Megoldást keresnek a romakérdésre

Elmarasztaló hangú levelet írt tegnap az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanácsnak (CNCD) Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, tíz Hargita megyei polgármester, illetve két megyei tanácsos.

A főként alcsíki elöljárók azt róják fel a hátrányos megkülönböztetéseket vizsgáló, illetve orvosolni szándékozó testületnek, hogy a Hargita megyei Kászonfeltíz, Kászonújfalu és Kászonaltíz településeken a romák diszkriminációjának felszámolása és megelőzését célzó  2008–2009-es évre szóló oktatási programja keretében reklámbögrékre, -sapkákra, illetve különböző képzésekre költött el kormánypénzeket, miközben szerintük ezeket az összegeket sokkal hatékonyabban is fel lehetett volna használni. A kászoni romák részére szánt kormánytámogatásból – a program beszámolója szerint – 220 027 lejt reklámanyagokra költöttek, 147 ezer lejt pedig képzésekre – mutatnak rá lapunkhoz is eljuttatott levelükben az elöljárók.

Hozzáteszik: ebből a közel 400 ezer lejből közmunkaprogramot lehetett volna indítani a munkanélkülieknek, meg lehetett volna javítani az utakat, fejleszteni a helyi gazdaságot, munkahelyeket teremteni, iskolákat felújítani, közegészségügyi beruházásokat végrehajtani, segítve ezzel a romák beiskolázását, és növelni a munkaerőpiacon való érvényesülési esélyüket. A továbbiakban arra térnek ki, hogy 400 ezer lejből 2000 roma gyereket lehetett volna iskolába indítani, mintegy 200 lejes iskolai „indulócsomag” értékkel számolva. „Ehelyett a diszkriminációellenes tanács a pénz nagy részét reklámcsészékre, -táskákra, -sapkákra, -mappákra és más reklámanyagokra költötte” – ellenpontozzák érveiket.

Megoldásként a csíkiak azt javasolják a testületnek, hogy a jövőben, amikor hasonló célokra akarnak különböző pénzösszegeket fordítani, konzultáljanak az érintett önkormányzatokkal. „A jövőre vonatkozólag elvárjuk, hogy ne holmi bukaresti irodák csendjében működő hivatalok, civil szervezetek számára adjon a román kormány romaintegrációs támogatást, hanem a közvetlenül érintett közösségek önkormányzatai által benyújtott pályázatokat támogassák, mert sajnos az elmúlt húsz évben a székelyföldi önkormányzatok ilyen tematikájú pályázatait nem támogatták” – szögezik le.

Asztalos szerint mindez ferdítés

„Ferdítésekről már sokat írtak a magyar irodalomban” – jegyezte meg ironikusan a Krónika megkeresésére Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. Mint hangsúlyozta, a projekt kivitelezésére a strasbourgi emberi jogi bíróság kötelezte Romániát, miután a testület elmarasztalta az országot a Kászonokban történt romaellenes cselekmények miatt. A strasbourgi testület pedig tételesen diszkriminációellenes kampányt kért, illetve képzések megtartását követelte bírák, ügyészek, rendőrök, valamint tanárok számára a hátrányos megkülönböztetés tematikájában. „Ilyen megkötések közepette nem fordíthattuk az összeget – amelyre egyébként a kormány nem adott pénzt, hanem saját költségvetésünkből kellett elkülönítenünk – sem iskolafelújításra, sem munkahelyek teremtésére” – fogalmazott Asztalos. Mint részletezte, a kampány során valóban diszkriminációellenes felirattal ellátott írószereket, táskákat, sapkákat osztogattak a Kászonokban, főként gyermekeknek, nemzetiségtől függetlenül, mintegy tudatosítva bennük már zsenge korban, hogy nem szabad valakit nemzetiségi hovatartozása miatt hátrányosan megkülönböztetni. Emellett megszervezték a kért képzéseket is. Az emberi jogi bíróság pedig pozitívan véleményezte akciójukat.

Hosszú távú stratégia szükséges

Kérdésünkre, hogy mennyire csitultak az azóta eltelt időszakban a kedélyek a Kászonokban, Asztalos úgy nyilatkozott, azóta nem érkeztek onnan feljelentések. Azonban kitért az elmúlt hónapok történéseire, amikor is csíki falvakban léptek az önbíráskodás útjára a romák garázdálkodásait megelégelő lakosok. Asztalos szerint a Magyarországon is egyre gyakoribb romaellenes megnyilvánulások is hozzájárultak ahhoz, hogy épp mostanság robbantak ki a konfliktusok, de szerinte az egyre mélyülő gazdasági válság is fokozza a feszültségeket. A szakember szerint a romaintegráció kérdését hosszú távon lehetne megoldani, jövedelmi forrást kell a felnőtt romák számára találni, javítani kell életminőségüket, és nem utolsósorban, a gyermekeket be kell iskolázni. Mint hangsúlyozta, ez a munka nemcsak az általa vezetett testületre hárul, hanem az illetékes minisztériumoknak, helyi és megyei önkormányzatoknak is együtt kell működniük.

Mi állhat a támadás mögött?

Hogy miért támadták a Hargita megyei elöljárók a diszkriminációellenes tanácsot, Asztalos nem tudott választ adni. Mint mondta, alapvetően jó a viszony köztük, bár születtek elmarasztaló döntések. Ezek azonban – tette hozzá – nemcsak rajta állnak, hiszen ő is, akárcsak minden testületi tag, egyetlen szavazattal bír. Amint arról beszámoltunk, kisebb nézeteltérés alakult ki a közelmúltban is Asztalos Csaba és a Hargita megyei elöljárók között, amikor ez utóbbiak a diszkriminációellenes tanácsnál tettek feljelentést a manna.ro portál ellen, amiért annak újságírója elmarasztalóan írt a székelyekről. Az ügy kapcsán Asztalos azt Új Magyar Szónak nyilatkozva abszurdnak és nevetségesnek nevezte a feljelentést. Tegnap lapunknak úgy nyilatkozott, nem tudja, indult-e vizsgálat az ügyben.