A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében ünnepélyesen átadott tusnádfürdői óvoda: a lefaragott támogatások miatt hasonló beruházásokból lesz kevesebb
Fotó: Pinti Attila
Jelentősen csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások, miután az új budapesti kormány több nemzetpolitikai program költségvetésének megnyirbálását javasolja. Az RMDSZ oktatási alelnöke szerint a szórványoktatási intézményeket nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, és az esetleges hiányokat romániai forrásokból is pótolni lehet. Az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke viszont úgy véli, hogy a lefaragott magyar támogatások kapcsán előbb azt kellene tisztázni, mire fordítja az RMDSZ a román államtól évente kapott több millió eurós támogatást, és csak ezután lehetne megállapítani, mekkora segítségre van szüksége az erdélyi magyarságnak Magyarországról.
2026. november 05., 19:012026. november 05., 19:01
2026. november 05., 19:462026. november 05., 19:46
Jelentős átrendeződés várható a magyar kormány határon túli támogatáspolitikájában. Az október 30-án a budapesti Országgyűlés elé terjesztett 2027-es költségvetési törvényjavaslat több olyan előirányzatot is számottevően megnyirbál, amelyből az elmúlt években az erdélyi és más külhoni magyar közösségek oktatási, kulturális, egyházi és civil intézményei részesültek. A lefaragások pontos mértéke még nem minden területen ismert.
A Kármán András pénzügyminiszter által jegyzett tervezet szerint a magyar államháztartás kiadási főösszege a 2026-os 49 025 milliárd forintról 47 587 milliárdra mérséklődne, a költségvetési hiányt pedig 7110 milliárdról 5102 milliárd forintra szorítanák le. A megszorítások így nem kizárólag a nemzetpolitikai támogatásokat érintik, hanem a költségvetés egészét.
(A 2026 éves adatok elérhetők a parlament.hu oldalon közzétett pdf-dokumentum 328. oldalán, míg a 2027-es adatok a költségvetéstervezet 171. oldalán)
A 2026-ra előirányzott 35,56 milliárd forint helyett jövőre mindössze 18,7 milliárd jutna erre a célra, ami mintegy 47,4 százalékos csökkenést jelent.
A Határtalanul! program kerete 9 milliárdról 2 milliárd forintra, a szociális támogatásoké 2,79 milliárdról 785 millió forintra, a Rákóczi Szövetség támogatása pedig 2,5 milliárdról 1,13 milliárdra mérséklődne. Ugyanakkor a Szülőföldön magyarul oktatási-nevelési támogatási programra továbbra is jelentős összeget szánnak: az idei 23,1 milliárd forint helyett 22,6 milliárdot. Ez utóbbi csökkenés mindössze 2,2 százalékos.
A Bethlen Gábor Alap elnevezése és működési rendszere is megújulhat, a támogatások elosztásában pedig a szakmai szempontokat, az átláthatóságot és a pályázati rendszert kívánják előtérbe helyezni. A kormány szerint a reformok előrehaladtával a költségvetési előirányzatok is változhatnak.
A tervezet tehát még nem végleges, és az egyes költségvetési sorok csökkenéséből nem lehet automatikusan következtetni arra, hogy egy-egy erdélyi magyar intézmény pontosan mennyivel kap majd kevesebb támogatást. A bizonytalanság azonban máris kérdéseket vet fel a magyar intézményrendszer fenntarthatóságával kapcsolatban.
Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke a Krónikának elmondta, alaposan áttanulmányozta a beterjesztett költségvetési javaslatot, és bár több területen valóban jelentős forráscsökkentést tapasztalt, a magyar nyelvű oktatás jövőjét illetően nem számít drasztikus visszaesésre. Az RMDSZ szakpolitikusa mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament elé került dokumentum még módosulhat, ráadásul a nemzetpolitikai támogatások egy része a korábbi gyakorlattól eltérően különböző minisztériumok költségvetésében is megjelenhet.
Megítélése szerint az új támogatáspolitika egyik lényeges változása, hogy az egyedi elbírálással odaítélt összegek helyett nagyobb szerepet kaphatnak a pályázatok. Ugyanakkor kedvező jelzésnek tartja, hogy az oktatási-nevelési támogatás, valamint a nemzeti jelentőségű intézmények támogatási kategóriája továbbra is szerepel a tervezetben.
A már elkezdett beruházások befejezésére azonban számít. Nagyobb visszaesést elsősorban az egyházi épített örökség felújításánál, az ingatlanrekonstrukcióknál és az új intézményi beruházásoknál tart valószínűnek, miközben a hitéleti, kulturális és közösségi programok támogatásának folytatását várja.
Az erdélyi magyar oktatási hálózat egyik legérzékenyebb területe a szórványkollégiumok fenntartása, hiszen ezek olyan településeken biztosítják a magyar nyelvű tanulás lehetőségét, ahol a gyermekek jelentős része másként nem juthatna el magyar iskolába. Mihályfalvi szerint fontos különbséget tenni az iskolák és a hozzájuk kapcsolódó bentlakások finanszírozása között. Az állami oktatási rendszerhez tartozó intézmények pedagógusainak bérezését és alapvető működési költségeit Románia biztosítja, a bentlakások fenntartásában viszont meghatározó szerepet játszottak a magyarországi támogatások.
Az intézményben tudomása szerint több mint száz bentlakó diák tanul. Az ilyen kollégiumok támogatása a szórványban élő magyar családok számára különösen fontos, hiszen a bentlakási lehetőség sok esetben a magyar iskolaválasztás feltétele. Az RMDSZ alelnöke ugyanakkor nem lát arra utaló jelet, hogy a budapesti kormány megszüntetné ezeknek az intézményeknek a támogatását.
Hozzátette: bizonyos takarékossági intézkedésekre szükség lehet, de még egy 20–25 százalékos támogatáscsökkentést is átvészelhetőnek tartana, amennyiben az érintett intézmények és az érdekképviselet közösen keresnek megoldást.
Mihályfalvi Katalin: az új támogatáspolitika egyik lényeges változása, hogy az egyedi elbírálással odaítélt összegek helyett nagyobb szerepet kaphatnak a pályázatok
Fotó: Facebook/Mihályfalvi Katalin
Mihályfalvi Katalin szerint a román állami finanszírozás jelenleg sem fedezi maradéktalanul a magyar oktatási intézmények minden szükségletét, de bizonyos esetekben működőképes alternatívát kínálhat. A Kolozs megyei Kalotaszentkirályt említette példaként, ahol az iskola és a bentlakás is román állami finanszírozásból, a fejkvótarendszer alapján működik. Ehhez önkormányzati hozzájárulás, alapítványi és pályázati támogatás társulhat.
Az oktatási intézmények működését részben az oktatási tárca, részben az önkormányzatokon keresztül biztosított állami források fedezik. Az alelnök szerint ez a rendszer szűkösen ugyan, de fenntartható működést tesz lehetővé.
Mihályfalvi elismerte, hogy ezeken a helyeken jóval nehezebb kiegészítő támogatásokhoz jutni, ráadásul az alacsony diáklétszám miatt az egy tanulóra jutó fenntartási költségek is magasabbak.
A politikus ennek ellenére bízik abban, hogy szükség esetén romániai költségvetési, önkormányzati és más hazai források bevonásával is sikerül biztosítani a szórványkollégiumok további működését. Az RMDSZ részéről ezt kiemelt feladatnak tekinti, ugyanakkor konkrét pótlólagos összegekről vagy már elfogadott finanszírozási megállapodásokról egyelőre nem számolt be.
Átláthatóbb és kiszámíthatóbb támogatási rendszert ígér a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Heidl György a Krónikának adott interjújában.
Egészen más megközelítésből értékeli a magyarországi támogatások várható csökkentését Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke. A politikus szerint a magyar költségvetési tervezetben szereplő összegek önmagukban nem adnak választ arra az alapvető kérdésre, hogy valójában mennyi pénzre van szüksége az erdélyi magyar civil társadalomnak, és ebből mennyit kellene Magyarországnak biztosítania.
Zakariás úgy véli, mindenekelőtt a román állami támogatási rendszert kellene megvizsgálni, különös tekintettel arra a több millió eurós éves támogatásra, amelyet a romániai magyar közösség az RMDSZ-en keresztül kap a bukaresti költségvetésből.
Az EMSZ elnöke szerint az erdélyi magyar civil társadalom ugyanabban a kiszolgáltatott helyzetben van, mint általában a romániai civil szervezetek. A különböző kulturális, közösségi és hagyományőrző kezdeményezések működése nagymértékben függ a politikai szereplők által ellenőrzött pénzforrásoktól, ami szerinte politikai függőségi viszonyokat teremt.
„A civil társadalom és a szervezetek ahhoz, hogy anyagi forráshoz jussanak, ahhoz, hogy bármit is, bármilyen eseményt, akciót szervezzenek, ahhoz tulajdonképpen le vannak kötelezve a politikumnak, mert a politikum kontrollálja a pénzt” – fogalmazott. Zakariás szerint ez a probléma a romániai magyar közösség esetében különösen élesen jelentkezik, hiszen a román költségvetésből a magyar közösségnek biztosított támogatást az RMDSZ kezeli.
Állítása szerint a támogatások elosztásában politikai szempontok is érvényesülnek, miközben a pénz egy részét az RMDSZ saját működésére fordítja. Zakariás ezért azt szorgalmazza, hogy a román állami források felhasználását teljes egészében tegyék átláthatóvá, és vizsgálják meg, milyen intézmények, civil szervezetek és programok fenntartására elegendő a rendelkezésre álló összeg.
„Ha ez a pénz rendesen lenne egy méltányos és tisztességes pályázati rendszer alapján szétosztva, akkor meg lehetne állapítani azt, hogy akkor mennyi hiányzik” – érvelt. Az EMSZ elnöke szerint ugyanis a magyarországi támogatáspolitikának elvileg abból kellene kiindulnia, hogy a romániai források milyen szükségleteket fedeznek, és melyek azok a területek, amelyek finanszírozása ezekből nem biztosítható. Magyarországnak elsősorban az így kimutatható hiány pótlásában kellene szerepet vállalnia.
Zakariás ugyanakkor elismeri, hogy vannak olyan sajátosan magyar kulturális, hagyományőrző és identitásmegőrző programok, amelyekre a román állami költségvetésből közvetlenül nehéz, vagy éppenséggel lehetetlen támogatást szerezni. Ezek esetében továbbra is nélkülözhetetlen a magyarországi segítség.
Zakariás Zoltán (középen), az EMSZ elnöke szerint elsősorban az erdélyi magyarság számára érkező romániai költségvetési támogatásokat kellene átvilágítani
Fotó: Rostás Szabolcs
Zakariás Zoltán szerint a romániai magyar civil szervezetek támogatási rendszerének egyik legsúlyosabb problémája az átláthatóság hiánya. Úgy véli, az RMDSZ által kezelt román állami források elosztásáról nem áll rendelkezésre olyan teljes körű, könnyen követhető kimutatás, amelyből megállapítható lenne, hogy az egyes szervezetek milyen szempontok alapján részesülnek támogatásban.
A politikus azt állítja, hogy a rendszer kialakítása az RMDSZ és a román parlamenti pártok közötti politikai együttműködések eredménye, és a kisebbségi támogatásokhoz való hozzáférés a parlamenti képviselettel rendelkező szervezeteket hozza kedvező helyzetbe. Szerinte a romániai magyar közéletben korábban is számos vita bontakozott ki az RMDSZ által kezelt támogatások felhasználásáról, de a kérdések nagy részére mindmáig nem született megnyugtató válasz.
– hangsúlyozta.
Az EMSZ elnöke szerint a magyarországi támogatások tervezett visszafogása még sürgetőbbé teszi a romániai források átvilágítását.
Meggyőződése, hogy csak a hazai finanszírozási lehetőségek pontos feltérképezése után lehet megalapozottan tárgyalni arról, milyen mértékű támogatást kellene Budapestnek biztosítania.
Zakariás Zoltán a magyarországi költségvetési tervezet előkészítésének módját is kifogásolja. Mint mondta, nincs tudomása arról, hogy az új magyar kormány átfogó egyeztetést folytatott volna az erdélyi magyar politikai szervezetekkel a támogatási rendszer átalakításáról. Az EMSZ-szel biztosan nem történt ilyen konzultáció, de azt nem zárja ki, hogy más erdélyi magyar szereplőkkel egyeztettek.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a korábbi magyar kormány idején léteztek bizonyos kapcsolattartási csatornák, amelyeken keresztül az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is javaslatokat tehetett a nemzeti jelentőségű intézmények támogatási listájának bővítésére vagy fenntartására. Ezek azonban nem jelentettek átfogó egyeztetést a teljes támogatási rendszer működéséről.
Hozzátette:
Zakariás azt sem tudja, hogy a mostani magyar kormány milyen szakmai vagy pénzügyi megfontolások alapján határozta meg a jövő évi támogatási kereteket. Felvetette: nem világos, hogy az egyes előirányzatok csökkentését részletes intézményi elemzés előzte-e meg, vagy egyszerűen a magyar költségvetés szűkös lehetőségei miatt állapítottak meg alacsonyabb összegeket. A nemzeti jelentőségű intézmények esetében például szerinte alapvető kérdés, hogy a keret csökkentése egyes intézmények támogatásának megszüntetését jelenti-e, vagy a korábbi kedvezményezettek kisebb összegből részesülnek majd.
Elképzelhetőnek tartja ezért, hogy a csökkentett kereteket elsősorban költségvetési megfontolások alapján határozták meg. Hangsúlyozta azonban, hogy mindez csak feltételezés, hiszen nem ismeri a budapesti döntéshozatal részleteit.
Zakariás szerint a következő években kialakulhat egy olyan magyar–magyar egyeztetési rendszer, amelyben a támogatási szükségleteket pontosabban felmérik, és szükség esetén módosítják a finanszírozási kereteket. Ehhez azonban szerinte előbb tisztázni kellene a romániai magyar intézményrendszer jelenlegi finanszírozási viszonyait.
A Mezőségi Téka Szórványkollégium szamosújvári működtetése az RMDSZ alelnöke szerint nincs veszélyben
Fotó: Orbán Orsolya
A Tisza-kormány szeretné mielőbb lezárni a korábbi külhoni támogatások „számvetését”, hogy a vitatott ügyek tisztázása után a jövőre lehessen összpontosítani – jelentette ki a Krónikának Kollai István nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
Tizennégy házkutatást tartottak három megyében kedd reggel egy nagyszabású, illegális faanyagszállítással kapcsolatos büntetőügyben. A Maros megyei rendőrök által irányított akció során tíz szállítójárművet és kétezer köbméter faanyagot helyeztek zár alá.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!