Titkos művelet. A városháza azt ígéri, a forradalom évfordulójára elkészülnek a javítással
Fotó: Haáz Vince
Kellemetlen félreértésre adott okot Marosvásárhely 1989-es forradalmárjai és a városháza közti kommunikációhiány. Az önkormányzat nem értesítette az illetékeseket, hogy javítás végett leszerelte az áldozatok emlékművének egy részét, a megcsonkított alkotással szembesülő December 21. Marosvásárhely Mártír Város Egyesület tagjai pedig a hősi halottak emlékének a meggyalázására gyanakodtak.
2019. november 26., 08:272019. november 26., 08:27
„Istenkáromlás, meggyalázás Marosvásárhelyen! Levágták a győzelem jelét a forradalom hőseinek emlékművéről!” – ezzel a két hangzatos mondattal indította közösségi oldalán tett román nyelvű bejegyzését Hamar Alpár Benjámin, a December 21. Marosvásárhely Mártír Város Egyesület elnöke, miután meglátta, hogy a Győzelem téri emlékműnek egy része eltűnt. Érdeklődésére napokig senki nem tudott választ adni arra, hogy ki szerelte le, lopta el vagy csúfolta meg az 1989-es forradalomban lelőtt hat marosvásárhelyi áldozat emlékhelyét. Néhány napos késéssel, utólag derült ki, hogy a keresztek fölé emelkedő győzelmi jelet a városháza alkalmazottai távolították el – javítás végett. Sorin Vintilă Meşter, a kormány forradalmárokért felelős államtitkárságának volt vezetője viszont arra figyelmeztette a hatóságokat, hogy a szerzői jogokat szabályozó törvény szigorúan tiltja az emlékművekbe való beleegyezés nélküli beavatkozást. A vásárhelyi mártírok emlékére emelt alkotás nem szerepel a városháza leltárán, ezért elvileg nem volna akadálya annak javításába kezdeni.
Hamar Alpár Benjámin, akit 1989. december 21-én a város főterén lőttek meg, úgy véli, a Maros megyei és vásárhelyi hatóságok következetesen semmibe veszik a forradalmárokat: mind az áldozatok özvegyeit és árváit, mind a sebesülteket.
Noha már a ’90-es évek elején hangsúlyozták, hogy a fából készült emlékmű csak ideiglenesen hivatott jelezni, hol estek el az áldozatok, az eltelt közel harminc év alatt a hatóságok nem törekedtek annak kicserélésére. „Úgy tíz évvel ezelőtt valamiféle sárkányos szobrot akartak lenyomni a torkunkon, amelyet a polgármesteri hivatal egyik házi szobrásza készített volna el. Nekünk az nem kellett, hisz semmi közünk Szent Györgyhöz, nekünk ugyanaz kell kőből, ami most megvan fából!” – szögezte le lapunknak nyilatkozva Hamar Alpár Benjámin. A forradalmárszervezet vezetője hozzátette,
Erre ő mindig odament, és bicskával vagy ollóval kifaragta a közepét, elvégre a szocialista címertől megfosztott zászló már ’89 decemberének forró napjaiban a forradalom jelképévé vált.
Fotó: Haáz Vince
Hamar azt is megalázónak tartja, hogy évről évre azok próbálnak szónokolni és tetszelegni az emlékmű előtt, akik harminc évvel ezelőtt a barikád túlsó oldalán álltak, és közvetlenül vagy közvetve felelősek a főtéren elhunyt hat férfi haláláért. „Sem a hadsereg, sem a hírszerző szolgálat, sem a prefektúra képviselői soha egy fél szóval bocsánatot nem kértek elődeik gaztetteiért. Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzat a tömeggyilkos Ştefan Guşának akart szobrot emelni” – nehezményezte Hamar Alpár Benjámin.
Az egyesületi elnök szerint az is a román állam hozzáállását tükrözi, hogy a hat áldozat után maradt több mint egytucatnyi árva gyermek közül egyetlen egynek sikerült egyetemet végeznie. „Nem azért, mert a többi balfék volt, hanem egyszerűen nehéz gyermekkora volt. Félig árván és teljesen megalázva nőtt fel!” – vallja Hamar.
Cosmin Blaga, a városháza szóvivője lapunktól szerzett tudomást az emlékmű megcsonkításáról. Mivel nem szerepel az önkormányzat leltárában, kizártnak tartotta, hogy a polgármesteri hivatal karbantartói szerelték volna le a győzelmet jelképező v alakba nyitott stilizált ujjat. Utólag azonban kiderítette, hogy a közterület-fenntartó igazgatóság munkatársai távolították el az emlékmű felső részét. „Szó sincs a kegyhely meggyalázásáról vagy megcsonkításáról. A kollégák jobbító szándékkal szerelték le a győzelem jelét, amely részben elkorhadt, részben eltörött” – pontosított Blaga, hozzátéve, hogy az önkormányzat éppen a forradalmárok kérésére ajánlotta fel a segítségét. A városházi illetékes ugyanakkor arról biztosított mindenkit, hogy a ’89-es tragikus események évfordulójára az emlékmű kiegészül.
Továbbra sem jelzi tábla a forradalmárról elnevezett utcát
Közel sem tapasztalható jó szándék az önkormányzat részéről a Pajka-üggyel kapcsolatosan. A városháza évekig halogatta a forradalomban elhunyt marosvásárhelyi harcos, Pajka Károlyról elnevezett utcát kitáblázni. A tanácsosok másfél évtizeddel ezelőtt hozott döntése szinte hiábavalónak bizonyult: a városháza előbb a régi, CFR nevén tüntette fel a Dózsa Györgyből nyíló kis utcát, majd amikor kiírta Pajka nevét, fittyet hányt a magyar helyesírási szabályokra. A hivatal végül a hibásan feliratozott táblák leszerelésével „oldotta meg” az ügyet. Marosvásárhely hat hősi halottja közül Pajka Károly az egyetlen, akiről harminc évvel a forradalom után van is utca elnevezve, meg nincs is. Az áldozat egyik fia, Pajka Attila is értetlenül áll a vásárhelyi gúnyolódás előtt. Mint mondta, a családot egyfelől zavarja, másfelől beletörődött, hisz, amint fogalmazott, „ez Románia”. Évekkel ezelőtt a Pajka fiúk még eljártak a városházára, és időnként jelezték, hogy apjuk neve hol tévesen, hol hiányosan, hol sehogy nem jelenik meg a róla elkeresztelt kis utcában. „Egyszer kijavították a táblát, aztán kicserélték és megint elrontották, most meg leszerelték… Sok mindent elárul a román államról, hogy harminc évvel a forradalom után sem hajlandó tiszteletben tartani a decemberi hősöket” – jegyezte meg szomorúan Pajka Attila. A fiatalember már nem hisz semmiféle ígéretben; mint mondta, eddig egyetlen illetékes személy sem tartotta be a szavát. Az elmúlt két év alatt csupán a Krónikának hárman – magyar alpolgármester, önkormányzati képviselő, városházi osztályvezető – nyilatkozták, hogy napokon belül megoldják a helyzetet. A négy darab „Strada Pajka Károly utca” feliratú, darabonként mintegy 30 lejbe kerülő táblát azóta sem sikerült elkészíteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!