
Fotó: Veres Nándor
A madéfalvi veszedelem 250. évfordulója alkalmából szervezett háromnapos emlékünnepség nyitányaként az 1764. január 7-i eseményeket felelevenítő szabadtéri előadást tekinthettek meg a helybéliek vasárnap a Hargita megyei település temploma melletti téren.
2014. január 05., 19:242014. január 05., 19:24
2014. január 05., 19:242014. január 05., 19:24
A január 5–7. közötti emlékünnepség a Siculicidium Emlékév kiemelkedő programpontja. Ennek keretében a vasárnapi szentmise után – amelyen Darvas Kozma József csíkszeredai plébános mondott homíliát – az ünneplő tömeg a templom melletti térre vonult, hogy megtekintse az Ezerhétszázhatvannégy év január hét virradóra című előadást.
Először a korabeli hadviselésről hallhattak a jelenlevők Nagy József tolmácsolásában, a székelyföldi hagyományőrző csoportok bemutatójával. A látványos huszár- és tüzérségi bemutatót követően a január 7-i eseményeket elevenítették fel a szereplők. A szabadtéri előadás résztvevője volt az árkosi Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület, a gelencei Határőr Tüzércsapat, a Gyergyói Hagyományőrző 14-es Határőr ezred, a csíkszéki Mátyás Huszáregyesület, a csíkcsicsói színjátszók és a madéfalvi táncegyüttesek, kórusok.
Kádár László, a műsor összeállítója, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület huszárőrnagya elmondta, a helyi önkormányzat kérte fel, hogy állítson össze egy lovasbemutatót az emlékév nyitóünnepségére, 2013. október 12-ére. „Azt javasoltam, hogy ne egy egyszerű huszárbemutató legyen, hanem játsszuk le a madéfalvi veszedelmet” – tette hozzá Kádár. Több forrás felhasználásával főként Nyírő József Madéfalvi veszedelem című regénye alapján állította össze a forgatókönyvet. Kiemelte, habár a csatajelenetekre került a fő hangsúly, igyekezett bemutatni az akkori kulturális életet is.
Az emlékünnepség részeként hétfőn 9 órától a madéfalvi közösségi házban Határőrség és székelység címmel tudományos konferenciát tartanak, fél kettőtől pedig Szentes Gábor Vándorbot című kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a közbirtokosság székházában. Négy órától a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének éves gyűlésére kerül sor a kultúrotthonban.
Kedden a faluébresztés és ünnepi szentmise után, fél 12-től a Siculicidium-emlékműnél emlékeznek meg a székelymészárlás 250. évfordulójáról. Este 7 órától kulturális műsor lesz a közösségi házban.
Kömény Kamilla
Potápi Árpád: nincs alternatívája az autonómiának
A székely jövőben az autonómiának nincs alternatívája, ez az egyetlen lehetőség a történelmi hagyományok, az anyanyelv és a magyar kultúra megőrzésére – mondta Potápi Árpád János, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke tegnap Bonyhádon, ahol a madéfalvi veszedelemre emlékeztek. A politikus a város székely emlékparkjában rendezett ünnepségen hangoztatta: a bukovinai székelyek támogatják erdélyi székely testvéreik autonómiáért folytatott politikai küzdelmét. A vérengzésre, amely székelygyilkosság – siculicidium – néven is ismert, mintegy háromszázan, köztük sok bukovinai székely emlékezett. „A madéfalvi veszedelem tanulsága az, hogy az idegen hatalmak végső célja soha nem változott”– mondta a kormánypárti politikus, Bonyhád Fidesz-KDNP-s polgármestere az önkormányzat és a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének közös emlékünnepségén. Több száz évi történelmi tapasztalat megmutatja azt, hogy ha védtelenné válik a székelyek közössége, minden alkalmat megragadnak kitaszítani őket a szülőföldjükről, tette hozzá Potápi Árpád János. „Ma Erdélyben a veszedelem nem közvetlenül az életek kioltásával fenyeget, hanem a félelem rögzítésével, az anyanyelv kitagadásának, a jelképek, a hagyomány eltörlésének, a tanulási lehetőségek visszaszorításának programjával” – fogalmazott a politikus, hozzáfűzve, hogy a mai hatalom is képes egy zászló, felirat, jelkép miatt „állami haragot zúdítani a székelységre”. A megemlékezés előtt a bonyhádi Szeplőtelen Fogantatás templomban tartott misén Illés Albert jezsuita szerzetespap arról beszélt, hogy a székelység nem felejtette el szabadságát. „Isten igazságai közé tartozó érték, hogy a nép minimális szabadságát élje, használja anyanyelvét, ezen a nyelven tudjon imádkozni, megszólítani gyermekeit, tanulni, bontakozzon ki kultúrája” – mondta a szerzetes. MTI
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!