
A következő hat évben az Európai Unióban érvényes Közös Agrárpolitika (KAP) ismertetése és népszerűsítése, illetve a biodiverzitásban nagy szerepet játszó, úgynevezett fás legelők megmentése a célja annak a környezetvédelmi projektnek, amelyet pénteken mutattak be Csíkszeredában.
2014. augusztus 31., 19:272014. augusztus 31., 19:27
A PACINFO című pályázat a mezőgazdaság társadalmi-környezetvédelmi szerepéről szól a hátrányos helyzetű hegyvidéki régiókban. Mint azt Szép Róberttől, a környezetvédelmi őrség helyettes vezetőjétől a sajtótájékoztatón megtudtuk, ez az egyetlen ilyen jellegű projekt Romániában, megvalósítója a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség partnerségben további 15 megyei intézménnyel.
Mint azt a szakember hangsúlyozta, a projekt egyik hangsúlyos része a biodiverzitás szempontjából rendkívül fontos fás legelők megmentése. „Azokról a még nem beerdősödött legelőkről van szó, amelyek a területalapú támogatások folyósításának kezdetétől, a rendkívül szigorú szabályozások miatt, eltűnőfélben vannak” – magyarázta az intézményvezető.
Mint kifejtette, ennek érdekében a jelenlegi törvények módosítását is kezdeményezni fogják. „Nagy eredményt jelentene, ha a projekt hatásaként a törvénykezésben megjelenne a fás legelők fogalom, kapaszkodót adva ezáltal a további lépésekhez” – jelentette ki Szép.
A sajtótájékoztatón szintén jelen levő Tánczos Barna szenátor felidézte a szóban forgó fás típusú legelőket évtizedek alatt tudatosan hozták létre a gazdák, hiszen a biodiverzitás és a legeltetés szempontjából egyaránt rendkívül hasznosnak bizonyultak. „Most pedig ezek a területek fokozatosan mennek tönkre és tűnnek el. Ezek megmentése óriási kihívás szakembereknek, gazdáknak egyaránt” – vallja a politikus.
Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója arról számolt be, hogy a júniusban elindított PACINFO projekt futamideje tizenkét hónap, az uniós pályázat értéke pedig 306.105 euró, ennek ötven százalékos önrészét a környezetvédelmi minisztérium biztosítja. Az illetékes azt is elmondta, a projekt része a hagyományos termék népszerűsítése is, ezt többek között különböző vásárok formájában képzelik el.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
szóljon hozzá!