
Mezei János társelnök szerint a munkából is kiveszi a részét az EMSZ
Fotó: Gergely Imre
Mezei János szerint hosszú távú stratégia alapjait fektették le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és az RMDSZ közötti megállapodás szentesítésével. Az EMSZ társelnöke azután nyilatkozott a Krónikának, hogy hétfőn aláírta a kétoldalú dokumentumot Kelemen Hunor szövetségi elnökkel Kolozsváron.
2020. november 02., 17:182020. november 02., 17:18
2020. november 02., 17:242020. november 02., 17:24
Mezei kérdésünkre úgy vélekedett, az RMDSZ azért tanúsított nyitottságot az ellenzéki tömörüléssel való együttműködésre, mert belátta, hogy a pluralizmusnak helye, az EMSZ-nek pedig súlya van az erdélyi magyar politikában, amit szerinte a helyhatósági választásokon elért eredmények is bizonyítottak. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint az MPP-vel kötött korábbi egyezményhez hasonlóan a mostani megállapodás azon alapszik, hogy helyi szinten verseny, országos szinten együttműködés alakuljon ki a felek között. „Mi nem ártani, hanem segíteni akarunk a közösségnek, hozzá akarunk adni az erdélyi magyar politikához. A hatásgyakorlás úgy lehet igazán eredményes, ha összefogásban tevékenykedünk, és beleszólhatunk a törvényhozási folyamatba is. Csak közösen tudjuk elérni a decemberi parlamenti választáson az elvárt szavazatarányt” – nyilatkozta a Krónikának Mezei János.
E téren fontosnak nevezte, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azok a települések, ahol nem az RMDSZ színeiben nyertek mandátumot polgármesterek. Mezei kiemelte a megállapodás oktatási fejezetét is, a két fél e téren egységes erdélyi tanügyi stratégiában gondolkodik, olyan oktatásrendszer kialakítására törekszik, amelynek segítségével tanár és diák egyaránt megtalálja a lehetőségeket, és ennek köszönhetően itthon teljesedhetnek ki a magyar családok.
„Hosszú távú stratégiát fektettünk le a mostani megállapodással. Számunkra igazából nem a parlamenti helyek megszerzése volt az elsődleges szempont, hanem az önkormányzati együttműködés, a tanügyi törvénycsomag kidolgozása és majdani előterjesztése, továbbá az autonómia kérdéskörének egységes felkarolása” – szögezte le Mezei János, hozzátéve: a megállapodáscsomag tartalmazza a szimbólumhasználat kapcsán tervezett törvénymódosítási kezdeményezést is, ezt a problémát szerinte ugyancsak együtt tudnak orvosolni a magyar alakulatok.
Megkérdeztük a társelnököt, hogy a decemberi parlamenti megmérettetés kampányából ugyanúgy kiveszik-e a részüket az EMSZ politikusai, mint az RMDSZ-éi. Mezei előrebocsátotta, az ő hozzáállásuk azonos az RMDSZ-ével, hiszen egy cél érdekében küzdenek. Közölte, ki kell venniük a részüket a munkából is, ha az eredményekből is egyformán részesülni akarnak. „Helyi szinten továbbra is a versenyt szorgalmazzuk, hiszen ebből a közösség jár jól, a legjobb polgármesterek, közösségi vezetők jönnek ki ebből a versengésből. Országos szinten viszont félre kell tenni a versenyt, és együttműködésre kell törekednünk, ha reális tényeken és hatékonyságon alapuló politikát folytatunk. Ez vezérelt minket a megállapodásra” – foglalta össze Mezei János.
Különben a hétfői kolozsvári eseményen Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, az EMSZ másik társelnöke nem vett részt. A gyergyószentmiklósi politikus kérdésünkre elmondta: azért csak ő írta alá a megállapodást hétfőn az RMDSZ elnökével, mivel az EMSZ-ben már januárban eldőlt, hogy a két párt szövetségének bejegyzése után egy évig ő képviseli az EMSZ-t, ő is szervezi meg annak kongresszusát, ahol majd megválasztják az új elnököt.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!