Titkos művelet. A városháza azt ígéri, a forradalom évfordulójára elkészülnek a javítással
Fotó: Haáz Vince
Kellemetlen félreértésre adott okot Marosvásárhely 1989-es forradalmárjai és a városháza közti kommunikációhiány. Az önkormányzat nem értesítette az illetékeseket, hogy javítás végett leszerelte az áldozatok emlékművének egy részét, a megcsonkított alkotással szembesülő December 21. Marosvásárhely Mártír Város Egyesület tagjai pedig a hősi halottak emlékének a meggyalázására gyanakodtak.
2019. november 26., 08:272019. november 26., 08:27
„Istenkáromlás, meggyalázás Marosvásárhelyen! Levágták a győzelem jelét a forradalom hőseinek emlékművéről!” – ezzel a két hangzatos mondattal indította közösségi oldalán tett román nyelvű bejegyzését Hamar Alpár Benjámin, a December 21. Marosvásárhely Mártír Város Egyesület elnöke, miután meglátta, hogy a Győzelem téri emlékműnek egy része eltűnt. Érdeklődésére napokig senki nem tudott választ adni arra, hogy ki szerelte le, lopta el vagy csúfolta meg az 1989-es forradalomban lelőtt hat marosvásárhelyi áldozat emlékhelyét. Néhány napos késéssel, utólag derült ki, hogy a keresztek fölé emelkedő győzelmi jelet a városháza alkalmazottai távolították el – javítás végett. Sorin Vintilă Meşter, a kormány forradalmárokért felelős államtitkárságának volt vezetője viszont arra figyelmeztette a hatóságokat, hogy a szerzői jogokat szabályozó törvény szigorúan tiltja az emlékművekbe való beleegyezés nélküli beavatkozást. A vásárhelyi mártírok emlékére emelt alkotás nem szerepel a városháza leltárán, ezért elvileg nem volna akadálya annak javításába kezdeni.
Hamar Alpár Benjámin, akit 1989. december 21-én a város főterén lőttek meg, úgy véli, a Maros megyei és vásárhelyi hatóságok következetesen semmibe veszik a forradalmárokat: mind az áldozatok özvegyeit és árváit, mind a sebesülteket.
Noha már a ’90-es évek elején hangsúlyozták, hogy a fából készült emlékmű csak ideiglenesen hivatott jelezni, hol estek el az áldozatok, az eltelt közel harminc év alatt a hatóságok nem törekedtek annak kicserélésére. „Úgy tíz évvel ezelőtt valamiféle sárkányos szobrot akartak lenyomni a torkunkon, amelyet a polgármesteri hivatal egyik házi szobrásza készített volna el. Nekünk az nem kellett, hisz semmi közünk Szent Györgyhöz, nekünk ugyanaz kell kőből, ami most megvan fából!” – szögezte le lapunknak nyilatkozva Hamar Alpár Benjámin. A forradalmárszervezet vezetője hozzátette,
Erre ő mindig odament, és bicskával vagy ollóval kifaragta a közepét, elvégre a szocialista címertől megfosztott zászló már ’89 decemberének forró napjaiban a forradalom jelképévé vált.
Fotó: Haáz Vince
Hamar azt is megalázónak tartja, hogy évről évre azok próbálnak szónokolni és tetszelegni az emlékmű előtt, akik harminc évvel ezelőtt a barikád túlsó oldalán álltak, és közvetlenül vagy közvetve felelősek a főtéren elhunyt hat férfi haláláért. „Sem a hadsereg, sem a hírszerző szolgálat, sem a prefektúra képviselői soha egy fél szóval bocsánatot nem kértek elődeik gaztetteiért. Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzat a tömeggyilkos Ştefan Guşának akart szobrot emelni” – nehezményezte Hamar Alpár Benjámin.
Az egyesületi elnök szerint az is a román állam hozzáállását tükrözi, hogy a hat áldozat után maradt több mint egytucatnyi árva gyermek közül egyetlen egynek sikerült egyetemet végeznie. „Nem azért, mert a többi balfék volt, hanem egyszerűen nehéz gyermekkora volt. Félig árván és teljesen megalázva nőtt fel!” – vallja Hamar.
Cosmin Blaga, a városháza szóvivője lapunktól szerzett tudomást az emlékmű megcsonkításáról. Mivel nem szerepel az önkormányzat leltárában, kizártnak tartotta, hogy a polgármesteri hivatal karbantartói szerelték volna le a győzelmet jelképező v alakba nyitott stilizált ujjat. Utólag azonban kiderítette, hogy a közterület-fenntartó igazgatóság munkatársai távolították el az emlékmű felső részét. „Szó sincs a kegyhely meggyalázásáról vagy megcsonkításáról. A kollégák jobbító szándékkal szerelték le a győzelem jelét, amely részben elkorhadt, részben eltörött” – pontosított Blaga, hozzátéve, hogy az önkormányzat éppen a forradalmárok kérésére ajánlotta fel a segítségét. A városházi illetékes ugyanakkor arról biztosított mindenkit, hogy a ’89-es tragikus események évfordulójára az emlékmű kiegészül.
Továbbra sem jelzi tábla a forradalmárról elnevezett utcát
Közel sem tapasztalható jó szándék az önkormányzat részéről a Pajka-üggyel kapcsolatosan. A városháza évekig halogatta a forradalomban elhunyt marosvásárhelyi harcos, Pajka Károlyról elnevezett utcát kitáblázni. A tanácsosok másfél évtizeddel ezelőtt hozott döntése szinte hiábavalónak bizonyult: a városháza előbb a régi, CFR nevén tüntette fel a Dózsa Györgyből nyíló kis utcát, majd amikor kiírta Pajka nevét, fittyet hányt a magyar helyesírási szabályokra. A hivatal végül a hibásan feliratozott táblák leszerelésével „oldotta meg” az ügyet. Marosvásárhely hat hősi halottja közül Pajka Károly az egyetlen, akiről harminc évvel a forradalom után van is utca elnevezve, meg nincs is. Az áldozat egyik fia, Pajka Attila is értetlenül áll a vásárhelyi gúnyolódás előtt. Mint mondta, a családot egyfelől zavarja, másfelől beletörődött, hisz, amint fogalmazott, „ez Románia”. Évekkel ezelőtt a Pajka fiúk még eljártak a városházára, és időnként jelezték, hogy apjuk neve hol tévesen, hol hiányosan, hol sehogy nem jelenik meg a róla elkeresztelt kis utcában. „Egyszer kijavították a táblát, aztán kicserélték és megint elrontották, most meg leszerelték… Sok mindent elárul a román államról, hogy harminc évvel a forradalom után sem hajlandó tiszteletben tartani a decemberi hősöket” – jegyezte meg szomorúan Pajka Attila. A fiatalember már nem hisz semmiféle ígéretben; mint mondta, eddig egyetlen illetékes személy sem tartotta be a szavát. Az elmúlt két év alatt csupán a Krónikának hárman – magyar alpolgármester, önkormányzati képviselő, városházi osztályvezető – nyilatkozták, hogy napokon belül megoldják a helyzetet. A négy darab „Strada Pajka Károly utca” feliratú, darabonként mintegy 30 lejbe kerülő táblát azóta sem sikerült elkészíteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!