Két évig tartó korszerűsítés és bővítés után nyitották meg hétfőn a brassói állatkertet, amely az illetékesek szerint már most az ország legmodernebb, illetve hamarosan a leglátogatottabb ilyen jellegű létesítménye lesz.
2014. október 07., 16:272014. október 07., 16:27
George Scripcaru polgármester elmondta: a munkálatok még nem értek véget, a továbbiakban ugyanis be kell rendezniük a planetáriumot, és az egzotikus madaraknak, valamint hüllőknek otthont adó épületben is akad még tennivaló, illetve több állatot szeretnének ide beköltöztetni.
„Nem egyszerű felújítást és bővítést végeztünk, hanem teljes koncepcióváltást hajtottunk végre: az állatkertet kikapcsolódási és oktatási létesítménnyé alakítottuk” – magyarázta a brassói elöljáró.
Scripcaru kifejtette: nem titkolt céljuk, hogy minél több gyermeket, iskolást az állatkertbe vonzzanak, a korszerű felszereléseknek köszönhetőek ugyanis a fiatalok akár egy egész napot is tartalmasan eltölthetnek szüleikkel vagy tanáraikkal a létesítményben. A népszerűsítés érdekében a gyermekek ezen a héten ingyenesen látogathatják az állatkertet.
A korszerűsítési és bővítési munkálatokat tulajdonképpen már 2010 novemberében elkezdték, majd 2012 júniusában bezárták a létesítményt: az állatkert alapterülete az akkori négy hektárról tízre növekedett. Az állatoknak otthont adó helyszínek felújítása mellett planetáriumot, állatorvosi kórházat, játszóházat, kávézót, irodákat és konyhát is kialakítottak, ahol mindegyik állatnak elő tudják készíteni a napi betevőjét.
Az állatkert 9-től 18 óráig – március és szeptember között 20 óráig – látogatható, a jegy ára felnőtteknek 10, diákoknak 5 lej. Az állatkertben végzett nagyszabású munkálatok értéke 31 millió lej volt, ebből 22 milliót biztosított a környezetvédelmi minisztérium, a helyi önkormányzat pedig 8,8 millió lejjel járult hozzá a projekthez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!