Nem veszik át a patikák a lejárt gyógyszereket

Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője érdeklődésünkre megerősítette a rendelet létét, ám – tette hozzá – ha ez nem működik, annak az lehet az oka, hogy a gyógyszertárak egyrészt magánvállalkozások, másrészt pedig a hulladék megsemmisítésére szakosodott cégek elég magas árat kérnek a tabletták elviteléért. Így viszont a házi patikákban lévő gyógyszer a szemétben végzi, vagy rosszabb esetben egyenesen a patakpartokon, patakban.

Tar Gyöngyi egyébként úgy véli, hogy a háztartásokból legalább annyi gyógyszer kikerül, mint az egészségügyi intézményektől, ezeknek viszont kötelességük szerződést kötni a gyógyszer megsemmisítésére, és ezt nagyon szigorúan ellenőrizni is szokták.

Ugyanakkor a gyógyszerek leadására is vonatkozó, 2014/119-es számú miniszteri rendeletre átiratban figyelmeztette nemrég a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság a gyógyszertárakat. A jogszabályban egyébként egyetlen mondatban szerepel az, hogy a lakosságtól származó, lejárt gyógyszereket a patikákban vagy a közeli gyógyszerészeti pontokon lehet leadni, hogy égetéssel megsemmisítsék ezeket.

A patikáknak fizetniük kell

Melles Melinda, a Hargita Megyei Gyógyszerészeti Kamara elnöke is úgy látja, hogy a patikák ódzkodnak az orvosságok átvételétől, hisz – tette hozzá – tőlük pénzért viszi el az erre szakosodott cég. Éppen ezért szerinte az államnak támogatnia kellene ezt a tevékenységet, véleménye szerint ugyanis a patikák nem vehetnének el pénzt a lakosoktól a lejárt gyógyszer visszavételéért.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha valaki visszaviszi a patikába a gyógyszert, akkor ki kell töltenie egy formanyomtatványt arról, hogy honnan van az orvosság, és miért viszi vissza, továbbá az esetleges visszaélések elkerülése érdekében a gyógyszerésznek joga van kérni igazoló dokumentumokat, például a kórházi kibocsátó fénymásolatát. Ezt főként krónikus betegek esetén, akiknél általában nagy mennyiségű gyógyszer van.

Pál Gábor, a csíkszeredai Para-Farm gyógyszertár vezetője ugyanakkor azt mondja, nagyon hiányosnak tartják a vonatkozó rendeletet, abban ugyanis nem szerepel, hogyan, milyen körülmények között vegyék át a gyógyszertárak a lakosságtól az orvosságot. Kifejtette, mivel tőlük elég magas kilónkénti árért viszik el a veszélyes hulladékot kezelő cégek a lejárt gyógyszert, azt tartanák méltányosnak, hogy kifizesse ezt a kilónkénti árat a gyógyszert leadó. Egyébként nem jellemző, hogy visszavinnék a patikába a szavatosságát vesztett készítményeket az emberek – tudtuk meg.

Civil fellépés

A természet védelméért síkra szálló civilek eközben már ez ellen a veszélyforrás ellen is megpróbálták felvenni a harcot, azonban akadályokba ütköztek. A Zöld Székelyföld Egyesület 2010-től kezdve tizenkét alkalommal gyűjtötte össze a hulladékgyűjtési akciói keretében a lakosságtól a lejárt szavatosságú gyógyszereket, alkalmanként 24 és 61 kilogramm közötti készítményt, most azonban náluk sem lehet orvosságot leadni.

Mint Csonta László, a szervezet elnöke elmondta, a szabályok szerint civil szervezetként nem gyűjthetnek veszélyes hulladékot, egy erre szakosodott céggel kell partnerséget kötniük. Ez folyamatban van, és remélik, hogy a következő hulladékgyűjtéskor el tudnak venni gyógyszereket is.

A háztartási szemétbe a lakosok büntetlenül beledobhatják az orvosságot, ha azonban egy civil szervezet gyűjti ezt össze, azért nagy összegű büntetést kaphat – mutatott rá a visszásságra Csonta. Hozzátette, anyagi akadálya is van annak, hogy leálltak a gyógyszergyűjtéssel, hisz a szakcégek által az átvételért kért 6–10 lejes kilónkénti ár egy civil szervezet számára is sok.

„Miközben más veszélyes hulladék, például az elektronikai készülékek és az elemek összegyűjtése megoldott, a forgalmazóknak vissza kell venniük, addig a gyógyszerek leadása nem” – hangsúlyozta Csonta László is, aki szerint azok, akik a terméket a piacra dobják, felelősek azért a szavatosság lejárta után is.