Mint ismeretes, a Pap Ferenc vállalkozó faüzemének fűrészportárolója robbanásakor keletkezett tömeges munkabaleset során 23 munkás szenvedett égési sérüléseket. Tűzoltósági szakértők szerint a robbanást a gépekről kipattanó szikra okozta, amely meggyújtotta a faport, majd amikor a tűzoltáshoz igyekvő munkások kinyitották a tároló ajtaját, berobbant a bent lévő fűrészpor. Ezt követően július 29-én újabb tűzesetet észleltek, akkor azonban mindössze néhány négyzetméternyi tetőzet lobbant lángra, amit sikerült rövid időn belül eloltani. Ez a tűzeset egyébként a harmadik volt ebben az évben a fafeldolgozó vállalatnál, az első tűzeset – amikor egy műhely vált a lángok martalékává – még márciusban történt.
A júniusi tömeges munkabalesetet követően a tűzesetek megelőzésére szakosodott szolgálat szakembergárdája vizsgálódott a helyszínen, arra keresve a választ, hogy mi okozhatta a cégnél a többszöri tűzesetet. A vizsgálat során megállapították, hogy nem tartották be a törvényes tűzvédelmi rendelkezéseket, illetve az épületek, berendezések tervezésére, kivitelezésére, engedélyeztetésére, rendeltetésszerű használatára és karbantartására vonatkozó érvényes szabályokat. A szakemberek egyébként nagyra értékelték a cégvezető és a felelős beosztásban lévő személyzet együttműködési készségét, ugyanakkor elrendelték az észlelt hiányosságok kiküszöbölését, és felajánlották a szakmai segítségüket.
Mint arról beszámoltunk, a júniusi munkabaleset legsúlyosabb sérültje életét vesztette, Becze Jánost a bukaresti, égési sérülések kezelésére szakosodott kórházban kezelték több héten át augusztus 22-i haláláig. A baleset során bőrének 66 százaléka égett meg, több ízben is megműtötték, hogy a hiányzó bőrszöveteket pótolják. Emellett a felsőlégutak is sérültek. A 39 éves férfi után két árva maradt, a szintén égési sérüléseket szenvedett 18 éves fia, illetve 15 éves lánya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.
Közleményben jelentette be csütörtök délután az aradi önkormányzat, hogy a megyeszékhelyen megerősítették az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állategészségügyi igazgatóság intézkedéseket foganatosított a sertéspestis terjedésének megfékezése érdekében.
Látogatottsági adatok