Hirdetés

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt

kenyér

Napjainkban reneszánszát éli az otthoni kenyérsütés, egyre többen próbálkoznak saját kenyerük elkészítésével

Fotó: Bíró Sára archívuma

Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez és a gyökerekhez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk a kovászolás újjászületéséről és a jó kenyér titkáról.

Deák Szidónia

2025. október 16., 07:592025. október 16., 07:59

2025. október 16., 08:412025. október 16., 08:41

Az emberiség egyik legalapvetőbb élelmiszerére, a kenyérre és annak kulturális szimbólumára irányul a figyelem minden év október 16-án, a kenyér világnapján szerte a világon. A Pékek Világszövetsége által kezdeményezett jeles nap célja, hogy bemutassa a kenyérkészítés hagyományát, felhívja a figyelmet a minőségi alapanyagokból készült péktermékek fontosságára, és elismerje a pékek mindennapi munkáját.

A világnap apropóján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával arról beszélgettünk, miért vált egyre több ember számára fontossá, hogy maga süsse meg a kenyerét, hogyan éledt újjá a kovászolás hagyománya, mi a jó kenyér titka, illetve milyen kihívásokkal kell szembenéznie a kézműves pékségeknek.

Hirdetés

A fiatal pék a Krónikának felidézte, a pékműhely gondolata 2021-ben született meg benne, azt követően, hogy megszűnt a munkahelye. „Akkoriban épp fordulóponthoz értem az életemben. Budapestre költöztünk, eredetileg csak fél évre terveztük, de végül három év lett belőle.

Idézet
Ezzel egyfajta útkeresés is kezdődött bennem: szerettem volna megtalálni, mi az, amiben igazán látom a munkám értelmét.

Olyasmit akartam csinálni, aminek azonnal érezni a visszajelzését, ami kézzelfogható, amiben ott van a munka haszna és az öröme is. Nem akartam hónapokig várni, hogy valaki egyszer majd megveregeti a vállamat, hanem azt szerettem volna, hogy amit csinálok, annak ott és akkor legyen értelme. Az egyik ilyen irány számomra a pékmesterség volt” – mesélte Bíró Sára. Hozzátette, Budapesten sorra járta a kézműves pékségeket, kóstolgatott, jegyzetelt, mi az, ami izgalmas ezekben a termékekben, majd ezt követően minden bátorságát összegyűjtve bekopogott az egyik, Artizán nevű pékség ajtaján, hogy péktanulónak jelentkezne.

Idézet
Így kerültem a kenyérsütés világába, és az az igazság, hogy a mesterség minden csínját-bínját abban a pékségben tanultam meg: a lisztek ismeretétől kezdve a tészták viselkedésén, a kovászoláson és a hűtőbeállításokon át egészen a kemencék hőfokozatáig mindent”

– emlékezett vissza a nagyváradi származású pék. Elmondta, a budapesti műhelyben együtt dolgoztak harminc éve a szakmában lévő, „régi vágású” pékek és olyanok is, akik – hozzá hasonlóan – egészen más területről érkeztek, és felnőtt fejjel tanulták a pékmesterséget.

A Magam Pékműhelyben vadkovásszal, hosszú, hideg kelesztéssel készülnek a kenyerek, ami azt jelenti, hogy egy-egy cipó három napot tölt a műhelyben, mire a vásárlóhoz kerül •  Fotó: Bíró Sára archívuma Galéria

A Magam Pékműhelyben vadkovásszal, hosszú, hideg kelesztéssel készülnek a kenyerek, ami azt jelenti, hogy egy-egy cipó három napot tölt a műhelyben, mire a vásárlóhoz kerül

Fotó: Bíró Sára archívuma

Bagettek, kalácsok, leveles tésztából készült finomságok

A budapesti „inaséveket” követően 2024-ben nyitotta meg a saját pékműhelyét Kolozsváron, ahol a különböző fajta kézműves kenyereken kívül bagettek, kalácsok, leveles tésztából sütött, krémmel töltött péksütemények készülnek. A névválasztás kapcsán elmondta, a pékműhelynek nem akart sem angol nevet, sem olyat, amit nehezen ejtenek ki más nyelvűek, hanem valami egyszerűt, de jelentéssel telit szeretett volna. „A Magam szó először a kovászmag és a búzamag képeiből született – de aztán ahogy érlelődött bennem, egyre több jelentésréteget kapott.

Idézet
Minden kenyérben, péksüteményben benne van valami belőlem is – a tudásom, a hajnali három órás kelések, és mindazoknak az embereknek az ideje is, akik korábban tanítottak, rám áldoztak az idejükből”

– magyarázta Bíró Sára.

A Magam Pékműhelyben vadkovásszal, hosszú, hideg kelesztéssel készülnek a kenyerek, ami azt jelenti, hogy egy-egy cipó három napot tölt a műhelyben, mire a vásárlóhoz kerül. „Az első nap elkészítem a kovászt, a második napon dagasztok, formázok, és a hűtőbe kerül a tészta, majd a harmadik nap jön a sütés, amikor a kenyereket átadjuk a vásárlóknak” – mutatott rá a pékműhely alapítója.

korábban írtuk

Mindennapi kenyerünk: a kézműves pékségek kínálják a legjobb minőségű pékárut
Mindennapi kenyerünk: a kézműves pékségek kínálják a legjobb minőségű pékárut

Legnépszerűbb élelmiszerünk a kenyér, ezért sem mindegy, milyen minőségű pékárut vásárolunk. A nagyáruházak adalékanyagokkal ,,dúsított” kenyerei olcsóbbak, de ezek rendszeres fogyasztását kerüljük.

A kenyerek és péksütemények esetében nem egyetlen receptet követ, hanem számos cukrász- és pékkönyvből merít inspirációt, különösen a töltelékekhez szükséges gyümölcsök szezonalitására figyelve. „Mindenképp szükség van egy jó alapreceptre, amit addig tesztel az ember, amíg teljesen elégedett nem lesz vele. Minden tészta változik: a körülmények, az idő, a tészta kezelése, a hőmérséklet, a kovász és az élesztő mind befolyásolják a végeredményt.

Idézet
Például volt olyan eset is, hogy egy kipróbált, bevált levelestészta-recepttel nem tudtam dolgozni itthon, mert az itteni élesztő teljesen másképp viselkedett, mint a magyarországi.

Addig kellett kísérleteznem, míg beállítottam a tésztát a helyi körülményekhez: visszavettem a mennyiségekből, változtattam a hidratáláson. Minden receptet addig kell tesztelnem, amíg a terméknek olyan lesz az íze, állaga, mint amilyet szeretnék” – mutatott rá.

kenyér Galéria

Fotó: Bíró Sára archívuma

Erdélyben is reneszánszát éli az otthoni kenyérsütés

A Magam Pékműhely alapítójával arról is beszélgettünk, hogy napjainkban – különösen a koronavírus-járvány óta – reneszánszát éli az otthoni kenyérsütés, egyre többen próbálkoznak saját kenyerük elkészítésével. Bíró Sára szerint ennek a népszerűsége abban rejlik, hogy az emberek számára fontos lett az önállóság és az önellátás. „A Covid alatt megtapasztaltuk, hogy ha valami kikerül a komfortzónánkból, hirtelen hiánycikké válhat. Sokan szeretnék biztosítani maguk és családjuk számára a mindennapi kenyeret, ráadásul olyat, ami valóban jó minőségű.

Idézet
Emellett a nosztalgia is szerepet játszik: gyerekkorunkban nagymamáinkkal sütögettünk, ez valamikor Erdélyben teljesen hétköznapi, természetes tevékenység volt”

– magyarázta a kincses városi pék.

Felidézte, hogy ő is a pandémia alatt sütötte az első kenyerét különféle maglisztekből, és egy kemény, téglaszerű kenyér lett belőle, aminek nagyon örült, és hetekig fogyasztották. Később követte a vadkovászos kenyér, amelynek receptjét az interneten találta. Hozzátette, világszerte az tapasztalható, hogy a kézműves sörökhöz hasonlóan a kézműves kenyerek iránt is megnövekedett az érdeklődés, Franciaországon kívül például Amerikában is hatalmas hulláma volt az otthoni kézműves sütésnek.

A kenyérkészítés technológiája kapcsán kiemelte, fontos különbséget tenni a házikenyér és a kézműves, kovászos kenyér között: a kézműves kenyerek készítése ugyan kézi formázással történik, akárcsak a házikenyér esetében, de a részletek – a dagasztás, a hosszú érlelés, a kovász kezelése – mind meghatározzák a végeredményt. Ami a jó vadkovászos kenyeret illeti, három alapvető ismérvet emelt ki.

Idézet
Számomra elsődleges a kenyér íze, azt szeretem, ha nem túlságosan savanyú. Ha túl savanyú, az ízhiba, ami azt jelezheti, hogy gyenge volt a kovász,

vagy nem megfelelő időpontban kezdődött a dagasztás, vagy túl hosszúra sikerült a kelesztés. A legideálisabb, ha a savasság csak finoman érződik az első pillanatban, majd követi a teljesség, az a gazdag, kiegyensúlyozott íz, amit a teljes búzaliszt ad” – fejtette ki.

  • A második a textúra és a levegősség: a kenyér belsejének habosnak, könnyednek kell lennie, megfelelő hidratációval.
  • A harmadik szempont a struktúra: ideális esetben a kenyér kérge és belső szerkezete harmonikus, nem laposodik el, nem túl vastag vagy túl tömör.
kenyér •  Fotó: Bíró Sára archívuma Galéria

kenyér

Fotó: Bíró Sára archívuma

Mint mondta, az otthoni kenyérsütésnél leggyakoribb hiba a hőmérséklet figyelmen kívül hagyása, a gyenge kovász, a nem megfelelő hidratáció, illetve a túl rövid vagy túl hosszú kelesztés. „Legtöbbször az alulkelesztés okozza a szabálytalan lyukakat, a lapos belsőt vagy a túl vastag héjat.

Idézet
A kovászos kenyérhez nem elég a türelem; kísérletezésre, érzékszervi megfigyelésre is szükség van. Érezni kell a tésztát, a buborékokat, a könnyedséget, a felület domborúságát”

– mondta. Hozzátette, fontos továbbá, hogy magas fehérjetartalmú lisztet használjunk; a hagyományos gabonafélék – mint a rozs vagy a tönköly – rengeteg vitamint, ásványi anyagot és rostot tartalmaznak. Hozzátette, a sütés mikéntje is ugyanolyan fontos: a megfelelő hőfok, a gőz, a nedvesség, akár egy forró vízzel teli edény használata mind hozzájárul a kenyér textúrájához és ízéhez.

„Nem a látványosan díszített Instagram-kenyerek a fontosak, hanem az, hogy tudjuk, mit teszünk a tésztába, egészséges legyen, és tápláló” – fogalmazott. Megjegyezte, a kovász gondozása is külön figyelmet igényel. „Érdemes sima falú üvegben vagy műanyag tartóban tartani, nyomon követni a növekedését, és hidegben is melegen tartani, hogy a baktériumok dolgozni tudjanak. Hideg hónapokban akár a sütő belsejébe, zárt térbe, forró vízzel telt üveg mellé helyezve érdemes tenni” – javasolta a Magam Pékműhely alapítója.

kenyér Galéria

A kézműves pékségek számára az egyik legnagyobb próbatétel a minőségi alapanyagok beszerzése

Fotó: Bíró Sára archívuma

Számos kihívással kell szembenéznie a kézműves kenyerek piacának

Bíró Sára arról is beszélt, hogy a kézműves pékműhelyek számára az egyik legnagyobb próbatétel a minőségi alapanyagok beszerzése: mivel Románia exportálja a jó minőségű lisztet, a legtöbb hazai kézműves pékség olasz- vagy magyarországi pékségből kénytelen beszerezni a sütéshez szükséges árut.

Megjegyezte, a gazdasági környezet további nehézségeket teremt: az energiaárak növekedése folyamatos nyomást jelent, annál is inkább, mivel a pékműhely egyik alapelve, hogy megfizethető termékeket kínáljon.

Idézet
Bízom abban, hogy idővel az emberek is rájönnek, egy minőségi, hosszú érlelésű kenyér ára nem feltétlenül luxus, hanem befektetés. Igaz, hogy pár lejjel drágább, de cserébe hosszabb ideig fogyasztható, nem szárad ki, nem penészedik, és két szelet után jóllaksz”

– mondja Bíró Sára. Mint fogalmazott, Kolozsváron szerencsére nincs egyedül a kézműves kenyerek piacán, a városban több helyi vállalkozás kínál hasonló termékeket, és a piac folyamatosan bővül, így az emberek láthatják, hogy van más alternatíva is.

kenyér Galéria

Fotó: Bíró Sára archívuma

A pék szerint ugyanakkor a kenyér megítélése az utóbbi években ellentmondásossá vált: a különféle divatos diéták hatására sokan igyekeznek elhagyni a gabonát vagy a glutént, gyakran indokolatlanul. „Ha tudjuk, miből készül egy valódi kovászos kenyér, és tisztában vagyunk vele, hogy mennyi B-vitamin, fehérje és rost található benne, akkor nincs okunk tartani tőle. A gond nem a gabonával van, hanem a gyorsan, ipari módszerekkel készült kenyerekkel, amelyek tele vannak stabilizátorokkal, fehérítőkkel és különféle adalékanyagokkal” – tette hozzá lapunknak a kincses városi pékműhely vezetője.

kenyér Galéria

Bíró Sára szerint a kenyér belsejének habosnak, könnyednek kell lennie, megfelelő hidratációval

Fotó: Bíró Sára archívuma

korábban írtuk

A pityókás kenyér lisztje vitte hírét a gyulakutai malomnak (VIDEÓ)
A pityókás kenyér lisztje vitte hírét a gyulakutai malomnak (VIDEÓ)

Az évszázados gyulakutai malom Marosszék azon ritka létesítményei közé tartozik, amely ma is működik. A vízimalmot előbb dízelmeghajtásra állították át, majd villamosították. Videós összeállításunkban bemutatjuk a családi vállalkozásaként működő malmot.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 01., hétfő

Három medvével már végeztek Brassóban, de továbbra sem tűntek el a város utcáiról

Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.

Három medvével már végeztek Brassóban, de továbbra sem tűntek el a város utcáiról
Hirdetés
2026. május 31., vasárnap

Rekord bölénygulyással ünnepelték a 420 évvel ezelőtti hajdútelepítést Nagyszalontán

Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.

Rekord bölénygulyással ünnepelték a 420 évvel ezelőtti hajdútelepítést Nagyszalontán
2026. május 31., vasárnap

Videón a 98 százalékos készültségnél tartó észak-erdélyi autópálya-szakasz

Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.

Videón a 98 százalékos készültségnél tartó észak-erdélyi autópálya-szakasz
2026. május 30., szombat

Kós Károlyt anno félreseperték, most korszerű közösségi központ adná vissza szellemiségét

Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.

Kós Károlyt anno félreseperték, most korszerű közösségi központ adná vissza szellemiségét
Hirdetés
2026. május 30., szombat

Premontrei-ügy: nemzetközi fórumokhoz és jogsegélyszolgálatokhoz fordul az EMNT

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.

Premontrei-ügy: nemzetközi fórumokhoz és jogsegélyszolgálatokhoz fordul az EMNT
2026. május 29., péntek

Premier da Vincivel: elvégezték Erdély fővárosában az első robotsebészeti műtétet

Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.

Premier da Vincivel: elvégezték Erdély fővárosában az első robotsebészeti műtétet
2026. május 29., péntek

Már nem kell sokat aludni, és elkészül az észak-erdélyi autópálya újabb szakasza

Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.

Már nem kell sokat aludni, és elkészül az észak-erdélyi autópálya újabb szakasza
Hirdetés
2026. május 29., péntek

Kilőttek egy medvét Brassóban, egyetlen éjszaka húsznál is több medveriasztás volt a városban

Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.

Kilőttek egy medvét Brassóban, egyetlen éjszaka húsznál is több medveriasztás volt a városban
2026. május 29., péntek

A román hadsereg három harci járműve is balesetezett a Partiumban, többen kórházba kerültek

Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.

A román hadsereg három harci járműve is balesetezett a Partiumban, többen kórházba kerültek
2026. május 28., csütörtök

Medveprobléma: emberéletek, politikai viták és elszabadult konfliktusok

Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.

Medveprobléma: emberéletek, politikai viták és elszabadult konfliktusok
Hirdetés
Hirdetés