A medvekérdés neves szakértői tartottak előadást Tusnádfürdőn
Fotó: TusnadEcoBear / Facebook
A világ minden részéről érkeztek kutatók, újságírók és természetvédők Tusnádfürdőre a hétvégén zárult TusnadEcoBear konferenciára, amelynek központi témája az ember és a barna medve együttélése volt. Bár a román környezetvédelmi minisztérium és a vadásztársaságok képviselői ezúttal távol maradtak, a rendezvény így is nemzetközi jelentőségű párbeszéddé nőtte ki magát. Imecs István főszervező értékelte a Krónikának a konferenciát, melynek fő célja az ember és a nagyvad közötti kapcsolat tudományos, szakmai és társadalmi megközelítése volt abban a Hargita megyei kisvárosban, ahol az önkormányzat, szervezetek és a helyi közösség munkájának eredményeként egyfajta sikertörténet lett a medveproblémák megoldása.
2025. október 28., 08:022025. október 28., 08:02
2025. október 28., 10:362025. október 28., 10:36
A Hargita megyei Tusnádfürdő néhány év alatt a nagyragadozók kutatásának és az ember–medve együttélésről szóló párbeszédnek egyik romániai központjává vált. A témában konferenciát is szerveznek, a helyi tapasztalatokra építő, korábban szűk szakmai körben zajló szakmai rendezvény mára nemzetközi jelentőségű eseménnyé nőtte ki magát, melynek idei negyedik kiadásán a terület Európa-szinten elismert kutatói, köztük osztrák, norvég, cseh és spanyol szakemberek, valamint természetvédők, döntéshozók és közösségi szereplők együttesen keresték a fenntartható együttélés lehetőségeit.
Imecs István halbiológus, az október 21–24. között megrendezett TusnadEcoBear konferencia főszervezője, az eseményt követően a Krónikának elmondta, a konferencia célja ezúttal is az volt, hogy
A Project Bag Egyesület szervezte rendezvény ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a természetvédelem nem csupán szakmai kérdés: a helyi közösségek bevonása, a fiatalok szemléletformálása és a hiteles kommunikáció éppoly fontos része a hosszú távú megoldásnak.
A konferenciának nincs online változata, rendezvény a személyes találkozásokra, közvetlen beszélgetésekre épül
Fotó: TusnadEcoBear / Facebook
A főszervező rámutatott, az idei rendezvény egyik legfontosabb hozadéka, hogy rengeteg nemzetközi szervezet és kutató érdeklődött a térség iránt, a rendezvényre 18 országból – köztük Norvégiából, Szlovéniából, Hollandiából és Mexikóból is – érkeztek résztvevők. Mint fogalmazott, problémát jelent, hogy külföldön a legtöbben csak közvetett módon, az angol nyelvű médiából értesülnek arról, mi történik Romániában, vagy szűkebben véve a Székelyföldön.
Ritkán jelenik meg hiteles, többnyelvű információ az önkormányzatoknak, szervezeteknek a medveprobléma megoldására irányuló munkájáról, az ember–medve együttélés helyi példáiról. Nekünk éppen ezért különösen fontos, hogy a nemzetközi érdeklődők eljöjjenek ide, és első kézből lássák, mi zajlik valójában” – tette hozzá.
Imecs István főszervező rámutatott, a a konferencia célja ezúttal is az volt, hogy a gyakorlati tapasztalatokat tudományos alapokra helyezze, és hozzájáruljon a nagyragadozók – különösen a barna medve – és az ember közötti konfliktusok csökkentéséhez
Fotó: TusnadEcoBear / Facebook
Elmondta, a külföldi résztvevőket leginkább az lepte meg, hogy egy olyan kis közösség, mint az 1300 lelkes Tusnádfürdő, kézzelfogható eredményeket ért el a medveproblémák kezelésében.
„A konferencia első kiadásain még mi kértünk segítséget a külföldi szakemberektől – tanácsokat, technikai útmutatást, hogy miként lehet hatékonyabban kezelni a beavatkozásokat. Mostanra odáig jutottunk, hogy ők kérdeznek minket: hogyan dolgozunk, és mitől lett sikeres ez a modell” – mondta Imecs István főszervező.
Rámutatott,
Az elmúlt években számos nemzetközi együttműködés is született, több sikeres pályázat révén pedig konkrét intézkedéseket is meg tudtak valósítani. „A közterületekről fokozatosan eltávolítottuk a gyümölcsfákat, helyettük díszfákat ültettünk, és sikerült medvebiztos hulladéktárolókat is beszereznünk Csehországból. Mi voltunk az elsők Romániában, akik ezeket megvásárolták.
– jegyezte meg.
Hozzátette, a városban zajló munka hatékonysága nagymértékben az intervenciós csapat munkájának eredménye. Emellett fontos szerepet játszik az oktatás és nevelés, a látogatóközpont működése, valamint a tematikus rendezvények szervezése. „Fontos, hogy ne csak a vezetőket vagy a polgármestert kérdezzük meg a tapasztalatokról, hanem azokat is, akik a saját bőrükön érzik a változásokat. Ezt mi folyamatosan mérjük: kérdőívekkel gyűjtünk információkat, visszajelzéseket arról, hogy az elmúlt három-négy év során hogyan változott a helyzet. Az eredmények rendkívül pozitívak, a visszajelzések alapján a a tusnádfürdői közösség is érzékeli a fejlődést” – mutatott rá.
A konferencia résztvevői a Szent Anna-tónál
Fotó: TusnadEcoBear / Facebook
Imecs István ugyanakkor sajnálattal beszélt arról, hogy a romániai szakmai szervezetek és az illetékes minisztérium is távol maradt a rendezvénytől. „Rengeteg energiát fektettünk abba, hogy a környezetvédelmi minisztérium és a vadászközösségek képviselőit is bevonjuk: több mint kétezer meghívót küldtünk ki, és számtalan telefonbeszélgetést folytattunk. Voltak ígéretek, de végül több részvétel is az utolsó pillanatban hiúsult meg” – fogalmazott.
Ennek okát a szervező szerint részben az aktuális politikai és szakmai helyzetben kell keresni.
– tette hozzá. Megjegyezte, hasonló okokkal magyarázható, hogy korábban más, szintén medvegondokkal küzdő erdélyi település elöljárója sem kereste fel a tusnádfürdői önkormányzatot, hogy tanácsot kérjen, vagy megismerje a helyi gyakorlatot, az idei volt az első év, hogy három polgármester érdeklődött a módszereik iránt.
A TusnadEcoBear konferencia egyik fő célja az volt, hogy összekapcsolja a tudományos, szakmai és társadalmi nézőpontokat, és közös nevezőre hozza azokat. Arra a kérdésünkre, hogy ez mennyire sikerült, Imecs István úgy fogalmazott: a rendezvény üzenetének célba érését akkor lehetne igazán mérni, ha valamennyi meghívott fél jelen lett volna a kulcsfontosságú eseményeken.
„A gond az, hogy ha egyes szereplők – például bizonyos szakmai csoportok vagy érdekképviseletek – hiányoznak, akkor az ő véleményük egyszerűen nem tud megjelenni a párbeszédben.
Az utókommunikációban ezért mindig hangsúlyoznunk kell, hogy a mostani konklúziókban egy-két fontos szereplő nézőpontja nem tükröződik, mert egyszerűen nem voltak jelen” – magyarázta.
Sikertörténetté vált a medvegondok kezelése a Hargita megyei kisvárosban
Fotó: TusnadEcoBear / Facebook
A konferencia kiemelt témája volt továbbá az is, hogyan lehet a természetvédelem, a turizmus és az oktatás különböző szaktárcák alá tartozó intézményeinek munkájába találkozási pontokat teremteni úgy, hogy egységesen kommunikáljanak az ember-nagyragadozó menedzsmentről. „Jelenleg minden területen jelentős hiány tapasztalható, és sokszor párhuzamosan működnek a folyamatok: a turizmus nem fektet az oktatásba, az oktatás pedig nem foglalkozik konkrétan a nagyragadozókkal kapcsolatos ismeretek átadásával – mondta.
A tusnádfürdői konferencia az ember–nagyragadozók együttélése témájában a sajtó szerepét is részletesen körbejárta. Imecs István elmondta, kiemelten fontos volt számukra, hogy sikerült megszólítani a médiát:
Mint mondta, nemzetközi újságírók is részt vettek az eseményen, köztük Nick Thorpe, a BBC közép-európai tudósítója. A budapesti székhellyel dolgozó újságíró a konferencián részletesen bemutatta, hogy a sajtóiparnak miként kell felzárkóznia a közösségi média világához, és milyen kihívásokkal jár, hogy a gyors versengés miatt gyakran elvesznek a részletek.
Imecs István elmondta, hogy a konferencia folytatását már tervezik, és a jövőben továbbra is az ember–nagyvad együttélésére koncentrálnak. A következő kiadásokon azonban nagyobb hangsúlyt kapnak majd azok az előadások és foglalkozások, amelyek a farkassal és a hiúzzal való együttélésre fókuszálnak.
Tusnádfürdő és környéke nemcsak lenyűgöző természeti adottságai, hanem átgondolt, fenntarthatóságra épülő fejlesztései által is egyre markánsabb helyet foglal el az ország turisztikai térképén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A MOGYE beolvasztása után a román többségű marosvásárhelyi „mamutegyetem” soraiba kívánja olvasztani a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet is. Az egyetemi egyesítés hírét keményen bírálja az Erdélyi Magyar Szövetség.
Az ételrendelés ma már az erdélyi mindennapoknak is része lett, nem csak a nagyobb városokban, de megannyi vidéki településen is elérhetőek az ételkiszállítással foglalkozó cégek szolgáltatásai, vendéglők, pizzázók kínálnak házhozszállítást.
„Végre befejeződik egy régóta várt projekt: a zilahi terelőút!” – adta hírül kedden délelőtt Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) elnöke.
Megkezdte az egyik felüljáró keresztgerendáinak felszerelését az észak-erélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán a Precon Transilvania-Citadina 98 konzorcium – közölte kedden az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
A Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság állatorvosai összesen 94 ellenőrzést végeztek Szatmár megye területén, állattartó gazdaságokban, piacokon, állatorvosi rendelőkben és állatgyógyszertárakban.
Átadták a magyar kormány támogatásával épült új református templomot a partiumi Hadadon.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, de a hétvégétől lehűlés várható, december 22. után pedig sokfelé lehet csapadékra számítani.
Alig vagy csak részben teljesültek a romániai forradalom hőseinek és áldozatainak reményei, amiért az életükkel fizettek – jelentette ki Tőkés László a kommunista diktatúrát megdöntő forradalom 36. évfordulója alkalmából Temesváron rendezett konferencián.
Az engedély a Déda–Székelyföldvár vasútvonalon található, a Maros felett átkelést biztosító régi híd elbontására, valamint az új híd megépítésére vonatkozik, a környezetvédelmi előírások és a közlekedésbiztonsági szabályok szigorú betartásával.
Törvénytervezetet terjesztett be a parlamentben az RMDSZ a barna medve kilövési kvótájának megduplázásáról. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint szükség van az arányos állományszabályozásra Romániában.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás