
Napjainkban reneszánszát éli az otthoni kenyérsütés, egyre többen próbálkoznak saját kenyerük elkészítésével
Fotó: Bíró Sára archívuma
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez és a gyökerekhez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk a kovászolás újjászületéséről és a jó kenyér titkáról.
2025. október 16., 07:592025. október 16., 07:59
2025. október 16., 08:412025. október 16., 08:41
Az emberiség egyik legalapvetőbb élelmiszerére, a kenyérre és annak kulturális szimbólumára irányul a figyelem minden év október 16-án, a kenyér világnapján szerte a világon. A Pékek Világszövetsége által kezdeményezett jeles nap célja, hogy bemutassa a kenyérkészítés hagyományát, felhívja a figyelmet a minőségi alapanyagokból készült péktermékek fontosságára, és elismerje a pékek mindennapi munkáját.
A világnap apropóján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával arról beszélgettünk, miért vált egyre több ember számára fontossá, hogy maga süsse meg a kenyerét, hogyan éledt újjá a kovászolás hagyománya, mi a jó kenyér titka, illetve milyen kihívásokkal kell szembenéznie a kézműves pékségeknek.
A fiatal pék a Krónikának felidézte, a pékműhely gondolata 2021-ben született meg benne, azt követően, hogy megszűnt a munkahelye. „Akkoriban épp fordulóponthoz értem az életemben. Budapestre költöztünk, eredetileg csak fél évre terveztük, de végül három év lett belőle.
Olyasmit akartam csinálni, aminek azonnal érezni a visszajelzését, ami kézzelfogható, amiben ott van a munka haszna és az öröme is. Nem akartam hónapokig várni, hogy valaki egyszer majd megveregeti a vállamat, hanem azt szerettem volna, hogy amit csinálok, annak ott és akkor legyen értelme. Az egyik ilyen irány számomra a pékmesterség volt” – mesélte Bíró Sára. Hozzátette, Budapesten sorra járta a kézműves pékségeket, kóstolgatott, jegyzetelt, mi az, ami izgalmas ezekben a termékekben, majd ezt követően minden bátorságát összegyűjtve bekopogott az egyik, Artizán nevű pékség ajtaján, hogy péktanulónak jelentkezne.
– emlékezett vissza a nagyváradi származású pék. Elmondta, a budapesti műhelyben együtt dolgoztak harminc éve a szakmában lévő, „régi vágású” pékek és olyanok is, akik – hozzá hasonlóan – egészen más területről érkeztek, és felnőtt fejjel tanulták a pékmesterséget.
A Magam Pékműhelyben vadkovásszal, hosszú, hideg kelesztéssel készülnek a kenyerek, ami azt jelenti, hogy egy-egy cipó három napot tölt a műhelyben, mire a vásárlóhoz kerül
Fotó: Bíró Sára archívuma
A budapesti „inaséveket” követően 2024-ben nyitotta meg a saját pékműhelyét Kolozsváron, ahol a különböző fajta kézműves kenyereken kívül bagettek, kalácsok, leveles tésztából sütött, krémmel töltött péksütemények készülnek. A névválasztás kapcsán elmondta, a pékműhelynek nem akart sem angol nevet, sem olyat, amit nehezen ejtenek ki más nyelvűek, hanem valami egyszerűt, de jelentéssel telit szeretett volna. „A Magam szó először a kovászmag és a búzamag képeiből született – de aztán ahogy érlelődött bennem, egyre több jelentésréteget kapott.
– magyarázta Bíró Sára.
A Magam Pékműhelyben vadkovásszal, hosszú, hideg kelesztéssel készülnek a kenyerek, ami azt jelenti, hogy egy-egy cipó három napot tölt a műhelyben, mire a vásárlóhoz kerül. „Az első nap elkészítem a kovászt, a második napon dagasztok, formázok, és a hűtőbe kerül a tészta, majd a harmadik nap jön a sütés, amikor a kenyereket átadjuk a vásárlóknak” – mutatott rá a pékműhely alapítója.

Legnépszerűbb élelmiszerünk a kenyér, ezért sem mindegy, milyen minőségű pékárut vásárolunk. A nagyáruházak adalékanyagokkal ,,dúsított” kenyerei olcsóbbak, de ezek rendszeres fogyasztását kerüljük.
A kenyerek és péksütemények esetében nem egyetlen receptet követ, hanem számos cukrász- és pékkönyvből merít inspirációt, különösen a töltelékekhez szükséges gyümölcsök szezonalitására figyelve. „Mindenképp szükség van egy jó alapreceptre, amit addig tesztel az ember, amíg teljesen elégedett nem lesz vele. Minden tészta változik: a körülmények, az idő, a tészta kezelése, a hőmérséklet, a kovász és az élesztő mind befolyásolják a végeredményt.
Addig kellett kísérleteznem, míg beállítottam a tésztát a helyi körülményekhez: visszavettem a mennyiségekből, változtattam a hidratáláson. Minden receptet addig kell tesztelnem, amíg a terméknek olyan lesz az íze, állaga, mint amilyet szeretnék” – mutatott rá.
Fotó: Bíró Sára archívuma
A Magam Pékműhely alapítójával arról is beszélgettünk, hogy napjainkban – különösen a koronavírus-járvány óta – reneszánszát éli az otthoni kenyérsütés, egyre többen próbálkoznak saját kenyerük elkészítésével. Bíró Sára szerint ennek a népszerűsége abban rejlik, hogy az emberek számára fontos lett az önállóság és az önellátás. „A Covid alatt megtapasztaltuk, hogy ha valami kikerül a komfortzónánkból, hirtelen hiánycikké válhat. Sokan szeretnék biztosítani maguk és családjuk számára a mindennapi kenyeret, ráadásul olyat, ami valóban jó minőségű.
– magyarázta a kincses városi pék.
Felidézte, hogy ő is a pandémia alatt sütötte az első kenyerét különféle maglisztekből, és egy kemény, téglaszerű kenyér lett belőle, aminek nagyon örült, és hetekig fogyasztották. Később követte a vadkovászos kenyér, amelynek receptjét az interneten találta. Hozzátette, világszerte az tapasztalható, hogy a kézműves sörökhöz hasonlóan a kézműves kenyerek iránt is megnövekedett az érdeklődés, Franciaországon kívül például Amerikában is hatalmas hulláma volt az otthoni kézműves sütésnek.
A kenyérkészítés technológiája kapcsán kiemelte, fontos különbséget tenni a házikenyér és a kézműves, kovászos kenyér között: a kézműves kenyerek készítése ugyan kézi formázással történik, akárcsak a házikenyér esetében, de a részletek – a dagasztás, a hosszú érlelés, a kovász kezelése – mind meghatározzák a végeredményt. Ami a jó vadkovászos kenyeret illeti, három alapvető ismérvet emelt ki.
vagy nem megfelelő időpontban kezdődött a dagasztás, vagy túl hosszúra sikerült a kelesztés. A legideálisabb, ha a savasság csak finoman érződik az első pillanatban, majd követi a teljesség, az a gazdag, kiegyensúlyozott íz, amit a teljes búzaliszt ad” – fejtette ki.
kenyér
Fotó: Bíró Sára archívuma
Mint mondta, az otthoni kenyérsütésnél leggyakoribb hiba a hőmérséklet figyelmen kívül hagyása, a gyenge kovász, a nem megfelelő hidratáció, illetve a túl rövid vagy túl hosszú kelesztés. „Legtöbbször az alulkelesztés okozza a szabálytalan lyukakat, a lapos belsőt vagy a túl vastag héjat.
– mondta. Hozzátette, fontos továbbá, hogy magas fehérjetartalmú lisztet használjunk; a hagyományos gabonafélék – mint a rozs vagy a tönköly – rengeteg vitamint, ásványi anyagot és rostot tartalmaznak. Hozzátette, a sütés mikéntje is ugyanolyan fontos: a megfelelő hőfok, a gőz, a nedvesség, akár egy forró vízzel teli edény használata mind hozzájárul a kenyér textúrájához és ízéhez.
„Nem a látványosan díszített Instagram-kenyerek a fontosak, hanem az, hogy tudjuk, mit teszünk a tésztába, egészséges legyen, és tápláló” – fogalmazott. Megjegyezte, a kovász gondozása is külön figyelmet igényel. „Érdemes sima falú üvegben vagy műanyag tartóban tartani, nyomon követni a növekedését, és hidegben is melegen tartani, hogy a baktériumok dolgozni tudjanak. Hideg hónapokban akár a sütő belsejébe, zárt térbe, forró vízzel telt üveg mellé helyezve érdemes tenni” – javasolta a Magam Pékműhely alapítója.
A kézműves pékségek számára az egyik legnagyobb próbatétel a minőségi alapanyagok beszerzése
Fotó: Bíró Sára archívuma
Bíró Sára arról is beszélt, hogy a kézműves pékműhelyek számára az egyik legnagyobb próbatétel a minőségi alapanyagok beszerzése: mivel Románia exportálja a jó minőségű lisztet, a legtöbb hazai kézműves pékség olasz- vagy magyarországi pékségből kénytelen beszerezni a sütéshez szükséges árut.
Megjegyezte, a gazdasági környezet további nehézségeket teremt: az energiaárak növekedése folyamatos nyomást jelent, annál is inkább, mivel a pékműhely egyik alapelve, hogy megfizethető termékeket kínáljon.
– mondja Bíró Sára. Mint fogalmazott, Kolozsváron szerencsére nincs egyedül a kézműves kenyerek piacán, a városban több helyi vállalkozás kínál hasonló termékeket, és a piac folyamatosan bővül, így az emberek láthatják, hogy van más alternatíva is.
Fotó: Bíró Sára archívuma
A pék szerint ugyanakkor a kenyér megítélése az utóbbi években ellentmondásossá vált: a különféle divatos diéták hatására sokan igyekeznek elhagyni a gabonát vagy a glutént, gyakran indokolatlanul. „Ha tudjuk, miből készül egy valódi kovászos kenyér, és tisztában vagyunk vele, hogy mennyi B-vitamin, fehérje és rost található benne, akkor nincs okunk tartani tőle. A gond nem a gabonával van, hanem a gyorsan, ipari módszerekkel készült kenyerekkel, amelyek tele vannak stabilizátorokkal, fehérítőkkel és különféle adalékanyagokkal” – tette hozzá lapunknak a kincses városi pékműhely vezetője.
Bíró Sára szerint a kenyér belsejének habosnak, könnyednek kell lennie, megfelelő hidratációval
Fotó: Bíró Sára archívuma

Az évszázados gyulakutai malom Marosszék azon ritka létesítményei közé tartozik, amely ma is működik. A vízimalmot előbb dízelmeghajtásra állították át, majd villamosították. Videós összeállításunkban bemutatjuk a családi vállalkozásaként működő malmot.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Miután egy nemrég az európai uniós helyreállítási alap (PNRR) keretében felújított mozdony meghibásodott, majd a felmentésül küldött másik is, órákra Arad és Temesvár között rekedtek egy szerelvény utasai.
Nemzetközi rendőri együttműködés eredményeként Indonéziában elfogták Costinel Cosmin Zuleamot, a 2023-ban történt nagyszebeni rablógyilkosság harmadik vádlottját – közölte csütörtökön a Román Rendőrség.
Több mint két hektárnyi területet alakítanak át tematikus parkká a dél-erdélyi Fogaras városában, amely hűen reprodukálja Románia térképét, ahol az ország földrajzi középpontját is megjelölik.
Kolozsváron letartóztatták azt a 23 éves férfit, akit Franciaországban köröztek, mert október végén Molsheimben megölte édesanyját – közöltéka helyi hatóságok és a strasbourgi ügyészség.
Megbírságoltak egy 15 éves fiút, aki hamis bejelentést tett egy gyilkosságról a 112-es segélyhívó számon – számolt be szerdán a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
A jégcsapok lezuhanása veszélyes lehet, ezért el kell távolítani az épületekről – hívta fel a figyelmet a román katasztrófavédelem (IGSU).
szóljon hozzá!