Mégsem lesz könnyebb ősztől az iskolatáska

Monica Anisie oktatási miniszter pedig tavaly novemberben szólalt meg a téma kapcsán, közölve, januárban kezdik a konzultációkat az óraszámcsökkentéssel járó kerettanterv-módosításokról. szerdán elektronikus levélben kerestük Kovács Irén Erzsébet államtitkárt, aki lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre.

– szögezte le lapunknak Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke. „Nem lehet, de nincs is értelme, hogy ripsz-ropsz valamit összecsapjanak. Mi tényleges változást akarunk, nem azért harcoltunk, hogy odadobjanak egy koncot, és azzal befogják a szánkat” – jelentette ki lapunknak.

A szövetség különben folyamatosan kommunikálja, hogy a tanév szerkezete, a rendszer felépítése mindig az előző naptári év végén kezdődik, tehát a 2020–2021-es tanév esetében tavaly decemberben. Akkor már leszögezik az órák, az osztályok, a csoportok számát, a tanárok katedráit, az önkormányzatok január elején jóváhagyják a tanfelügyelőségek által javasolt oktatási hálózatot. Ilyen körülmények között elképzelhetetlen, hogy a következő tanévben kardinális változások lépjenek életbe – mondta a szövetség vezetője. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy

„Ha lesz halasztás, azt nem a szakszervezet harcolta ki, hanem mindenki, aki a rendszerben és mellette dolgozik, tudja, hogy nagy változásra van szükség, amit rengeteg egyeztetés és munka kell megelőzzön” – vallja Csíky Csengele, aki szerint pozitív, hogy a kihirdetett törvényben benne van a dátum, még ha nem is tudják betartani, mert ezzel lehet „szorítani” a minisztériumot, a szaktestületeket, hogy a szükséges munkát elvégezzék, a változás megtörténjen. „Ez a törvény nem fog elveszni. A szülői szervezetek követik, beadványokkal próbálják gyorsítani a folyamatot. A civil szféra felelőssége, hogy a törvényeket az állami intézményekkel betartassa” – összegzett a szülői szövetség elnöke.