
Fotó: Balázs Katalin
Az oktatási minisztérium arról biztosította a hallgatói szervezeteket tömörítő országos szövetséget (ANOSR), hogy nem készül a röghöz kötést szabályozó, azaz az ingyenes helyen tanuló egyetemistákat romániai munkavállalásra kötelező tervezet – nyilatkozta az RFI rádiónak Marius Deaconu, a diákszervezet elnöke.
2017. november 23., 17:232017. november 23., 17:23
2017. november 23., 17:242017. november 23., 17:24
Deaconu annak nyomán kért tájékoztatást az ügyben a tárcavezetőtől, hogy a sajtóban az elmúlt napokban már-már kész tényként tálalták, hogy a minisztérium hamarosan „röghöz köti” a fiatalokat. Tulajdonképpen azonban csak annyi történt, hogy a Román Akadémia februárban jelentést készített az ország következő húsz évére vonatkozó fejlesztési stratégiáról, amelyben egyebek mellett erre is javaslatot tettek.
Az ügyben nemrég Mihaela Huncă szociáldemokrata (PSD) képviselő interpellált a parlamentben, ennek nyomán reagált a szaktárca a témában. Az oktatási minisztérium azonban csak annyit közölt:
Az eddig felmerült elképzelés szerint az egyetemek ingyenes, azaz az állam által finanszírozott helyein tanuló diákoknak szerződésben kellene vállalniuk, hogy tanulmányaik befejezése után legalább annyi évet dolgoznak le Romániában, amennyit bérmentesen kijártak, ellenkező esetben vissza kellene fizetniük taníttatási költségeiket.

Az oktatási tárca szerint „a lehetőségekhez mérten” akár be is lehetne vezetni a röghöz kötést, amely alapján a romániai egyetemek ingyenes helyére bejutott diákoknak megadott ideig az országban kellene dolgozniuk.
amelynek elnöke, Ioana Băltăreţu az Adevărul napilapnak azt nyilatkozta: mindenkinek joga van megválasztani, hogy hol akar munkába állni, és teljesen természetes és elfogadható, hogy a fiatalok a lehető legjobb állást szeretnék. Mircea Dumitru volt oktatási miniszter, a Bukaresti Tudományegyetem rektora egyenesen a kommunista rezsimre jellemző intézkedésnek nevezte az elképzelést.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
szóljon hozzá!