HIRDETÉS

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása

2018. május 06., 13:58 utolsó módosítás: 2018. május 06., 14:01
HIRDETÉS

Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható. 

Fotó: Boda L. Gergely

Hiába hárít erre hivatkozva az RMDSZ elnöke, akinek téves (naiv?) álláspontját a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület elnöke és még sokan mások is támogatják.

Telefonon elrendelt románosítás

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) az egyetlen olyan intézmény, ahol a közel másfél milliós erdélyi magyarság az anyanyelvén képezhetné gyógyítóit. Az egyetemet 1945-ben – a párizsi béketárgyalások előtt – királyi rendelettel, kizárólag a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés biztosítása végett hozták létre az osztrák–magyar kiegyezés után alapított kolozsvári intézmény helyett.

HIRDETÉS

A MOGYE 1962-ig csak magyar nyelven működött, országos és nemzetközi hírnévre tett szert.

A Román Kommunista Párt Politikai Bizottsága 1962-ben telefonon közölt határozatával elrendelte a román tagozat létrehozását. A kétnyelvű oktatás bevezetése ürügyén erőszakos elrománosítás kezdődött, magyar nyelven csak előadásokat lehetett tartani, a gyakorlatok, szemináriumok, megbeszélések, diplomavizsgák kizárólag román nyelven folyhattak. Nagyszámú magyar oktatót nyugdíjaztak és bocsátottak el, és egyre kevesebb magyar hallgatót vettek fel.

1989-ben, a nacionálkommunista diktatúra bukásakor az egyetemen az elsőéves magyar hallgatók aránya nem haladta meg a 15 százalékot (korábban fele-fele volt az arány!), az oktatóké pedig a 33 százalékot. Ma, 29 évvel a fordulat után a magyar oktatók aránya tovább csökkent, nem éri el a 30 százalékot sem! A tervezett egyesülés után az oktatók aránya 20 százalék alá esne, a diákoké pedig az „aranykor” végét idézné.

A multikulturálisként meghatározott MOGYE jelenlegi vezetőségének, adminisztrációjának és diákságának etnikai térképe a következő:

a rektor román, 3 prorektor román, 1 prorektor magyar. Mindhárom dékán román, a szenátusi elnök román, a gazdasági igazgató román, az adminisztratív személyzet 9 ügyosztályának minden vezetője román, a dékáni hivatalokban 15 titkárnő közül 14 román, 1 magyar. Magyar diákok létszáma: 1552 az 5211-ből, számarányuk továbbra is romlik.

A rendszerváltás kezdetekor az egyetem magyar diákjai, tanerői és a magyarság akkori politikai képviselői a paritás elvének tiszteletben tartását követelték, sztrájkoltak is ennek érdekében. Mindhiába. Jellemző módon 29 év után így néz ki a „paritás”, az egyenjogúság!

A magyar oktatás fejlődését, visszaállítását – a magyar nyelvű gyakorlati oktatás és ezáltal az oktatói utánpótlás akadályoztatásával – eszközökben nem válogatva gátolja az egyetemi szenátus kétharmados román többsége. Ne feledjük, 1990. március 19-én, a „hodákiak” első behozatalakor a felbőszített román parasztok először az orvosira mentek, hogy megleckéztessék az egyenjogúságért tüntető magyar diákokat, akik szerencséjükre aznap reggel felfüggesztették az ülősztrájkot. A Vatra Românească „kulturális” egyesületet megalapító professzorok és famulusaik szelleme még mindig kísért!

Előadás magyarul, gyakorlat románul

Hét éve, 2011 januárjában elfogadták az 1-es számú román tanügyi törvényt. A jogszabály révén kijelölt három multikulturális egyetemen előírták, hogy a kisebbségek az egyetem keretében létrehozandó önálló tagozatokban, oktatási vonalakban saját maguk megszervezhetik a teljes körű, anyanyelvükön történő oktatást. A két másik multikulturális egyetem (a kolozsvári Babeş–Bolyai és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem) a tanügyi törvény kisebbségi rendelkezéseit tiszteletben tartva alkotta meg az egyetemi chartát (alapszabályzatot).

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a kétharmados román többségű szenátus az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasította a törvénynek az anyanyelvi oktatás kiterjesztésére vonatkozó rendelkezéseinek az egyetemi chartában történő rögzítését és azok alkalmazását.

Számos tevékenységet illetően a román nyelv kizárólagos használatát írták elő. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg hatályos charta előírásai szerint a tananyag 30 százaléka magyar, 70 százaléka pedig román nyelven kerülhet elsajátításra. Igencsak problémás és tudomásom szerint sehol a világon nem alkalmazott megoldás az, hogy az előadásokon magyarul leadott tananyagot a szemináriumokon, a gyakorlatokon román nyelven kell visszaadni!

Súlyosan sérül tehát a magyar hallgatók anyanyelvi oktatáshoz való alkotmányos joga.

A MOGYE-charta egyáltalán nem tartalmazza a tanügyi törvény 135. szakaszának előírásait, amelyek a multikulturális egyetemeken előírják a teljes körű anyanyelvi használatot. Ennek következtében a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 128. szakaszának rendelkezései értelmében a törvénytelen előírásokat tartalmazó egyetemi charta abszolút semmisségét kellene megállapítani. Ezt a semmisséget azonban a romániai bíróságok nem voltak hajlandók kimondani, sőt azt állapították meg, hogy az egyetemi charta törvényes!

Ezekre, a tanügyi törvény egyértelmű rendelkezéseit semmibe vevő ítéletekre rendszeresen hivatkoznak a román illetékesek... Joggal kérdem, miért képzeljük azt, hogy a két egyetem egyesítését peres úton meg lehetne akadályozni akkor, amikor ez az elképzelés sokkal kevésbé jogsértő, mint a közigazgatási bíróságok által több esetben is szentesített charta?

Ne feledjük, a MOGYE itt, Marosvásárhelyen még a román kormány ellen is pert tudott nyerni!

Annak érdekében, hogy valahogy megváltoztassuk a törvénysértő MOGYE-chartát, 2013 novemberében a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE, akkori elnöke prof. dr. Kincses-Ajtay Mária) és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (akkori elnöke Tubák Nimród) képviseletében újabb pert indítottunk, ezúttal Bukarestben. A bukaresti táblabíróságon közigazgatási bírói úton azt szerettük volna elérni, állapítsák meg azt, hogy a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségnek (ARACIS) kizárólag a marosvásárhelyi orvosi használatára megalkotott szabálya (sztenderdje) érvénytelen.

A magyar oktatást korlátozó ARACIS-sztenderd védelmében az RMOGYKE és az MMDSZ felperesek által indított perbe (ügyszáma 7552/2/2013) a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem a Bukaresti Táblabíróságon „természetesen” sikeresen beavatkozott. A lefolytatott bizonyítási eljárás során az ARACIS jogi képviselője beismerte, hogy a felperesek által vitatott sztenderdet nem hagyta jóvá a tanügyminisztérium és nem foglalták kormányrendeletbe sem.

A mulasztások ellenére az illetékes bíróságok első- és másodfokon sem voltak hajlandóak kimondani a sztenderd érvénytelenségét!

Arról nem is beszélve, hogy a 2011. évi 1-es törvény 5. szakasza rögzíti, hogy valamennyi, a tanügyi törvénnyel ellentétes rendelkezés hatályát veszti. Ebből az következne, hogy az elméleti oktatáson kívül a román nyelv kizárólagos használatát előíró ARACIS-szabály hallgatólagosan hatályon kívül helyeződött. Persze erre a törvényhelyre is hiába hivatkoztam. Ezek után a bukaresti táblabíróság és a legfelsőbb bíróság elutasította az RMOGYKE és az MMDSZ abszolút megalapozott közigazgatási keresetét, illetve fellebbezését, sőt ezzel sem elégedtek meg, hanem érdemben helyben hagyták a MOGYE-nek a magyar oktatás elleni beavatkozását.

A Leonard Azamfirei rektor által aláírt beavatkozás tételesen tartalmazza azt, hogy az elméleti oktatáson kívüli tevékenységek – vagyis a gyakorlatok, szemináriumok, záróvizsgák – nyelve a román.

Ez a helyzet egyáltalán nem diszkriminálja a magyar oktatást? Érvként hozzáfűzik, hogy sok magyar diák olyan előrelátó, hogy eleve a román tagozatra iratkozik be... Az idézett érveket az ítéletek indoklásába is belefoglalták!?

Fontosabb az iskola szellemisége, mint a kövei

A MOGYE chartája az ARACIS-sztenderdre hivatkozva trükkös megoldással vezette be a magyar nyelv használatának drasztikus korlátozását. Nézetem szerint ezt a cseles megoldást fel kellene használni arra, hogy a charta ne korlátozza, hanem engedélyezze az alkotmány és a tanügyi törvény által garantált teljes körű magyar orvos- és gyógyszerészképzést!

Miről is van szó? A felsőoktatás minőségét ellenőrző hivatalnak (ARACIS) kizárólag a marosvásárhelyi használatra megalkotott, sikertelenül peresített jogfosztó szabálya kimondja azt, hogy ha az egészségügyi alapképzés nem románul, hanem más nyelven történik, akkor a diák-páciens viszonylatban csak a román nyelvet lehet használni. Ezenkívül elrendelték azt is, hogy a klinikai gyakorlatok kizárólag román nyelven folyhatnak.

A tiltást a MOGYE szenátusának román kétharmada a klinikai gyakorlatokon kívül kiterjesztette a preklinikai gyakorlatokra, a szemináriumokra és a diplomavizsgákra is. Azért, hogy ne legyen szembeötlő a magyar oktatást korlátozó törvénysértés, a vonatkozó tevékenységi körök szabályozásakor beszúrták azt a mondatot, hogy a tevékenység az „ARACIS-szabályozásnak megfelelően”, vagyis kizárólag románul folytatható.

Ebből következik az általam elgondolt megoldási lehetőség:

jogi érvekkel alátámasztott politikai nyomással el kellene érni, hogy módosítsák az ARACIS-sztenderdet úgy, hogy ne tiltsa, hanem a tanügyi törvény 135. szakasza rendelkezéseinek megfelelően írja elő, hogy magyar és angol nyelvű előadások esetén a klinikai gyakorlatok magyar és angol nyelven is megtartandók.

(Megjegyzem, a gyakorlatokon stb. az angol nyelvet most is használják.) A kézenfekvő, a tanügyi törvény 135. szakaszának kógens rendelkezéseit alkalmazó módosítással a charta jogsértőből jogvédővé változna! A változtatás kicsikarásához az illetékesek figyelmét nagyszabású tüntetésekkel kellene felhívni, ezáltal a problémát nemzetközileg ismertebbé lehet tenni. Kötve hiszem, hogy a tüntetésektől való elhatárolódás az Azamfirei-típusú alakokat vagy a közigazgatási eljárás résztvevőit jobb belátásra bírná!

Ha ez a megoldás sem sikerül, nem marad más lehetőség, mint a MOGYE-n kívüli magyar orvos- és gyógyszerészképzés létrehozása.

Tudjuk, hogy ez igen költséges, hiszen szükség lesz egy kórház felépítésére is. A fekete március óta sokat rugdosott marosvásárhelyi magyarság, a romániai magyarság anyanyelven történő egészségügyi ellátása talán megérdemelné ezt az óriási nemzetpolitikai áldozatot! Vannak, akik nehezen fogadják el azt, hogy ki kellene jönnünk az egykori magyar királyi hadapródiskola épületéből – már rég elfelejtődött az, hogy Marosvásárhelyen kikerültünk a Papiu, a Petru Maior, az Unirea stb. által használt ingatlanokból is. Az iskola szellemisége sokkal fontosabb, mint a kövei, mert Wass Albert szavaival élve: a víz szalad.

Kincses Előd

A szerző marosvásárhelyi ügyvéd

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS