Megérkeztek a kábítópisztolyok

Vágjuk le, de hogyan?

„Mindenkinek jobb, ha az uniós normák szerint vágjuk le a sertést\" – magyarázta a Krónikának dr. Rácz László, a Hargita megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) szóvivõje. „Elsõsorban jobb a disznónak, mert nem szenved. Az elõírás szerint használatos pisztoly erõs ütéssel elbódítja az állatot, de nem roncsol, nem okoz sebet, a hagyományos disznóvágásból tehát kimarad a visítás-hörgés, a lövés után a vágás pedig már teljesen hagyományosan folytatódhat\" – fejtette ki a szóvivõ. Hozzátette: másodsorban jobb a fogyasztónak, hiszen a kínzás elmarad, nem szabadul fel az állatban adrenalin, különbözõ hormonok és toxinok, így a hús minõsége is jobb lesz. Harmadikként az érzelmi vonatkozást hozta fel érvként. „Emlékszem gyerekkoromból, hogy a fejemre húztam a paplant, mikor az udvaron visított a disznó. Nem akartam látni-hallani az ölést, még akkor sem, ha utána már részt vettem a perzselésében. Szakmai érvek is szólnak a lefogva, erõszakkal leszúrt disznó ellen\" – mondja Rácz, aki szerint nem is vérzik ki rendesen az az állat, amelyet négyen-öten egyik oldalára lenyomva tartanak.

Megkésett megoldások

A törvény tehát közel egy éve érvénybe lépett, megfontolandó érvek szólnak alkalmazása mellett, azonban nem tudni, ki fogja biztosítani a végrehajtását, az állatok vágás elõtti elkábítását. Az ANSVSA-nak ez nem feladata, hiszen hatóságként csupán felügyel és betartatja a törvényt. „Az állatorvosok magánvállalkozóként mûködnek, akárcsak az ügyvédek, ezért õk nem kötelezhetõek a fegyver megvásárlására\" – jelentette ki lapunknak Liviu Harbuz, a Román Állatorvosi Kamara (CMVR) elnöke. „Mi szakmai szervezetként is csak ajánljuk a fegyverek megvásárlását és megkönnyítjük a beszerzést, de ha az állam nem köt szerzõdést, és nem fizeti a szolgáltatás árát, akkor nem is kötelezheti az állatorvosokat a költségek vállalására\" – magyarázta az elnök. Szerinte már ma az ország minden körzeti állatorvosa megkapja a kábítópisztolyt. Azonban Hargita megye 61 körzeti állatorvosa, bár mindegyikük rendelt, még nem kapott fegyvert, noha javában tart a disznóvágási szezon. Egy pisztoly ára különben száz és nyolcszáz euró között mozog, a töltények ára azonban még nem ismert. A tárolásához elõírás szerint páncélszekrény kell, és a tulajdonosának egyszerûsített fegyvertartási engedélyt is be kell szereznie.

Ki kábítson?

„Én is rendeltem pisztolyt, hogy ha valaki igényelné a szolgáltatást, akkor ne kelljen elutasítanom, de fogalmam sincs, mikor érkezik meg\" – mondta Pál Ágoston, a székelyudvarhelyi körzet állatorvosa. „Teljesen mindegy, mikor érkezik, egy fegyverrel nem lehet a feladatot teljesíteni. Egy decemberi hétvégére itt a városban is 130–150 disznóvágás jut a körzetemben, egy délelõtt pedig legtöbb 15 helyre jutnék el\" – mondta. Hargita megye közel ötvenezres, magángazdák által tartott sertésállományából évente 15–16 ezret vágnak le, nagyobb hányadát természetesen télen, egy-másfél hónap alatt. Az állatok vágás elõtti kábítását a 61 körzeti állatorvos akkor is képtelen lenne elvégezni, ha lenne fegyvere, és csak ezzel foglalkozna. „Ausztriában a mészárosok, böllérek végzik ezt a feladatot\" – mondta Pál Ágoston. Hozzátette, elõbb-utóbb Romániában is meghonosodik ez a szokás. „Van olyan mészáros ismerõsöm, aki venne pisztolyt, ha a törvény megengedné. A fél falu disznóját õ vágja, és neki is egyszerûbb négy-öt, enyhén részeg szomszéd helyett a házigazdával leszúrni a disznót\" – fejtette ki az állatorvos. Szerinte az állatorvosok által megvásárolt fegyver csak a szoktatáshoz, az egyszerûbb, humánusabb állatvágás megismertetéséhez lesz elég, a szokások megváltoztatásához el kell telnie még néhány évnek. „Addig reméljük, hogy a hatóság nem bünteti az embereket, hiszen mód sincs a törvények betartására\" – összegezte Pál Ágoston.