Meg kell vágni. Szakemberek szerint mindenképpen ki kell iktatni feladatokat a tételsorból
Fotó: Haáz Vince
Alkalmazott, funkcionális nyelvtudást mér a román képességvizsga magyar diákok számára közzétett új mintatétele, ami megfelel az elvárásoknak. Azonban a tételsor olyan hosszú, hogy még egy román anyanyelvűnek is nehezére esik két óra alatt megoldania – összegeztek a Krónikának nyilatkozó szakemberek.
2020. július 22., 11:252020. július 22., 11:25
Szemléletváltást tükröz a román nyelv és irodalom képességvizsga magyar tagozat számára közzétett mintatétele, ám olyan hatalmas terjedelmű, hogy két óra alatt még egy románul anyanyelvi szinten beszélő diák sem tudná kidolgozni – vélik a Krónika által megszólaltatott oktatási szakemberek. Ugyanakkor
valószínűleg az interetnikus környezetben élők jobban meg tudják oldani ezeket a feladatokat, mint a tömbmagyar vidéken élő diákok.
A bukaresti tanügyminisztérium oktatási és felmérési központja (CNPEE) a napokban tette közzé a jövő évi képességvizsga tételeit és javítórácsát. Az ősszel 8. osztályt kezdő diákok az eddigitől eltérő struktúrájú tételekből vizsgáznak majd, mivel ők az első évfolyam, amelynek tagjai már előkészítő osztályba jártak, és az új kerettanterv szerint tanultak. A CNPEE a matematikán kívül a román nyelv és irodalom – román és magyar tagozat számára külön kidolgozott – tételsor modelljét tette közzé, a közeljövőben az anyanyelvi tételek mintái is megjelennek.
Alkalmazott, funkcionális nyelvtudást mér a mintatétel, ebben tükröződik a szemléletváltás, hiszen nem „bemagolt” tudást vár el a diákoktól – szögezte le megkeresésünkre Tódor Erika, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanszékvezetője, aki évek óta tanulmányozza a román nyelv hatékony elsajátításának feltételeit a romániai kisebbségek, főként magyar anyanyelvűek esetében. Hangsúlyozta,
„Tesztelés és szakmai vita hiányában ez a tételsor ebben a formában nem állja meg a helyét, nem veszi figyelembe az életkori sajátosságokat, a magyar gyerekek román nyelvű olvasási és szövegértési képességeit” – szögezte le az egyetemi oktató.
Gyakorlatilag két fő szöveget és két mellékszöveget kell értelmezniük a diákoknak; nagyon sok a szövegírás, ami sok időt vesz igénybe. A halakról szóló tudományos szöveg esetében a tétel összeállítói nem vették figyelembe, hogy a magyar diákok a biológiát, fizikát anyanyelvükön tanulják, az utolsó tétel pedig egy bonyolult Ioan Slavici-szöveg, aminél több szó magyarázatát még a tétel összeállítói is feltüntették, érzékelve, hogy a magyar diákok nem értik meg, mégis ez alapján kell szöveget írniuk – részletezte a nehezítő körülményeket Tódor Erika. Hangsúlyozta,
Ugyanakkor a tanároknak eddig nem volt semmilyen információjuk a záróvizsgákról, ami pedig nagymértékben meghatározta volna a munkastílusokat. „Mindezt figyelembe véve, ésszerűen és körültekintően kell kidolgozni a tételeket” – szögezte le a szakértő.
Fotó: Beliczay László
A tételsor tényleg a nyelvismeretet méri, ám még a gyerekek nyelvi fejlettségi szintjéhez kell igazítani – véli hasonlóképpen Forgó Erika, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum románszakos tanára. A pedagógus lapunknak kifejtette, valójában az új tantervnek éppen ez volt a lényege, hogy a nyelvismeretre helyezze a hangsúlyt, azt mérje, hiszen ha a gyerekek bemagolnak egy szöveget, azzal később már semmit nem tudnak kezdeni.
A sajátos románnyelv-tanítás lényege az, hogy alkalmazott nyelvi ismereteket gyakoroltasson a tanterv, és ezt „mérje” a vizsga, ilyen szempontból a tételsor nagyjából megfelel az elvárásoknak – szögezte le a pedagógus. Első olvasatra újszerű a megközelítés, de ha a diákok begyakorolják, ilyen jellegű teszteket oldanak meg, belejönnek, bizakodik Forgó Erika. Szerinte annak a diáknak, aki eddig is szövegértést gyakorolt az órán, megismerte az új tankönyv típusfeladatait – például az igaz–hamis, kiegészítendő tartalmakra vonatkozó feladatokat –, és rendelkezik minimális nyelvtani ismerettel, ami valamennyi nyelv elsajátításához szükséges, akkor nem jelenthet nehézséget ez a vizsgatétel.
A pedagógus ugyanakkor reméli, hogy nem ez a végleges forma, csak irányadó, és a tényleges vizsgán ennél valamivel egyszerűbb, kevesebb, rövidebb idő alatt megoldható kérdésekkel szembesülnek a diákok.
– biztatja a diákokat és a szülőket Forgó Erika. Véleménye szerint ez a módszer hosszú távon sokkal eredményesebb, mint a régi modell, hiszen az a diák, aki ezeket a tételeket megoldja, bizonyítja, hogy tud szövegekkel dolgozni, érti, amit olvas, ki tudja fejteni a véleményét, és ezáltal biztosabban, otthonosabban mozog román nyelvi közegben. A szemléletváltást tükröző egyik példaként említette, hogy míg eddig rokonértelmű szavakat kellett írjanak a diákok a vizsgán, most az értelmező szótárból megadott szócikkből kell kiválasszák a szövegkörnyezetbe beillőt.
Korszerűnek tartja a tételsort Bartolf Hedvig tankönyvíró is, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi nyelvvizsgák is hasonló feladatokat tartalmaznak- Ám az a gond vele, hogy ezt még egy román anyanyelvű diák sem tudná megoldani két óra alatt.
– szögezte le a pedagógus. Bartolf Hedvig szerint mindenképpen ki kell venni feladatokat a tételsorból. Ő is abban bízik, hogy az első próbavizsgák után, a pedagógusok visszajelzései alapján egyszerűsítik a modellt. Arra mindenképpen jó ez a minta, hogy szeptembertől már tudják, mire kell készülni, be tudják gyakorolni ezeket a feladattípusokat; ilyenek különben már a tankönyvekben, a munkafüzetekben is vannak. A gyerekek szeretik az igaz–hamis típusú feladatokat, ám ezeknél is nagyon kell összpontosítani, mert könnyű elrontani a választ.
Bartolf Hedvig szerint a kijárási tilalom idején a távoktatás során rengeteg gyakorlótételt tett közzé a oktatási minisztérium az idei vizsgázóknak, és ezt a lehetőséget biztosítani kell a következőkben is, hogy a diákok megszokják, begyakorolják a feladatokat.
A lapunk által megszólaltatott székelyföldi szülők péntek óta a romántesztet oldják, és aggódnak, hogy az új feltételek közepette miként teljesít majd a gyerekük. „A magolás értelmetlen volt, de nyújtott egy fogódzót. Ha a gyerek megtanult néhány irodalomelméleti meghatározást, biztos, hogy arra kapott pontokat a vizsgán” – mondta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő édesanya. Ő attól tart, hogy ha a gyerek nem érti meg az adott szöveget, akkor nem boldogul a tételsorral.
– részletezte a szülő. Egy másik anyuka is attól tart, hogy erre a vizsgatípusra nem tud megfelelően felkészülni a gyereke. „Az elmúlt három évben leíró nyelvtant tanult, magolta a lírai, epikai és drámai szöveg meghatározását. Egyszerűbb szövegekkel elboldogul, de egy tudományos leírást, vagy egy archaikus Slavici-szöveget nem ért meg maradéktalanul. Nem tudjuk, elég lesz-e egy tanév, hogy erre felkészüljön” – mondta aggódva a szülő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!