
2013. március 28., 08:102013. március 28., 08:10
„Bár nagy nehézségek árán sikerült elérnünk, hogy a társasházak közel 70 százalékában a régi lakótársulásokat átalakították szélesebb jogkörrel rendelkező, tulajdonosi társulásokká, be kell látnunk, ezek többsége nem működik az elvárásoknak megfelelően – magyarázta az illetékes. – A tízemeletes tömbházakban élőket rávitte ugyan a kényszer arra, hogy gondnokot fizessenek, aki behajtja a nagyobb összegű kiadások – elsősorban a felvonók javításával, illetve karbantartásával kapcsolatos költségek – fedezéséhez szükséges pénzt, a négyemeletesek lakói továbbra sem képesek közösen finanszírozni az ilyen jellegű munkálatokat.”
Radu Anderco szerint a legtöbb gondot az elavult szennyvízvezetékek meghibásodása okozza – ilyenkor a felsőbb emeletek lakói húzódoznak beszállni a költségekbe, de probléma van a tetőjavításokkal is, mivel a szigetelést az alsóbb emeletek lakói nem hajlandók finanszírozni. Elmondta, eléggé gyakori esetnek számít, hogy a csatornák megrepednek, és a szennyvíz elönti a földszinti lakásokat. Az ott élők pedig ilyenkor hajlamosak arra, hogy eltörik a pincékben futó vezetékeket, így a tömbházak pincéiben, illetve az épületek alatt gyűlik össze a szennyvíz.
„A napokban egy szomszéd tett feljelentést a polgármesteri hivatalban, mert az egyik társasház pinceablakán ömlött ki a bűzös lé – példázta a trehányságot az önkormányzat felelőse. – Mi értesítettük a vízszolgáltató vállalatot a meghibásodásról, ez valószínűleg megjavítja majd az aknát és az utcai vezetékeket, azonban az épületen belüli problémákért az ott lakók a felelősek.”
Kifejtette: pár éve az önkormányzat úgy döntött, felvállalja ilyen esetekben a szennyvíz kiszivattyúzásával és elszállításával kapcsolatos munkát, a kezdeményezés azonban kontraproduktívnak bizonyult – a lakók attól kezdve még annyit sem voltak hajlandók saját erőből megoldani, mint korábban, így felhagytak az ilyen jellegű segítségnyújtással. Úgy vélekedett, a helyzet rendezésében nagy segítségükre lehetnének a jelenleg futó hőszigetelési programhoz hasonló kezdeményezések, mivel ha pénzről van szó, az emberek könnyebben rávehetők az együttműködésre.
Hozzátette: örül, hogy végre külön osztály alakul a polgármesteri hivatal keretében a tulajdonosi-, illetve a lakótársulások támogatására, illetve ellenőrzésére, ahol két ember teljes munkaidőben foglalkozhat ezzel az akut problémával. Mint elmondta, évek óta lényegében egyedül próbálja az önkormányzat részéről kezelni ezt a kérdést, azonban a közönségszolgálati osztály vezetőjeként egyszerűen nem jutott elég ideje és energiája a gondok orvoslására.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.