Meg kell vágni. Szakemberek szerint mindenképpen ki kell iktatni feladatokat a tételsorból
Fotó: Haáz Vince
Alkalmazott, funkcionális nyelvtudást mér a román képességvizsga magyar diákok számára közzétett új mintatétele, ami megfelel az elvárásoknak. Azonban a tételsor olyan hosszú, hogy még egy román anyanyelvűnek is nehezére esik két óra alatt megoldania – összegeztek a Krónikának nyilatkozó szakemberek.
2020. július 22., 11:252020. július 22., 11:25
Szemléletváltást tükröz a román nyelv és irodalom képességvizsga magyar tagozat számára közzétett mintatétele, ám olyan hatalmas terjedelmű, hogy két óra alatt még egy románul anyanyelvi szinten beszélő diák sem tudná kidolgozni – vélik a Krónika által megszólaltatott oktatási szakemberek. Ugyanakkor
valószínűleg az interetnikus környezetben élők jobban meg tudják oldani ezeket a feladatokat, mint a tömbmagyar vidéken élő diákok.
A bukaresti tanügyminisztérium oktatási és felmérési központja (CNPEE) a napokban tette közzé a jövő évi képességvizsga tételeit és javítórácsát. Az ősszel 8. osztályt kezdő diákok az eddigitől eltérő struktúrájú tételekből vizsgáznak majd, mivel ők az első évfolyam, amelynek tagjai már előkészítő osztályba jártak, és az új kerettanterv szerint tanultak. A CNPEE a matematikán kívül a román nyelv és irodalom – román és magyar tagozat számára külön kidolgozott – tételsor modelljét tette közzé, a közeljövőben az anyanyelvi tételek mintái is megjelennek.
Alkalmazott, funkcionális nyelvtudást mér a mintatétel, ebben tükröződik a szemléletváltás, hiszen nem „bemagolt” tudást vár el a diákoktól – szögezte le megkeresésünkre Tódor Erika, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanszékvezetője, aki évek óta tanulmányozza a román nyelv hatékony elsajátításának feltételeit a romániai kisebbségek, főként magyar anyanyelvűek esetében. Hangsúlyozta,
„Tesztelés és szakmai vita hiányában ez a tételsor ebben a formában nem állja meg a helyét, nem veszi figyelembe az életkori sajátosságokat, a magyar gyerekek román nyelvű olvasási és szövegértési képességeit” – szögezte le az egyetemi oktató.
Gyakorlatilag két fő szöveget és két mellékszöveget kell értelmezniük a diákoknak; nagyon sok a szövegírás, ami sok időt vesz igénybe. A halakról szóló tudományos szöveg esetében a tétel összeállítói nem vették figyelembe, hogy a magyar diákok a biológiát, fizikát anyanyelvükön tanulják, az utolsó tétel pedig egy bonyolult Ioan Slavici-szöveg, aminél több szó magyarázatát még a tétel összeállítói is feltüntették, érzékelve, hogy a magyar diákok nem értik meg, mégis ez alapján kell szöveget írniuk – részletezte a nehezítő körülményeket Tódor Erika. Hangsúlyozta,
Ugyanakkor a tanároknak eddig nem volt semmilyen információjuk a záróvizsgákról, ami pedig nagymértékben meghatározta volna a munkastílusokat. „Mindezt figyelembe véve, ésszerűen és körültekintően kell kidolgozni a tételeket” – szögezte le a szakértő.
Fotó: Beliczay László
A tételsor tényleg a nyelvismeretet méri, ám még a gyerekek nyelvi fejlettségi szintjéhez kell igazítani – véli hasonlóképpen Forgó Erika, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum románszakos tanára. A pedagógus lapunknak kifejtette, valójában az új tantervnek éppen ez volt a lényege, hogy a nyelvismeretre helyezze a hangsúlyt, azt mérje, hiszen ha a gyerekek bemagolnak egy szöveget, azzal később már semmit nem tudnak kezdeni.
A sajátos románnyelv-tanítás lényege az, hogy alkalmazott nyelvi ismereteket gyakoroltasson a tanterv, és ezt „mérje” a vizsga, ilyen szempontból a tételsor nagyjából megfelel az elvárásoknak – szögezte le a pedagógus. Első olvasatra újszerű a megközelítés, de ha a diákok begyakorolják, ilyen jellegű teszteket oldanak meg, belejönnek, bizakodik Forgó Erika. Szerinte annak a diáknak, aki eddig is szövegértést gyakorolt az órán, megismerte az új tankönyv típusfeladatait – például az igaz–hamis, kiegészítendő tartalmakra vonatkozó feladatokat –, és rendelkezik minimális nyelvtani ismerettel, ami valamennyi nyelv elsajátításához szükséges, akkor nem jelenthet nehézséget ez a vizsgatétel.
A pedagógus ugyanakkor reméli, hogy nem ez a végleges forma, csak irányadó, és a tényleges vizsgán ennél valamivel egyszerűbb, kevesebb, rövidebb idő alatt megoldható kérdésekkel szembesülnek a diákok.
– biztatja a diákokat és a szülőket Forgó Erika. Véleménye szerint ez a módszer hosszú távon sokkal eredményesebb, mint a régi modell, hiszen az a diák, aki ezeket a tételeket megoldja, bizonyítja, hogy tud szövegekkel dolgozni, érti, amit olvas, ki tudja fejteni a véleményét, és ezáltal biztosabban, otthonosabban mozog román nyelvi közegben. A szemléletváltást tükröző egyik példaként említette, hogy míg eddig rokonértelmű szavakat kellett írjanak a diákok a vizsgán, most az értelmező szótárból megadott szócikkből kell kiválasszák a szövegkörnyezetbe beillőt.
Korszerűnek tartja a tételsort Bartolf Hedvig tankönyvíró is, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi nyelvvizsgák is hasonló feladatokat tartalmaznak- Ám az a gond vele, hogy ezt még egy román anyanyelvű diák sem tudná megoldani két óra alatt.
– szögezte le a pedagógus. Bartolf Hedvig szerint mindenképpen ki kell venni feladatokat a tételsorból. Ő is abban bízik, hogy az első próbavizsgák után, a pedagógusok visszajelzései alapján egyszerűsítik a modellt. Arra mindenképpen jó ez a minta, hogy szeptembertől már tudják, mire kell készülni, be tudják gyakorolni ezeket a feladattípusokat; ilyenek különben már a tankönyvekben, a munkafüzetekben is vannak. A gyerekek szeretik az igaz–hamis típusú feladatokat, ám ezeknél is nagyon kell összpontosítani, mert könnyű elrontani a választ.
Bartolf Hedvig szerint a kijárási tilalom idején a távoktatás során rengeteg gyakorlótételt tett közzé a oktatási minisztérium az idei vizsgázóknak, és ezt a lehetőséget biztosítani kell a következőkben is, hogy a diákok megszokják, begyakorolják a feladatokat.
A lapunk által megszólaltatott székelyföldi szülők péntek óta a romántesztet oldják, és aggódnak, hogy az új feltételek közepette miként teljesít majd a gyerekük. „A magolás értelmetlen volt, de nyújtott egy fogódzót. Ha a gyerek megtanult néhány irodalomelméleti meghatározást, biztos, hogy arra kapott pontokat a vizsgán” – mondta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő édesanya. Ő attól tart, hogy ha a gyerek nem érti meg az adott szöveget, akkor nem boldogul a tételsorral.
– részletezte a szülő. Egy másik anyuka is attól tart, hogy erre a vizsgatípusra nem tud megfelelően felkészülni a gyereke. „Az elmúlt három évben leíró nyelvtant tanult, magolta a lírai, epikai és drámai szöveg meghatározását. Egyszerűbb szövegekkel elboldogul, de egy tudományos leírást, vagy egy archaikus Slavici-szöveget nem ért meg maradéktalanul. Nem tudjuk, elég lesz-e egy tanév, hogy erre felkészüljön” – mondta aggódva a szülő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!