Megélhetésüket féltik a vájárok

A Gold Corporation alkalmazottaiból álló szervezet kezdeményezéséhez több helyi bányászszakszervezet is csatlakozott. A felvonulók arra kívánták felhívni a figyelmet: a környék lakóinak a bányászat a kenyerük.
„A közvélemény eddig csak a civilek tiltakozását hallotta, akiknek semmi közük a verespataki gondokhoz. Nekünk viszont szükségünk van munkahelyekre” – magyarázta Luciana Olar, a kezdeményező Pro Verespatak szervezet képviselője.
„A felvonulást szervező civil szervezet többségében a Roºia Montana Gold Corporation vállalat alkalmazottaiból áll” – tájékoztatta lapunkat Stephanie Roth, az Alburnus Maior civil szervezet képviselője, aki a verespataki bányanyitást ellenző tevékenységéért múlt évben megkapta a Goldman-díjat, a környezetvédők egyik legrangosabb kitüntetését. Stephanie Roth információi szerint a felvonulók között a környéken működő állami bányavállalatok alkalmazottai is jelen voltak, akik a bányák tervezett bezárása után nemsokára munka nélkül maradnak, és ezért vesznek részt az ökológiai katasztrófát is jelenthető bánya nyitását támogató megmozduláson.
A Fehér megyei Verespatakon Európa legnagyobb nyíltszíni aranybányáját szeretné megnyitni a kanadai–román Roºia Montana Gold Corporation. A becslések szerint 331 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejlik a környező hegyekben, melyet a Roºia Montana Gold Corporation 17 év alatt szeretne kitermelni. A cég ugyanazt a technológiát alkalmazná, mint a tiszai katasztrófáért felelős, ma már csődeljárás alatt álló Transgold (korábban Aurul) vállalat, vagyis cianiddal maratnák ki az aranyat a szétmorzsolt kőzetből. A terv ellenzői szerint a bánya komoly ökológiai és szociális kockázatot jelent: gátszakadás esetén a nagybányai ciánszennyezésnél negyvenszer nagyobb kárt okozna a környezetben.
A környezetvédő szervezetek közbenjárására a beruházáshoz szükséges területrendezési és régészeti engedélyeket a gyulafehérvári bíróság érvénytelenítette, így egyelőre a terv környezetvédelmi engedélyeztetését felfüggesztették.