Archív felvétel
Iohannis nagy felelőssége, hogy a magyar közösséget kiszolgáltatta a gyűlöletbeszédnek – nyilatkozta Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója annak kapcsán, hogy magyarellenes uszítás miatt megbírságolt az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) több tévéadót.
2020. június 15., 09:282020. június 15., 09:28
Összesen húszezer lejre bírságolta az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a B1 Tv és a Realitatea Plus tévécsatornákat. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleménye szerint az egyenként 10 ezer lejes büntetések Klaus Iohannis elnök április 29-i magyarellenes kijelentéseihez kapcsolhatóak, hiszen azon a napon
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat több esetben tett feljelentést, többek között a Silviu Mănăstire vezette Dosar de politician című műsor, illetve a Mădălina Dobrovolschi- féle Legile Puterii című műsor miatt. Az első adás témája a székelyföldi autonómia törvénytervezete volt, ennek kapcsán a műsorvezető és a meghívottak közül leginkább Eugen Tomac EP-képviselő gyalázta a magyarokat diszkriminatív kijelentéseivel, hangoztatva, hogy sokszor „közvetlenül az állam ellen cselekszenek”.
Silviu Mănăstire szerint a törvénytervezet „ostoba, helytelenül megfogalmazott és alkotmányellenes”.
A Legile Puterii című műsorban a bemondó a következőket nyilatkozta:
Egy másik meghívott azt állította, a törvénytervezet által a magyarok három megyéből álló ország létrehozásán dolgoznak egy nagy ország szívében. Marius Pașcan ellenzéki képviselő szerint folyamatosan azzal a félelemmel kell élniük Erdélyben, hogy átalakul az ország. „Ezek az esetek és bírságok is jól mutatják, hogy kijelentésével mekkorát ártott az államfő a romániai magyar közösségnek.
Aznap az említett csatornákon szinte minden műsor a magyar közösség ellen uszított.
„Az elnök kinyitotta a nacionalizmus Pandóra szelencéjét. Iohannis nagy felelőssége, hogy a magyarokat kiszolgáltatta a gyűlöletbeszédnek” – nyilatkozta Benkő Erika, a jogvédelmi szolgálat igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!