Szakértő: megállíthatatlan a népességfogyás, a magyarság és a többségi lakosság távol áll a népességhelyettesítési szinttől

A csökkenés nagyobb része a továbbra is negatív tartományban lévő természetes szaporulatnak tulajdonítható: az élve születések száma 71 ezerrel elmaradt a halálozásokéhoz képest. Jelentős fogyást okozott az is, hogy Románia továbbra is „emigráns” ország: tavaly több mint 53 ezerrel többen költöztek el egy évnél hosszabb időszakra onnan, mint ahányan letelepedtek.

Az ország népességéről szóló ideiglenes jelentésében a statisztikai hivatal rámutat: tavaly is fokozódott a lakosság elöregedése: míg a 15 év alattiak aránya (15,6 százalék) állandó maradt, a 65 év felettieké enyhén (0,4 százalékkal) emelkedett (18,2 százalékra). Az úgynevezett függőségi ráta – amely azt tükrözi, hány gyerek és idős jut száz aktív (15–65 év közötti) felnőttre – 50,1-ről 50,9 százalékra nőtt.

Az állandó lakosság 2014-ben húszmillió alá csökkent, pedig a rendszerváltozáskor még több mint 22 millió volt. A demográfiai adatokat kedvezőtlenül befolyásolja, hogy több mint 4 millió román állampolgár él külföldön, akiknek zöme az aktív lakossághoz tartozik, vagyis közöttük sokan vannak olyanok, akik a gyermekvállalás szempontjából fontos 25–45 év közötti korosztályhoz tartoznak.

A népesedési statisztika kapcsán arról kérdeztük Horváth István kolozsvári szociológust, megállítható-e valamilyen formában a Romániát sújtó rohamos csökkenés. A szakértő elmondta, miközben az elhalálozásokat sajnos nem lehet megakadályozni, nagy volumenűek a kivándorlás útjára lépő generációk, ugyanakkor egyre kevesebben vannak – hiszen nagy számban vándorolnak ki – azok, akik gyereket szülhetnének.

„Tehát magát a népességcsökkenést megállítani nem lehet. Lehet növelni a termékenységet, ha elérnénk az úgynevezett 2,3-as népességhelyettesítési szintet, de még akkor is negatív tartományban volnánk, mert még mindig kevesebben szülnek gyereket, mint amennyien meghalnak. Magyarán ez nem visszafordítható folyamat, mindössze megállítható, stabilizálható valamilyen szinten, és egy idő után csak akkor van elméleti esélye a növekedésnek, ha nagyon optimisták vagyunk”

– fejtette ki lapunknak a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője.

– mutatott rá a társadalomkutató.

Horváth István az 1,2 milliós romániai magyarság demográfiai állapotáról elmondta, mára megállt a születések csökkenése a közösségen belül. Korában ugyanis az volt a trend, hogy azok a nők, akik gyerekeknek tudtak életet adni, egyre kevesebb gyereket szültek. „Ez a trend az eleven születések szintjén megállt, és talán picivel jobb, mint az országos átlag. Messze van még a népességhelyettesítési szinttől, de valamivel jobb a vállalt gyerekek számát illetően a magyarság helyzete” – vázolta a helyzetet a szociológus.

Miközben az országos átlag is nagyon-nagyon távol van attól, hogy a népességhelyettesítési szintre növekedjen a természetes szaporulat, a magyarok picivel közelebb állnak ehhez. „De ez a pici csak kárörvendő tud lenni, mert még nagyon távol vagyunk a népességhelyettesítési szinttől, vagyis attól, hogy összességében stabilizálódjon a népesség száma” – állapította meg Horváth István.