A szelistyei helyi tanácsülésen a magnéziumkitermelés ellen tiltakozó helybéliek zsúfolásig megtöltötték a polgármesteri hivatal nagytermét
Fotó: România curată
Egyhangúlag elutasította a Szeben megyei szelistyei helyi tanács a Mineral Proiect Invest (MPI) kérését, hogy a vállalat koncesszióba vehessen egy tízhektáros önkormányzati területet a tervezett magnéziumfeldolgozó üzem számára. A döntést heves lakossági tiltakozás előzte meg, a több mint 400 millió eurós magnéziumkitermelési és feldolgozási beruházás azonban ezzel még nem került le véglegesen a napirendről.
2026. szeptember 29., 17:152026. szeptember 29., 17:15
2026. szeptember 29., 17:192026. szeptember 29., 17:19
A Szeben megyei Szelistye (Săliște) város helyi tanácsa hétfőn rövid vita után elfogadta azt a határozatot, amely elutasítja a Mineral Proiect Invest (MPI) vállalat kérelmét egy 100 ezer négyzetméteres, azaz tízhektáros terület koncesszióba vételére. A cég ezen a területen akarta felépíteni azt az üzemet, amelyben a Resinár (Rășinari) községhez tartozó Valea Dobra térségében kitermelt ércet dolgozták volna fel magnéziumtermékek előállítása céljából.
Mint korábban beszámoltunk róla, komoly lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében a Mineral Proiect Invest több mint 400 millió eurósra tervezett bányászati és feldolgozóipari beruházása. A vállalat Resinár község Valea Dobra nevű térségében külszíni fejtéssel magnéziumtartalmú szerpentinitet termelne ki, amelyet a Szelistye melletti, Omlás (Amnaș) közelében felépítendő üzemben dolgoznának fel. Első lépésben nagy tisztaságú magnézium-hidroxidot és magnézium-oxidot állítanának elő, később pedig további magnéziumtermékek gyártását is tervezik.
Bár a vállalat megszerezte a Valea Dobra-i lelőhely kitermelési engedélyét, a beruházás még nem indulhat el: környezetvédelmi, építési és működési engedélyekre, valamint részletes környezeti hatásvizsgálatra is szükség van. Szelistyén a cég az önkormányzattól szeretett volna területet koncesszióba venni a feldolgozóüzem számára.
A helyiek elsősorban az egészségügyi és környezeti kockázatok miatt tiltakoznak. A vita egyik központi kérdése, hogy a kitermelendő szerpentinit tartalmaz-e azbesztformájú ásványokat, amelyek a kőzet zúzásakor és őrlésekor a levegőbe kerülhetnek. Az MPI határozottan visszautasítja az erre vonatkozó állításokat. Mihai Roșu, a vállalat operatív igazgatója szerint az általuk elvégeztetett geológiai és ásványtani vizsgálatok egyike sem mutatott ki azbesztformájú ásványokat a Valea Dobra-i ércben.
A tiltakozásnak gazdasági okai is vannak: Szeben-Hegyalja hagyományosan állattartó, sajtkészítő, jelentős falusi turizmussal rendelkező térség.
A lakosok attól tartanak, hogy a nagyszabású bánya- és feldolgozóipari beruházás veszélyeztetné a térség hagyományos gazdaságát és idegenforgalmi vonzerejét.
Szelistyén ezért helyi népszavazást is követeltek a beruházásról.
A szelistyei helyi tanács elutasító döntésére azt követően került sor, hogy a helyiek a múlt héten hevesen tiltakoztak, amikor az MPI képviselői a polgármesteri hivatalban bemutatták a projektet. „Menjenek haza!”, „Nincs szükségünk a projektjükre!”, „Csak a holttestünkön keresztül!” – üzenték a bemutatón részt vevő helyiek a România Curată (Tiszta Románia) portál beszámolója szerint.
A hétfői tanácsülésen a helyiek zsúfolásig megtöltötték a termet, a koncessziós kérelem elutasításáról szóló határozatot pedig egyhangúlag fogadták el. A szelistyei helyi tanács határozatának indoklásába módosító indítványként bekerültek annak a 12 civil szervezetnek az érvei is, amelyek állást foglaltak az ügyben, valamint a România Curată Verde Curat nevű környezetvédelmi oknyomozó projektjének érvei.
A beruházás ellenzői a vállalat hátterével kapcsolatban is kifogásokat fogalmaztak meg. A România Curată oknyomozó anyagai szerint a cég éveken keresztül árbevétel nélkül vagy elenyésző árbevétellel működött, és olyan üzleti szereplőkhöz köthető, akiknek neve korábban a verespataki bányaprojekt kapcsán is felmerült. A portál arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházáshoz kapcsolódó személyek és vállalkozások között olyanok is vannak, akik kapcsolatba hozhatók azzal a washingtoni választottbírósági eljárással, amelyben 4,4 milliárd dolláros kártérítést követeltek a román államtól. A portál emellett a szerpentinit kitermelésének és feldolgozásának lehetséges egészségügyi és környezeti kockázatairól szóló tanulmányokat is közölt.
Időközben több mint 14 ezer aláírás gyűlt össze azon a petíción, amelyben azt követelik az illetékes állami intézményektől, hogy ne engedélyezzék a beruházást. A tiltakozás Szelistyéről Resinárra is átterjedt, ahol a lakosok a tervezett külszíni fejtés miatt fogalmaztak meg kifogásokat.
A szelistyei önkormányzat döntése ugyanakkor önmagában nem jelenti a teljes MPI-projekt végét, hanem azt akadályozza meg, hogy a vállalat az általa kiszemelt, tízhektáros önkormányzati területen építse fel feldolgozóüzemét. A Mineral Proiect Invest a döntést követően honlapján jelezte, hogy megvizsgálja a projekt folytatásának alternatív lehetőségeit. A vállalat továbbra is kitart amellett, hogy a beruházás az engedélyezési és környezeti hatásvizsgálati eljárások keretében, a jogszabályok betartásával valósulna meg, és visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint a Valea Dobra-i nyersanyag azbesztformájú ásványokat tartalmazna. Az MPI saját tájékoztatása szerint az eddigi geológiai és ásványtani vizsgálatok ilyen anyag jelenlétét nem mutatták ki. A cég korábban a helyi közösségeknek tartott bemutatókkal és tájékoztató anyagokkal igyekezett válaszolni a felmerült aggályokra, ám ezek Szelistyén nem győzték meg a beruházás ellen tiltakozó lakosokat.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Cseke Attila fejlesztési és középítkezési miniszter sajtótanácsosa a Krónikának elmondta: országszerte 115 új bölcsőde készült már el, de a helyi önkormányzattok feladata és felelőssége a működési feltételek megteremtése.
Románia első vasúti kerékpárútja a Mezőségen, Maros megyében jött létre egy több mint 100 éves, ma már használaton kívüli keskeny nyomtávú vasút nyomvonalán.
Két stratégiai projekten keresztül is támogatja a romániai gázinfrastruktúra korszerűsítését az EU, ráadásul az egyik erdélyi: a marosvásárhelyi Depomureș, míg a másik projekt a dél-romániai Dâmbovița megyei Bilciurești-ben található gáztároló bővítése.
Súlyos állapotban került kórházba egy idős kolozsvári férfi és 23 éves unokája, miután a férfi lánya – egyben a fiatal nő édesanyja – a gyanú szerint késsel támadt rájuk – közölte kedden a Kolozs megyei rendőrség.
Nem lehet tudni, mikor kezdődhet el a juhállomány bárányhimlő elleni kötelező oltása, és azt sem, mikor oldhatják fel az élő állatok kivitelét sújtó korlátozásokat. Falugazdászok szerint az ágazat egyik legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!