Megyék harca a saját „szemétdombért”

Három héten belül ki kell jelölni a leendő székelyföldi hulladékgyűjtők telephelyét, ellenkező esetben a környezetvédelmi minisztérium más megyét választhat a program lebonyolítására. A szoros határidő ellenére Kovászna és Hargita megyében még mindig nem állt össze a szükséges dokumentáció, ráadásul a sűrű tárgyalások ellenére nincs közös álláspont, mindkét fél a saját elképzelését részesíti előnyben. Vajda Lajos, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke Dálnokra szavazna, míg Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt szeretné, ha Hargita megyében két hulladéktároló lenne, egy-egy a Csíki- és az Udvarhelyi-medencében, a gyergyói térségben pedig egy átemelőállomást építenének.
Kovászna és Hargita megye önkormányzata közösen pályázna egy közel 900 ezer eurós hulladékgazdálkodási programra, amelyet az Európai Unió infrastrukturális fejlesztésekre elkülönített előcsatlakozási alapjaiból finanszíroznak. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium az országban öt terv elkészítését támogatja, a pályázat elkészítésével megbízott, holland, német és román cégből álló konzorciumnak az év végéig kell összeállítania a műszaki terveket, a közbeszerzési dokumentációt, a hatékonysági tanulmányt. A pályázatot jövő tavasszal nyújtják be.
Az első szűrő után a székely megyében öt lehetséges telephely maradt versenyben: Hargita megyében Csíkszereda, Székelyudvarhely, Csíkszentsimon és Lövéte, valamint a Kovászna megyei Dálnok. A talpon maradt ajánlatok megfelelnek az elsőkörös követelményeknek, a kijelölt területek legkevesebb másfél kilométerre vannak a lakott részektől, szélvédettek, jól megközelíthetők, nincs a közelükben folyóvíz.

Opcionális, de ajánlatos a megegyezés
„A két megyének nem kötelező megegyeznie – szögezte le megkeresésünkre Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár. – Az viszont fontos, hogy minél hamarabb tegyenek javaslatot két-három lehetséges helyszínre, ahol egy, legfeljebb két hulladéktároló megépülhet.” Az államtitkár szerint elsősorban a jogilag tisztázott helyzetű területek jöhetnek számításba, a végső döntést viszont csak a geológiai vizsgálatok eredményének ismeretében lehet majd meghozni. Fontos geofizikai szempont például a talajvíz szintje – minél alacsonyabb, annál kevesebb pénzbe kerül a telep megépítése –, illetve az elszivárgást gátoló agyagréteg jelenléte, ami tekintélyes mértékben csökkentené a költségeket. Az előírások szerint ugyanis a szemét elszállításának költségei nem haladhatják meg az átlagjövedelem 1,5 százalékát. A hulladékszállítási költségeket az is érzékenyen befolyásolja, hogy mekkora távolságra kell majd szállítani a szemetet. A 900 ezer eurós összeg csak a pályázat költségeit fedezi, a kivitelezés finanszírozása az EU kohéziós alapjaira vár, a költségek fedezésére a két megyének összesen 15 százalékos önrészt kell biztosítania. Szakemberek becslése szerint egy közepes méretű hulladéktároló – ez 200–250 ezer ember kiszolgálását feltételezi – megépítése 12 millió eurós nagyságrendű beruházást feltételez.

Késésben, de reménykedve
Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke úgy véli, a dálnoki lovardával szembeni 36 hektáros terület ideális lenne a háromszéki hulladékgyűjtő létrehozására, mivel fél-úton van Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy között, és a kovásznaiak számára is könnyen megközelíthető. Vajda kifejtette: Kovászna megyének elegendő egy telephely, az európai szabványok ugyanis 300 ezer lakosra javasolnak egy hulladékgyűjtőt. A környezetbarát hulladéktároló megépítése a településnek is hasznos lenne, nyereséggel lehet majd működtetni, és munkahelyek is alakulnak. A Dálnokon kiszemelt terület állami tulajdonban van, az Állami Birtokok Ügynökségének kell átadnia a községi önkormányzatnak. Márton László dálnoki polgármester a Krónikának elmondta, ha a talajmérések után is megfelel a kiszemelt terület a hulladékgyűjtőnek, igyekeznek pontosan felmérni a létesítmény előnyeit, hogy a község polgárait is meggyőzhessék a projekt hasznosságáról. A lakosság meghallgatása amúgy is előírás, a közösség beleegyezése nélkül nem nyújtható be a pályázat.
Hargita megye tanácsának elnöke, Bunta Levente Csíkszeredát, Székelyudvarhelyt és Lövétét nevezte esélyesnek. Az elnök elismerte, igen sok tennivaló van még addig, amíg sikerül eldönteni a helyszíneket, a felajánlott területeket illetően körül ugyanis több esetben is tulajdonjogi problémák merültek fel. Csíkszereda egy tízhektáros, a város tulajdonában levő területet ajánlott fel, a megyeszékhely Csíkszépvíz felőli kijáratánál, a jelenlegi szeméttároló helyét. „A helyszín minden szempontból megfelelő, a jelenlegi szeméttelepet pedig amúgy is rehabilitálni kell – fejtette ki Ráduly Róbert polgármester. – Jelentős a lemaradásunk, jelenleg nem lehet előnyökről és hátrányokról beszélni. Már az előtanulmányt is le kellett volna adni, ám még a helyszínek sincsenek kiválasztva. Mi megfelelő megoldást javasoltunk, rajtunk nem múlik a szeméttároló ügye.”
Bár korábban Székelyudvarhely elzárkózott a regionális szeméttároló kiépítését célzó projekttől, Bunta Levente mégis esetleges helyszínként jelölte meg. A tanácselnök szerzint az elmúlt időszakban a téma kapcsán több megbeszélésre is sor került, a szakemberek eldöntik majd, hogy a polgármester által megszabott feltételek mennyiben fogadhatók el. Szász Jenő polgármestert lapzártáig nem sikerült megszólaltatnunk.
Csíkszentsimon polgármestere, Fábián László nem kívánt véleményt nyilvánítani az esélyekről, mondván, megvárja a szakemberek döntését. Annyit viszont elismert, hogy az általuk ajánlott terület egy részét illetően tulajdonjogi problémák merülnek fel. Bíró Blanka, D. Balázs Ildikó