Hargita megyében is felütötte fejét a szarvasmarha-állományt tizedelő kéknyelv nevű betegség: az állat-egészségügyi hatóság laboratóriumában elvégzett tesztek alapján két állaton mutatták ki a kórt.
2014. október 14., 19:232014. október 14., 19:23
A szarvasmarhák két különböző településről származnak – tájékoztatott Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. Mint mondta, a betegség tüneteire utaló jeleket az állattartók vették észre, értesítették a körzeti állatorvost, ezt követően megvizsgálták az állatokat, vérmintát vettek tőlük, és a laboratóriumi eredmények igazolták a kórokozók jelenlétét. A betegség megjelenése miatt az állat-egészségügyi hatóság védelmi övezetet jelölt ki a gócpontok száz kilométeres körzetében.
Amint arról beszámoltunk, a kórt Erdély több megyéjében is azonosították, emiatt a napokban az egész ország területére érvényes, a kérődző állatok szállítását tiltó intézkedést léptettek életbe. A gazdák jelentős anyagi veszteségekre számíthatnak, mivel az élőállat-export a szarvasmarhákra vonatkozóan teljesen leállt.
A járvány kitörtését az ország déli és keleti részén regisztrálták augusztus elején, de azóta Erdélyre és a Bánságra is kiterjedt. Eddig Temes, Hunyad, Szeben, Brassó, Maros és Kovászna megyében jeleztek gyanús eseteket. Az eddigi felmérések alapján országos szinten 160 településen mutatták ki a fertőzést, az elmúlt két hónapban mintegy 1000 állat betegedett meg, és legalább 200 elpusztult. A lázzal kísért kéknyelvűség a kérődző állatok emésztőrendszerét, nyelvét, valamint izomzatát támadja meg. Veszélyes a szarvasmarha- és a juhállományra, az embert azonban nem fertőzi meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!