Miért Akadémia: terítéken az erdélyi magyar ifjúság jövőképe

Bár a konferencia keretében főként tematikus szakmai előadások zajlottak, a szervezők szabadidős programokkal is igyekeztek színesebbé tenni a rendezvényt.

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára arra buzdította a munkát kereső fiatalokat, hogy önállóan alakítsák sorsukat, ne az államtól vagy mástól várjanak segítséget. „A fiataloké a jövő közhelyes, inkább úgy érdemes gondolkodni, hogy a jelen az ifjúságé” – jegyezte meg a szövetség főtitkára.

Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere előadásában kifejtette, szerinte a fiatalok általában rosszul menedzselik önmagukat. „Az egyetemeken tanítanak többféle menedzsmentet, viszont azt, hogy egy állásinterjún vagy egy munkahelyen hogyan mutassuk be képességeinket, hogyan értékesítsük önmagunkat, azt sajnos sehol sem tanítják. Mindenekelőtt azonban a fiataloknak azt kell eldönteniük, hogy milyen úton indulnak el: azon, melyre a szülők terelgetik, azon, amelyre a társadalmi tendenciák terelgetnek, vagy amelyet szabad akaratukból választanak” – mondta az alpolgármester.

Pető Csilla és Derzsi Ákos parlamenti képviselők előadásában megvitatták a kérdést, hogy valóban fontos-e gimnáziumba iratkozni, majd a tanulmányokat egyetemen folytatni. A politikusok a szakiskolák fontosságára hívták fel a figyelmet, rámutatva, hogy nemcsak Európában, hanem Romániában is komoly gondot jelent a képzett szakemberek hiánya. Ugyanakkor javasolták a részt vevő egyetemi hallgatóknak, hogy tanulmányaik befejeztével merjenek vállalkozni, ne feltétlenül az alkalmazotti szerepkört válasszák.

Románia környezetvédelmi minisztere, Borbély László kiemelte, hogy a most felnövekvő nemzedéket nemcsak elméleti ismeretekkel, hanem környezetvédelmi ismeretekkel is fel kell vértezni. A politikus kiemelte, a környezetvédelem a mindennapok szintjén a fiatalok számára nemcsak életmódot jelenthet, hanem megélhetést is, hiszen a környezetvédelmi szakma a jövő egyik sikerszakmája lehet.
Cseke Attila volt egészségügyi miniszter azt tanácsolta a jelen levő fiataloknak, hogy bátran merjék felvállalni elképzeléseiket, viszont vigyázzanak arra, hogy igazán eredményesen csak egy, legfeljebb két projekttel lehet egyszerre foglalkozni.

Debreczeni Sándor főszervező pozitívnak és sikeresnek értékelte az idei rendezvényt, elmondása szerint sikerült olyan témaköröket is érinteni, mint például az oktatás, vagy az itthon maradás kérdése, ugyanakkor a soron következő népszámlálás is terítékre került. Az ötletbörzéken a fiatalok is felvázolhatták elképzeléseiket a népszámlálás népszerűsítését célzó kampány kapcsán. A szervezők egyelőre még nem döntöttek a jövő évi akadémia témájáról, viszont ígérik, fő céljuk továbbra is az erdélyi magyar fiatalokat érintő szakmai tanácsadás lesz, aktuális közéleti kérdésköröket érintve.

Balog Levente