Mint ismeretes, a Pap Ferenc vállalkozó faüzemének fűrészportárolója robbanásakor keletkezett tömeges munkabaleset során 23 munkás szenvedett égési sérüléseket. Tűzoltósági szakértők szerint a robbanást a gépekről kipattanó szikra okozta, amely meggyújtotta a faport, majd amikor a tűzoltáshoz igyekvő munkások kinyitották a tároló ajtaját, berobbant a bent lévő fűrészpor. Ezt követően július 29-én újabb tűzesetet észleltek, akkor azonban mindössze néhány négyzetméternyi tetőzet lobbant lángra, amit sikerült rövid időn belül eloltani. Ez a tűzeset egyébként a harmadik volt ebben az évben a fafeldolgozó vállalatnál, az első tűzeset – amikor egy műhely vált a lángok martalékává – még márciusban történt.
A júniusi tömeges munkabalesetet követően a tűzesetek megelőzésére szakosodott szolgálat szakembergárdája vizsgálódott a helyszínen, arra keresve a választ, hogy mi okozhatta a cégnél a többszöri tűzesetet. A vizsgálat során megállapították, hogy nem tartották be a törvényes tűzvédelmi rendelkezéseket, illetve az épületek, berendezések tervezésére, kivitelezésére, engedélyeztetésére, rendeltetésszerű használatára és karbantartására vonatkozó érvényes szabályokat. A szakemberek egyébként nagyra értékelték a cégvezető és a felelős beosztásban lévő személyzet együttműködési készségét, ugyanakkor elrendelték az észlelt hiányosságok kiküszöbölését, és felajánlották a szakmai segítségüket.
Mint arról beszámoltunk, a júniusi munkabaleset legsúlyosabb sérültje életét vesztette, Becze Jánost a bukaresti, égési sérülések kezelésére szakosodott kórházban kezelték több héten át augusztus 22-i haláláig. A baleset során bőrének 66 százaléka égett meg, több ízben is megműtötték, hogy a hiányzó bőrszöveteket pótolják. Emellett a felsőlégutak is sérültek. A 39 éves férfi után két árva maradt, a szintén égési sérüléseket szenvedett 18 éves fia, illetve 15 éves lánya.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.