak. Az egyház társadalmi szerepével is kapcsolatban áll a megbecsültség: kisebbségi helyzetben fontosabbak az egyházak, így nyilván a papok is” – mutatott rá a szociológus.
Egyébként Romániában gyakorta látnak napvilágot országos felmérések, amik arra vonatkoznak, hogy az emberek mely intézményben bíznak a leginkább, és az egyház a rangsor elején foglal helyet. Az egyházba vetett bizalom a magyarok körében is magas, talán ez sem függetleníthető attól, hogy értékelik a papi hivatást – állapította meg a szociológus.
A papi foglalkozás társadalmi státusza a 21. században
Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség 2021. évi találkozóján a téma szociológiai vetületét tekintette át. Értekezésének összefoglalója a Valláskutató Intézet honlapján szerepel (vallaskutato.ro). Amint részletezte, a magyarországi társadalomkutatók a témában 1998-ban végeztek elemzést. Tomka Miklós és Révay Edit interneten is elérhető elemzésében a két szerző a papi foglalkozás társadalmi megítélését kérdőíves módszerrel vizsgálta, melyben a kérdezetteket arra kérték, hogy a papokat öt szempont szerint hasonlítsák össze a körzeti orvossal, a polgármesterrel, az iskolaigazgatóval, a rendőrrel, a postással, a fodrásszal és az autószerelővel. Az öt szempont az ismertség, a műveltség, a tekintély, a jövedelem és a társadalmi fontosság volt.
Eredményeik szerint a lelkészek társadalmi státusa az iskolaigazgatóéhoz áll a legközelebb. Műveltség tekintetében mindkét foglalkozást az orvosoké alattinak látták, tekintélyüket viszonylag magasnak, de messze a polgármesteré alattinak. Fontosság szempontjából a kétkezi foglalkozásokat kevéssel megelőzik (a pap kevésbé, mint az iskolaigazgató), de lényegesen alatta maradnak az orvosnak és a polgármesternek tulajdonított fontosságnak.
A szerzők szerint a pedagógusokéhoz hasonló társadalmi megítélés egyik oka az lehet, hogy a papnak sokak szerint elsősorban oktatási feladatai vannak: a kutatás keretében azt is megkérdezték, hogy mi a papok feladata, e kérdésre pedig igen nagy arányban azt a választ kapták, hogy ez a gyerekek vallási nevelése, illetve a szociális segítés és a lelki tanácsadás.
A papi foglalkozás társadalmi presztízséről, ugyancsak magyarországi vonatkozásban minimális információ a 2016-os Mikrocenzus kutatásból derült ki, melyben a foglalkozások általános presztízsének rangsorában a papok a 65. helyen szerepeltek. Tekintve, hogy 1998-ban a papi foglalkozás még a 6. helyen volt, ez hatalmas presztízsvesztés, melyről a szerzők mindössze ennyit írnak: „A társadalmi értékrend megváltozását mutatja az is, hogy kikerült a leginkább megbecsült foglalkozások közül a papi hivatás, amelynek sem kereseti lehetőségeit, sem társadalmi hasznosságát nem értékelik az emberek magasra, egyedül hatalmi és tudás dimenzióban kapott magasabb pontszámot”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Látogatottsági adatok
5 hozzászólás