Hargita megyében is felütötte fejét a szarvasmarha-állományt tizedelő kéknyelv nevű betegség: az állat-egészségügyi hatóság laboratóriumában elvégzett tesztek alapján két állaton mutatták ki a kórt.
2014. október 14., 19:232014. október 14., 19:23
A szarvasmarhák két különböző településről származnak – tájékoztatott Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. Mint mondta, a betegség tüneteire utaló jeleket az állattartók vették észre, értesítették a körzeti állatorvost, ezt követően megvizsgálták az állatokat, vérmintát vettek tőlük, és a laboratóriumi eredmények igazolták a kórokozók jelenlétét. A betegség megjelenése miatt az állat-egészségügyi hatóság védelmi övezetet jelölt ki a gócpontok száz kilométeres körzetében.
Amint arról beszámoltunk, a kórt Erdély több megyéjében is azonosították, emiatt a napokban az egész ország területére érvényes, a kérődző állatok szállítását tiltó intézkedést léptettek életbe. A gazdák jelentős anyagi veszteségekre számíthatnak, mivel az élőállat-export a szarvasmarhákra vonatkozóan teljesen leállt.
A járvány kitörtését az ország déli és keleti részén regisztrálták augusztus elején, de azóta Erdélyre és a Bánságra is kiterjedt. Eddig Temes, Hunyad, Szeben, Brassó, Maros és Kovászna megyében jeleztek gyanús eseteket. Az eddigi felmérések alapján országos szinten 160 településen mutatták ki a fertőzést, az elmúlt két hónapban mintegy 1000 állat betegedett meg, és legalább 200 elpusztult. A lázzal kísért kéknyelvűség a kérődző állatok emésztőrendszerét, nyelvét, valamint izomzatát támadja meg. Veszélyes a szarvasmarha- és a juhállományra, az embert azonban nem fertőzi meg.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!