Az erdélyi és partiumi gazdák közül sokan az utolsó pillanatra hagyták a területalapú támogatás igénylését, ezért szerdán és csütörtökön hatalmas sorok alakultak ki a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) irodái előtt.
A zsúfoltság és a többórás sorban állás elkerülhető lett volna, a szubvenció kérvényezési időszaka ugyanis április 9-én kezdődött, legtöbben azonban elodázták a szükséges iratcsomó összeállítását és benyújtását. Június 15. után már napi egyszázalékos késedelmi levonás jár a késésért, így a július 10-én – a kérelmezési periódus utolsó napján – az igénylésekre már csak a teljes összeg 75 százalékát kaphatják meg a gazdák.
Kihívták a csendőröket
Hargita megyében csütörtökön nyolc-kilenc órát álltak sorban a gazdák, az APIA megyei központjában pedig csak csendőri jelenléttel tudták fenntartani a rendet. „Csendőrök védenek minket” – mondta érdeklődésünkre Haschi András, az APIA megyei vezetője szerdán délután, amikor a csíkszeredai kirendeltség kapuja előtt 147 ember volt, ami nyolcórás sorban állást jelentett.
Miközben korábban az volt az egyik legfőbb probléma, hogy sok gazda nem tudott eleget tenni az igénylési feltételeknek – például azért, mert nem rendelkezik a földterület mérete alapján meghatározott mennyiségű állattal –, addig mostanra az igénylők tömeges rohama vált a legfőbb gonddá az APIA-nál – tudtuk meg Haschitól.
Az intézmény megyei vezetője azt is elmondta, mostanáig nagyjából 15 ezer területalapú támogatási kérelmet iktattak – ami nagyjából fele a korábbi évek adatainak –, a 15 ezer igénylés pedig mintegy 80 ezer hektár földterületre terjed ki.
Az APIA-kirendeltségeknél meghosszabbították a munkaprogramot, sőt még hétvégén is reggeltől estig dolgoznak majd, hogy fogadni tudják a gazdák kéréseit. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy az a gazda, aki délután vagy este megy be az APIA-hoz, sorra is kerül” – hívta fel a figyelmet Haschi András, azt ajánlva a kérelmezőknek, hogy reggel vagy délelőtt menjenek az ügynökség kirendeltségeihez, hisz sok az igénylő.
Éjjel-nappal dolgoznak
Hatalmas mennyiségű munka hárul az önkormányzatokra is, az igénylési nyomtatványok kitöltésében nyújtott segítség, valamint a gazdák földterületeinek beazonosítása miatt sok községben a hivatali alkalmazottak többsége reggeltől estig dolgozik. Oroszhegyen például hét alkalmazott – főállású önkormányzati dolgozók, illetve megbízottak – sokszor napi húsz órát dolgoznak, legutóbb éjjel fél háromkor mentek haza – tudtuk meg Bálint Elemér polgármestertől.
A község elöljárója a legfőbb nehézségek között említette meg a területek beazonosítását, ugyanis idén ezt minden földparcella esetében el kell végezni, még azoknál is, amelyekre tulajdonosuk nem kér támogatást. Ha egy gazda 37 földparcellát birtokol, de azokból csak hét alkalmas támogatásra, akkor is be kell azonosítani az összeset – magyarázta példaként a községvezető. Gond az is, hogy az igénylési időszak alatt többször is módosították a kérelmezési feltételeket, legutóbb – két nappal ezelőtt – a terület mérete alapján meghatározott állatállományra vonatkozó kritériumot törölték, egy héttel a támogatásigénylés határideje előtt – fűzte hozzá a polgármester.
A Maros megyei APIA-kirendeltség aligazgatója, Bordi Kacsó Zsolt elmondta: csütörtökön is meglepően sokan várakoztak a központi iroda előtt. „A jelentkezők nagy része sorszámot kapott, így viszonylag rendet tudtunk tartani. A vidéki kirendeltségeknél is ugyanilyen zsúfoltság van. Sajnos sokan az utolsó pillanatra hagyták az igénylést” – mondta Bordi.
Mint ismeretes, legkevesebb egy hektár mezőgazdasági területre lehet igényelni a támogatást, a területet alkotó parcelláknak legalább 0,3 hektárosoknak kell lenniük. Azoknak a farmereknek, akik a kérésüket megelőző évben 5000 euró fölötti földalapú támogatást kaptak, rendelkezniük kell egyéni vállalkozói (PFA) engedéllyel. Az igénylés benyújtásánál be kell jelenteni a terület azonosítási adatait, s amennyiben ezekben változás áll be, 15 naptári napon belül azt is közölni kell az APIA-val.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!