Fotó: Csiszér Norbert Lóránd
Magyarremete festői környezetben, a Belényesi-medencében fekvő Bihar megyei település, amely bár szórványtelepülésnek tekinthető, hiszen román többségű falvak övezik, erősen őrzi magyarságát. A körülbelül 800 lakost számláló településen mintegy 400 magyar él, akiknek nagy része református. A helyi gyülekezet az identitásőrzés központi szereplője. Csiszér Norbert Lóránd lelkipásztor a helyi magyarság életéről, tevékenységeikről, kilátásaikról beszélt lapunknak.
2021. augusztus 29., 19:392021. augusztus 29., 19:39
2021. augusztus 30., 14:322021. augusztus 30., 14:32
Magyarremete községközpont is: a közigazgatási egységet összesen több mint 2800-an lakják, a körülbelül 450 magyar lakos közül pedig a legtöbben a községközpontban élnek. A helyiek szerint a településen, ahogy a neve is sugallja, a magyarok remeteként élnek a Kárpátok lábainál.
– érzékeltette Csiszér Norbert Lóránd református lelkipásztor, hozzátéve, hogy tulajdonképpen egy több száz éves együttélésről van szó. Régen a magyar lakosság házai voltak a település központjában, míg a román vagy roma lakosoké a falu „szélei fele”, ám ez a rendszer mára már nagyjából felbomlott.
Fotó: Csiszér Norbert Lóránd
A magyar gyülekezetek közül a legjelentősebb a református, ám fontos megjegyezni, hogy egy kis számú baptista gyülekezet is létezik, illetve néhány magyar katolikus is él a faluban. A református gyülekezet jelenleg 298 lelket számlál, a hívek közel negyede rendszeresen, minden vasárnap jár templomba.
A román kori és gótikus jegyeket is felmutató nyugati tornyos templomépület igényesen kidolgozott, többségében 14. századi falképegyütteseknek ad otthont, melyeknek feltárása, illetve restaurálása jelenleg is zajlik. A Zsigmond-kori (12. század végi–13. század eleji) műemlék templom falképeit először 1927-ben tárták fel, ám többségüket máig ismeretlen okok miatt visszavakolták.
A szentélyben két sorban találtak falképeket, fent három apostol képmását: Pál, illetve Péter apostolét, Szent Bertalanét, lent pedig a három magyar szent király, Szent István, Szent László és Szent Imre alakjait. (Később a szentélyben feltárták a Szent Bertalan legendáját bemutató sorozatot, egy női szent és Mihály arkangyal képét és egy Krisztus-ábrázolást is, valamint Szent Tamás figuráját.) Ezután a kétezres évek elején, 2002–2003-ban végeztek falszövetvizsgáltatot a templomban, mely bizonyította, hogy jelentős falképanyag rejtőzik a vakolat alatt, ám akkor nem volt meg a szükséges anyagi keret.
Fotó: Csiszér Norbert Lóránd
A munkálatok 2020 végén kezdődtek el, és több, eddig ismeretlen falkép feltárását eredményezték a templom déli és északi oldalán, illetve a szentély alsó regiszterében (sávjában) is. A templomhajóban található falképek restaurálása a közeljövőben fog megtörténni. A hajóban látunk egy Szent László-legenda-ábrázolást is, ahogy az a székelyföldi templomokból, például Székelyderzsről vagy Gelencéről ismert. Feltárták Krisztus szenvedéstörténetének, életének bizonyos részleteit is. Várhatóan a munkálatok befejezése után szakértői tanulmány számol majd be az új eredményekről.
Csiszér Norbert Lóránd lelkipásztor szerint a református közösség büszke a templomára, büszke elődei munkájára, illetve arra, hogy évszázadok óta használják. Elmondása szerint a közösség hagyománytisztelő, mindennek megvan a jól meghatározott rendje, mindenkinek megvan a jól meghatározott helye – a nők és férfiak, a fiatalok és az idősek külön ülnek a templomban.
magyar állami támogatással táborokat, vakációs Biblia-hetet szerveznek minden évben – meglátásuk szerint ezek a programok segítik a magyar nyelv, a magyar kultúra megőrzését. A településen néptáncegyüttes is működik Kéknefelejcs néven, illetve őrzik a hagyományos népviseletet is, van hangszeroktatás, illetve templomi kórus is.
Fotó: Csiszér Norbert Lóránd
A fiatalok kapcsán a lelkipásztor azt is elmondta, hogy sajnos, mint minden kis települést, Magyarremetét is fenyegeti az elöregedés, a fiatalok elmennek, hiszen kevés a munkalehetőség.
Azt is hozzátette, hogy sokan „házasodás” után hagyják el Magyarremetét, az ifjú pár általában annak a félnek a szülőfaluját, szülővárosát választja, ahol több a lehetőség. Szerinte Magyarremete is „élhető”, de tény, hogyha egy fiatal pár gyerekeik jövőjére is gondol, akkor hátrányt jelent, hogy a községben csak magyar óvoda és összevont egy-négy osztály van, ötödik osztálytól valamelyik közeli városban kell hogy tovább tanuljon a gyerek.
Csiszér Norbert Lóránd azt is hozzátette, hogy bár csökken a lakosság, nem kell borúsan látni a helyzetet, hiszen születnek gyerekek, vannak keresztelők, illetve vállalkozó kedvű fiatalok, akik „próbálkoznak”: állattenyésztésbe, növénytermesztésbe fognak, vállalkozást indítanak.
Fotó: Csiszér Norbert Lóránd
2020-ban – először a település történetében – magyar alpolgármestert iktattak hivatalba, ami Csiszér Norbert Lóránd szerint büszkeségre ad okot szórványtérségben, illetve ami annak köszönhető, hogy a helyi románok is látják, hogy a magyar közösség aktív, tevékeny, értékeket teremt. A helyi román–magyar viszony kapcsán elmesélte, hogy
például a járvány előtt minden évben közösen szervezték a helyi falunapokat. A magyar rendezvényeken, például a disznóvágással egybekötött borkóstolón, valamint a magyarországi meghívottakkal megrendezett nótaesteken részt vesznek (részt vettek a járvány előtt) a románok is, a román rendezvényekre pedig a magyarok is eljárnak. Az egyház is szervezett kirándulásokat, melyeken nemzetiségtől, felekezettől függetlenül bárki részt vehetett – jártak Székelyföldön, Máramarosban. A vakációs Biblia-hét ugyanígy nyitott bárki számára, román részvevői is voltak az elmúlt években.
Fotó: Csiszér Norbert Lóránd
A lelkipásztor szerint – aki amúgy 2017 végén vette át a helyi gyülekezet vezetését – a helyiek nyitottak és barátságosak, amit megtapasztalt már akkor, amikor a településre érkezett, hiszen segítettek megismerni a helyi szokásokat, viszonyokat, sokat tettek azért, hogy „belerázódjon” a magyarremetei életbe, mindennapokba.
– vázolta a református pap.
A járványhelyzet kapcsán Csiszér Norbert Lóránd megjegyezte, hogy sajnos nagyon sok program, rendezvény elmaradt emiatt, és a közösség érzi ezek hiányát, igényük lenne a gyakoribb találkozásra, a közös eseményekre, szórakozásra. A református egyházközösségen túl két civil szervezet is aktívan munkálkodik a közösségért. Az egyik a Pro Remetea, a másik a Magyaremetei Kulturális Egyesület, ők nyújtanak be pályázatokat sok közösségi tevékenység megrendezésére, ők bonyolítják le az eseményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonal villamosítási és korszerűsítési munkálatainak alakulásáról tárgyalt csütörtökön Ilie Bolojan miniszterelnök a közlekedési minisztérium és az európai beruházásokért felelős tárca képviselőivel.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Kovászna megyei rendőrök gyors beavatkozásának köszönhetően sikerült visszaszerezni egy 70 éves férfi pénzét, aki egy elektronikus csalási módszer áldozatává vált. A férfi bankszámlájáról a csaló telefonon keresztül 76 ezer lejt utalt át.
A skanzen csökkentett jegyárakkal és a Bánság, illetve távolabbi tájegységek autentikus népi építészetét és háztáji gazdálkodását bemutató nevezetességekkel, köztük a babsai magyar házzal várja a látogatókat.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!