Mensura Transylvanica: ajánlott a választójog határon túli kiterjesztése

A Velencei Bizottság jelentése tükrében vette górcső alá a készülő magyar választójogi törvényt az erdélyi Mensura Transylvania politikai elemzőcsoport. Az elemzés idézi a Velencei Bizottság 2011. június 24-én közzétett jelentését, amely szerint bár a határon túli állampolgároknak biztosított szavazati jog nem vezethető le egyetemes jogként az európai polgári jogi és emberjogi örökségből, gyakorlatként rendkívül elterjedt a demokratikus államok körében, és ezt a gyakorlatot ösztönözni kell. Az Európa Tanács 2005-ben elfogadott 1459-es határozatával és 1714-es ajánlásával is arra bátorította tagállamait, hogy biztosítsák a külhoniak számára a szavazati jogot.

Az elemzőcsoport áttekintvén a nemzetközi gyakorlatot megállapítja, a határon túliak szavazati jogát egyes országokban az alkotmány garantálja (Olaszországban, Franciaországban, Portugáliában vagy Svájcban), más országokban a választási törvény írja elő, az országok egy harmadik csoportjában pedig csupán kialakult a gyakorlata a külhoniak szavazati jogának (Albánia, Andorra, Ciprus, Málta). Ugyanakkor olyan államok is léteznek, amelyek nem teszik lehetővé külhoni állampolgáraik számára a választásokon való részvételt (Örményország, Írország, Izrael, Chile). Az elemzői csoport megállapítja, az új magyar választójogi törvényben a határon túli magyar állampolgároknak biztosított választójog megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, amelyet az Európa Tanács több határozatban és ajánlásban is bátorít. Úgy véli, ha a külhoni szavazók csupán az országos pártlistákra szavazhatnak, az sérti a szavazati jog egyenlőségének az elvét. A kizárólag pártlistás szavazás hátrányai közé sorolja, hogy ezáltal a külhoniak képviselete a magyar pártpolitikai viszonyoknak rendelődne alá.

Az elemzőcsoport álláspontja szerint a külhoni választókerületek kialakítását az teszi nehézzé, hogy nem tudható, miként alakul a külhoni állampolgárok száma az így kialakított választókerületekben, és a részvétel adatai is eltérőek lehetnek a belső választókerületek adataitól. „A belső választókerületekkel szembeni alul- vagy felülreprezentáltság kialakítása körültekintő mérlegelést igénylő politikai döntés, amely annak függvénye, hogy mekkora súlyt akar biztosítani a magyar politikai elit a magyar parlamentben a külhoni magyarok képviseletének” - áll a Mensura Transylvanica elemzésében.

Az elemzőcsoport szerint a külhoni választókerületek számára is választói névjegyzéket kell összeállítani, amelybe a választók egyéni kérés alapján kerülnek be. Az elemzés szerint az ideiglenesen külföldön tartózkodók számára a diplomáciai kirendeltségen történő szavazás, míg az állandó külhoni lakhellyel rendelkezők számára a levél útján történő szavazás lenne megfelelő.

A Mensura Transylvanica azt is megállapítja: „a külhoni szavazati jog hatással van a külhoni magyarok politikai szervezeteire és azok viszonyaira, beépíti a magyarországi politikai verseny konzekvenciáit a magyar kisebbségi szervezetek közötti kapcsolatrendszerbe.” A következmények között említi, hogy a határon túli magyarok képviselete lényegében a magyar pártpolitikai viszonyoknak rendelődik alá, és a kisebbségi pártok erőteljesen betagolódnak a magyar pártpolitikai viszonyrendszerbe.