
Az autógyár még álló épületrészét biztonsági okokból évekkel ezelőtt védőhálóval vonták be, hogy ne okozzon sérülést a hulló vakolat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Európai uniós beruházással kel új életre a történelmi Magyarország első autógyárának, az egykori Magyar Automobil Részvénytársaság – Arad (MARTA) még megmaradt épülete. Az aradi városi képviselő-testület pénteki rendkívüli ülésén szavazta meg az egykori autógyár műemlék épülete felújításának műszaki tervét.
2026. február 13., 21:112026. február 13., 21:11
A városvezetés olyan tereket kíván létrehozni, amelyek méltó módon őrzik és bemutatják Arad ipari örökségét – számolta be a polgármesteri hivatal sajtóközleménye a pénteki tanácsülés eredményéről, hangsúlyozva, hogy az önkormányzat egyik kiemelt célja, hogy a város jellegzetes, történelmi jelentőségű épületeit „visszavezesse” a társadalmi, gazdasági és kulturális élet körforgásába, illetve funkciókkal töltse meg azokat. Ezek közé a kiemelt ingatlanok közé tartozik az egykori Magyar Automobil Részvénytársaság – Arad (MARTA) autógyárának épülete.
A projekt az Aurel Vlaicu (egykor Pécskai) út 41–43. szám alatti épület teljes felújítására és kulturális, közösségi célú újrahasznosítására vonatkozik. A beruházás finanszírozására az önkormányzat a Nyugat Regionális Program – New European Bauhaus komponensére készíti elő a pályázatot. A pályázati útmutató előírja a műszaki-gazdasági mutatók frissítését a kiviteli terv szintjén, amit a helyi tanács pénteki rendkívüli ülésén jóváhagyott.
„Ez egy 7 millió eurós, európai uniós forrásból megvalósuló beruházás, egy pilot projekt, amely új életre kelti a város történelmének egy darabját” – idézte Călin Bibarț polgármestert a közlemény. A több mint 38 millió lej értékű beruházás három épületrész felújítását foglalja magában, összesen több mint 4000 négyzetméteren. A projekt tartalmazza:
A tervezőirodáknak otthont adó toronyépület
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A felújítás része továbbá az elektromos, víz- és csatornarendszer, valamint a fűtési és szellőztető berendezések teljes cseréje és korszerűsítése, illetve a tűzjelző és riasztórendszerek modernizálása. A kivitelezés időtartama két épületrész esetében 30 hónap, a harmadiknál 20 hónap.
A minap beszámoltunk arról is, hogy idén nyáron várhatóam már feltűnik Arad utcáin az egykori MARTA-üzemben készült emeletes autóbuszok egy hiteles másolata is, amit turistajáratként kíván üzemeltetni a város. Az utánzat az ígéret szerint korhű lesz, viszont modern meghajtású: elektromos autóbusz, amely egy lippai vállalat üzemében készül el.

Kézzelfogható közelségbe került a több mint száz évvel ezelőtt Aradon gyártott MARTA autóbusz első hiteles másolata. A MARTA a történelmi Magyarország első autógyára volt.
A történelmi Magyarország (és az első világháború után Románia mai területének) első autógyára, a Magyar Automobil Részvénytársaság – Arad az amerikai Westinghouse vállalat Le Havre-i üzemének átköltöztetésével jött létre.
Az első világháború után a gyár Araddal együtt Romániához került, és a Weitzer János féle vagongyárba beolvasztva ASTRA néven működött tovább. Ekkor már repülőgépmotorokat is készítettek Aradon, de 1926-ban a gyártást áttelepítették Brassóba.
Emeletes autóbuszok is készültek az aradi üzemben
Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
Az egykori aradi gyártelep műemlékké nyilvánított – és ennek köszönhetően megmaradt – irodaházát a terület tulajdonosaként az Astra Rail Industries vagongyár 2021-ben a városnak adta át. Az önkormányzat vállalta, hogy felújítja és kulturális központot alakít ki a szecessziós épületben. Addig is létrehozták a „mARTA” Kulturális Műhelyt, amely több művészeti program szervezőjeként tette le a névjegyét.
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!