Megbecsülik a szakmát, eloszlatnák a tévhiteket

Első körben a szakoktatással kapcsolatos tévhiteket szeretnék eloszlatni az illetékesek azokon a találkozókon, melyeken az ősztől újra induló szakmunkásképzési lehetőségeket ismertetik. A tanfelügyelők, pedagógusok, iskolapszichológusok arról próbálják meggyőzni a diákokat és szüleiket, hogy a szakiskolai oktatás nem egyfajta másodrendű képzés, ugyanolyan hasznos, mint az elméleti oktatás. Azt remélik, hogy a partnercégek által biztosított gyakorlati oktatás, jövőbeli állásajánlat mellett a 200 lejes ösztöndíj is jelentkezésre sarkallja majd a fiatalokat.

Többéves szünet után ősztől újraindul a szakmunkásképzés a romániai oktatási rendszerben, és a hónap második felében az előjelentkezés is elkezdődik a szakosztályokba. A hároméves szakképzés újbóli bevezetése miatt a tanfelügyelőségek eligazítást tartanak az igazgatók, a nyolcadikos évfolyamok osztályfőnökei és az iskolapszichológusok számára. A tájékoztató célja, hogy a diákokat és a szülőket felvilágosító pedagógusok eligazításával elkezdődjön a szakmunkásképzés hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos tévhitek eloszlatása.

Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, a szükséges tudnivalóknak el kell jutni a szülőkhöz, hogy ne másod- vagy harmadlagos oktatási formaként kezeljék a szakoktatást, amit a gyenge képességű, érettségizni nem akaró gyerekek választanak. Ezt inkább egy speciális oktatási formaként kell felfogni, amit azok a diákok választanak, akik jól meg akarnak tanulni egy szakmát, hangsúlyozta a főtanfelügyelő.

„Tudjuk, hogy milyen nehéz jó víz-gáz szerelőt, ácsot vagy kőművest találni, tehát ezekre a szakember-kategóriákra nagyon nagy szükség van” – hangsúlyozta Bartolf Hedvig. Hozzátette, az iskolapszichológusokat azért hívták meg a felkészítőre, mert ők pályaorientációs tanácsadással is foglalkoznak.

Széles választék

Az eligazításon a szakmunkásképzés technikai részleteire, a tantervre és annak struktúrájára is kitérnek, de lehetőség lesz a felmerülő kérdések megvitatására is. A találkozókon a felvételi tájékoztatókat is kiosztják, ugyanis május 19-étől már elő lehet jelentkezni a szakmunkásképző osztályokba.

Görbe Péter szakoktatásért felelős tanfelügyelő elmondta, hogy Hargita megyében huszonöt osztályba, összesen 700 helyre jelentkezhetnek majd a nyolcadik osztályt befejező diákok. Nekik csak akkor kell szakiskolai felvételi vizsgán részt venniük, ha már az előjelentkezés során több a jelentkező, mint a meghirdetett helyek száma.

Udvarhelyszéken tizenegy szakmunkásképző osztályt indítanak ősszel a középiskolák, ezekből négyet Székelyudvarhelyen. A Bányai János szakiskolában egy ács-asztalos, valamint egy textiltermék-készítő osztály indul, az Eötvös József Szakközépiskolában egy autószerelő, a Kós Károly Szakközépiskolában pedig egy kereskedelmi profilú várja a jelentkezőket.

A székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola négy szakon indít képzéseket, kertész, autószerelő, textiltermék-készítő és asztalos profillal. Korondon kereskedő és asztalos szakmunkásképzésre jelentkezhetnek a nyolcadik osztályt végzettek, míg Szentegyházán autószerelői szak indul.

Megváltozott az arány

Kovászna megyében évek óta első ízben megváltozott az arány az elméleti és szakmai képzés terén: a következő tanévtől a szakoktatásban hirdetnek meg több helyet. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta, hogy az oktatási minisztérium kisebb módosításokkal jóváhagyta a beiskolázási tervet, a gimnáziumi és a hároméves szakiskolai oktatás együtt a kilencedik osztályokban meghirdetett helyek 55,7 százalékát teszik ki.

Kovászna megyében összesen 47 kilencedik osztály indul, ebből 24 elméleti, 15 műszaki, 7 művészeti és felekezeti osztály és egy pedagógiai osztály. A 15 műszaki osztály mellé még meghirdetnek 24 osztályt az idéntől újrainduló hároméves szakmunkásképzőben és 12 osztályt a kétéves inasképzőben a kilenc osztályt végzettek számára.

„Sikerült megváltoztatni az arányt a szakoktatás javára, próbáljuk felkelteni a diákok érdeklődését, hiszen minőségi szakoktatás nélkül nincs jövő a Kárpát-medencében” – hangsúlyozta Keresztély Irma. Elmondta, a tanfelügyelőség ösztönzi a fokozott oktatási marketinget a szakképző iskolák részéről, hiszen céljuk, hogy a diákok ne kényszerből, hanem tudatos választás eredményeként kerüljenek be ezekbe a tanintézetekbe.

„Ha ugyanolyan jó képességű fiatalok iratkoznak a szakiskolákba, mint az elméleti gimnáziumokba, akkor javulni fog az oktatás minősége” – szögezte le Keresztély Irma. A főtanfelügyelő felidézte, hogy pályakezdőként az egyik sepsiszentgyörgyi szakképző iskolában tanított, és egyik diákja országos fizikaolimpiászt nyert. „Nem az elméleti oktatás ellenében erősítjük a szakoktatást, ám tudatosítani kell, hogy egyre több munkanélküli kerül ki az egyetemekről, míg jó szakemberekre szükség van” – hívta fel a figyelmet Keresztély Irma.

A Kovászna megyei szakiskolák közel száz céggel kötöttek gyakorlati képzésre vonatkozó szerződést, van, ahol két diák, és olyan is akad, ahol húsz sajátíthatja el a szakma fortélyait. Abban is bíznak, hogy ezeknek a fiataloknak állást ajánlanak majd a vállalkozók. A főtanfelügyelő szerint az is ösztönző lehet, hogy a szakoktatásban minden diáknak alanyi jogon jár a havi 200 lejes állami ösztöndíj.

Sepsiszentgyörgyön ugyanakkor három középiskola szakképző konzorciumot alapított, közösen használják a felszerelést, és arról is gondoskodnak, hogy ajánlataikban ne legyenek átfedések. A cégekkel való egyeztetések nyomán a megyében gazdasági és közgazdasági technikus, szállodai dolgozó, pincér, kőműves, kőfaragó, vakoló, asztalos, készruhagyártó, ács, számítógép-kezelő és -vezérlő technikus, gép- és készülék-elektronikus, gépjárműszerelő, agroturisztikai szakember és mezőgépész szak indul.

Börzén népszerűsítik a kínálatot

Nagyváradon börzét is szerveztek a szakiskolák számára, ezek csütörtökön az Era bevásárlóközpontban ismertetik a 2014/2015-ös tanévre szóló kínálatukat. A vásáron tíz helyi tanintézet képviselteti magát, de jelen lesznek az ipari parkban működő és a szakoktatáshoz partnerséget kínáló vállalatok is.

A projekt részeként ősztől többek között villanyszerelőket, festőket, szabókat és építőmunkásokat képeznek ki két- vagy hároméves időtartammal. A szükséges pedagóguslétszám nagyrészt már biztosított a megyében, a hiányzó szakemberek „leszerződtetését” az áthelyezési időszaktól remélik.

Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes emlékeztetett, hogy korábban csak tizedik osztálytól volt lehetőség a hároméves inasiskolát elkezdeni, a következő tanévtől viszont már az általános iskola elvégzése után lehet szakmát tanulni. „A három év elvégzése után be lehet iratkozni az érettségi megszerzéséhez szükséges további kétéves nappali tagozati középiskolai osztályba” – magyarázta.

A szakember szerint a megyében magyar nyelven tíz osztályban biztosítanak hároméves szakmai képzést. Nagyváradon az Andrei Şaguna és a Mihai Viteazul Iskolacsoport, míg vidéken az érmihályfalvi, a borsi, a nagyszalontai és a kágyai tanintézetek várják a jelentkezőket. Többek között autószerelést, mezőgazdaságot és villamosságot lehet tanulni, de szakács-, cukrász- és fodrászmesterséget is oktatnak magyar nyelven.

Szétválhatnak a páros szakok

Négy magyar nyelvű középiskolai szakosztály indul Kolozs megyében is, ezek közül tavalyhoz képest a kolozsvári Református Kollégiumban induló víz- és gázszerelő–elektronikus és szakács–fodrász páros szak számít újdonságnak – közölte lapunkkal Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes.

Hozzáfűzte, túljelentkezés esetén a páros szakok szétválhatnak, és önálló osztályként indulhatnak, ugyanis arra számítanak, hogy más megyékből is érkeznek majd diákok a kincses városba. Mint részletezte, sikerült megtalálni a megfelelő partnercégeket, ahol a diákok a szakmai gyakorlatot végezhetik majd. A főtanfelügyelő-helyettes szerint a régi képzések is folytatódnak: Kolozsváron a közlekedési szakközépiskolában indul magyar osztály, míg a válaszúti szórványkollégiumban mezőgazdász szakon tanulhatnak tovább anyanyelvükön a gyerekek.

„Magas szintű szakoktatást akarunk nyújtani” – jelentette ki lapunknak Péter Tünde, rámutatva, hogy a 200 lejes ösztöndíjnak is az a célja, hogy a szakiskolák választására ösztönözze a szülőket. A szakiskolákba azok a gyerekek is beiratkozhatnak, akik korábban abbahagyták tanulmányaikat, nem tették le a képességvizsgát, vagy kimaradtak az iskolából, tette hozzá a szakember. Emellett a szakiskolát elvégző diákok nappali vagy esti tagozaton is folytathatják tanulmányaikat, amennyiben úgy döntenek, nem érik be a szakképzéssel, tette hozzá.

Brassó: befektetnek a német modellbe

Egymillió lejt fektet be a brassói önkormányzat a helyi költségvetésből a német nyelvű Kronstadt szakiskola korszerűsítésébe. A két éve, német modell szerint indított középiskola ugyanis annyira sikeresnek bizonyult, hogy máshol is követték a példát, mutatott rá George Scripcaru.

A polgármester szerint az épület külső és belső felújítása mellett az udvart is rendbe teszik, míg a műhelyeket az iskolával partner cégek szerelik fel. Alexandru Blemovici, az INA Schaeffler vállalat igazgatója elmondta, örül, hogy a két éve elindított projekt folytatódhat – a cég egyike a tíz cégnek, amely gyakorlatozási lehetőséget teremt a diákok számára. Kifejtette, a cégek minden, az önkormányzat által az iskolába fektetett eurót megdupláznak majd a jövőben.

A Kronstadt iskolában idén 140 diák végez autószerelői és mechatronika szakon, őket a partnercégek alkalmazzák, 100-at például az INA Schaeffler. A brassói szakiskolában egyébként az idei tanévtől esztergályosokat és bőrfeldolgozókat is képeznek, a tanintézetben 300 diák tanul, de akár 700-at is képesek befogadni.