
Az Óvári–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út nyomvonala
Fotó: Facebook/Cristian Pistol
Hosszas halogatás után győztest hirdettek az Óvári–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út kivitelezésére kiírt liciten: a szatmári megyeszékhelyt a magyar határral összekötő autóutat egy román vállalkozás építheti meg.
2025. március 13., 15:192025. március 13., 15:19
2025. március 13., 15:242025. március 13., 15:24
Cristian Pistol, a közúti infrastruktúráért felelős országos hatóság (CNAIR) elnökének csütörtöki közlése szerint a csaknem 11 kilométer hosszú partiumi gyorsforgalmi utat a Construcții Erbașu cég építheti meg Szatmárnémeti körgyűrűjétől a magyar határig, összeköttetést biztosítva a DN19-es főút, illetve a magyarországi M49-es gyorsforgalmi között is.
A 2021-2027-es uniós közlekedési programból finanszírozott szerződést 10 napon belül aláírhatják, ha nem érkezik óvás.
Amint arról beszámoltunk, a Szamos Expresszre elkeresztelt szatmári gyorsforgalmi ügye sokáig íróasztalokon porosodott. A bukaresti kormány tavaly januárban fogadta el a megépítéséről szóló határozatot, így azóta rendelkezésre állt a beruházás kivitelezéséhez szükséges 1 087 359 000 lej (218,5 millió euró). Mindjárt ezek után ki is írták a közbeszerzési eljárást, ám a tender lefolytatását öt hónapig felfüggesztették, mert az érdekeltek több mint 400 esetben kértek pontosítást a versenytárgyalással és a kivitelezéssel kapcsolatban.
Aztán tavaly szeptemberben közölték, hogy egy ukrán–román, egy román, egy magyar–román, egy török és egy román–török cég vagy cégcsoport tett ajánlatot a kivitelezésre. A magyar érdekelt fél a Duna Group Európa, az egyedüliként pályázó román cég az Erbașu volt. Aztán a közlekedésügyi minisztérium november elején kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez, annak ellenére, hogy győztest még nem hirdettek. Akkor november végi időpontról volt szó, de mostanáig kellett várni az eredményre.
Az M49-es autóút az M3-as autópálya meghosszabbításaként összesen 45 kilométeres távon teremt új közlekedési kapcsolatot Nyíregyháza és a román határ, illetve Szatmárnémeti között. A beruházás két részletben zajlik, az Ököritófülpösig tartó szakasz – ahol 2023 elején indultak el a munkálatok – 2026 őszén fejeződhet be.
Mint ismeretes, Magyarország és Románia között eddig két gyorsforgalmi összeköttetést adtak át a forgalomnak: a magyar M43-as és a román A1-es autópályát összekapcsoló, Csanádpalota-Nagylak II. átkelőt (2015), illetve a magyar M4-es sztrádát és a román A3-ast összekapcsoló Nagykereki-Bors II átkelőt (2020).

Románia szárazföldi schengeni csatlakozása felgyorsítja a magyar határ mentén már létező utak összekapcsolását, felújítását, illetve újak létrehozását, utóbbiak közül pedig kiemelkednek az újabb magyar–román gyorsforgalmi kapcsolatok.

Nagyon derűlátó Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, aki elégedett a tárcájának szánt idei költségvetés összegével. Olyannyira, hogy mintegy 250 kilométernyi új gyorsforgalmi utat ígér az idei évre.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!