Méltánytalan a napi beutaló? – Aláírták az új kórházi keretszerződést

Az új keretszerződést kedden írták alá a kórházak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, eszerint az egészségügyi intézményeknek juttatandó havi finanszírozás megegyezik a tavalyival, azonban kevesebb többnapos kórházi beutalást hagytak jóvá. Emellett bevezették az úgynevezett egynapos beutalást is, eszerint a különböző vizsgálatokra, beavatkozásra berendelt beteget 12 órát szabad bent tartani, nem maradhat tovább az intézményben.

„A módosításnak megvannak az előnyei: a betegnek nem kell két-három napot bent töltenie a kórházban, azonnal kivizsgálják, elvégzik a beavatkozást. Azonban félő, hogy sem az orvosok, sem a betegek nem fognak tudni azonnal átállni az új rendszerre, legalább két-három hónapra van szükség, amíg a kórházak ezt meg tudják szervezni, és közölni tudják a páciensekkel” – magyarázta lapunknak András Nagy Róbert.

A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója elmondta, a szerződésben pontosan leszögezik, hogy az egynapos beutalással milyen osztályon, milyen kivizsgálást vagy beavatkozást kell megoldani, ám a szakemberek nem minden esetet tartanak megalapozottnak. Például a laparoszkópiát sok esetben altatásban végzik, ezért nagyobb a kockázat, és indokoltabb lenne a hosszabb megfigyelés. András Nagy Róbert már több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy csak úgy lehet tehermentesíteni a kórházakat, ha első lépésként kiépítik a megfelelő járóbeteggondozó rendszert vagy az otthoni beteggondozást.

Hátrányban a vidékiek

Összességében jó az elgondolás, hogy megpróbálnak változtatni a kórházi ellátáson, nagyobb hangsúlyt fektetve a háziorvosi, járóbeteg-ellátásra és a gyógyszertámogatásokra, ám félő, hogy a megvalósítás során a betegek érzik meg a módosítás hátrányait – értékelte az új szabályozást a Krónikának Vass Levente urológus főorvos, az egészségügyi államtitkári tisztség várományosa.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy egészségpolitikai szempontból a módosítás nem méltányos, hiszen a falvak lakóit hátrányos helyzetbe hozza a városiakkal szemben. Nem mindegy, hogy valaki beutazik faluról a kórházi beutalóval, és ott kiderül, hogy olyan vizsgálatra, beavatkozásra van szüksége, amellyel legtöbb 12 órát tarthatják benn, és este, például egy kisebb műtét után az utcára kerül, ecsetelte a főorvos. Hangsúlyozta, a költségvetési számokat nem ismeri, nem egyértelmű, hogy jelent-e megtakarítást a módosítás, ám azt illetően szkeptikus, hogy meghozza-e a várt eredményt.

A marosvásárhelyi szakember emlékeztetett, hogy néhány éve az ellenzék megtorpedózta a kisebb kórházak bezárására vonatkozó javaslatot, arra hivatkozva, hogy megengedhetetlen, hogy az egészségügyi intézmény 50–60 kilométeres távolságra legyen a betegtől. „Romániában a közel húszmillió lakosra 500 kórház jut, Magyarországon a tízmillióra 125, Hollandiában még kevesebb. Felvetődik a kérdés hogy mi a méltányosabb a fenntarthatóság és a beteg szempontjából: ha a beteget beutalják a kórházba, és nem kell a műtét napján hazamennie, vagy ha olyan kórházakat tartunk fenn, ahol délután és éjszaka nem teljesít szolgálatot orvos” – vetette fel Vass Levente.

„Kibírják” a kórházak

Ha a kórházak jól gazdálkodnak, élnek a lehetőségekkel, több esetet tudnak elszámolni, és több finanszírozáshoz juthatnak, mint tavaly – mondta az új keretszerződésről az Agerpres hírügynökségnek Ghiţă Drăgoiu, a Kovászna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetője.

A Sanitas szakszervezet szerint az új szerződés alapján valószínűsíthető, hogy a kórházak ezt az évet is „kibírják”. Vasile Neagovici, a Sanitas Kovászna megyei elnöke rámutatott, hogy a megye egyetlen kórháza sem kap majd kevesebb pénzt, mint tavaly. Az érdekvédelmi bizalmi szerint a módosítás következtében növekedni fog az otthoni beteggondozásra szakosodott civil szervezetek szerepe, hisz az egynapos beutalások miatt nagyobb szükség lesz a munkájukra.

Nem erősödik az alapellátás

Az egészségügyi minisztérium és az egészségbiztosító vezetőinek nyilatkozatai nincsenek összhangban – hívta fel lapunk figyelmét Szabó Soós Klára, a háziorvosok szövetségének Hargita megyei elnöke. Rámutatott, ezek folyamatosan azt mondák, hogy erősítik az alapellátást, fejlesztik a háziorvosi és járóbeteg-rendelőket, ami időszerű és szükséges, ám közben kompetenciákat vonnak meg a háziorvosoktól.

„Eddig felírhattuk az egyik, epilepszia elleni gyógyszert, most csak a neurológus írhatja fel. Több hasonló példa van a paraklinikum és a gyógyszerek esetében is, valósággal rákényszerítik a háziorvost, hogy továbbküldjék a beteget a szakorvoshoz” – magyarázta a szakember. Rámutatott, míg Svédországban mágneses rezonanciát is kérhetnek a háziorvosok, Romániában még pajzsmirigyhormonszint-meghatározásra sem küldhetik a beteget. Hozzátette, bár a háziorvosok jelezték a visszásságokat, nem jártak eredménnyel. Az egészségbiztosítási pénztár és a háziorvosok közötti új szerződéseket a napokban írják alá.