2011. szeptember 01., 07:282011. szeptember 01., 07:28
Nem etnikumfüggő a magyar népszámlálóbiztosok toborzásának problémája Erdélyben – vélekedett lapunknak nyilatkozva Székely István, az RDMSZ főtitkárhelyettese, a szövetség népszámlálási munkacsoportjának vezetője. Elmondása szerint ugyanis a toborzás olyan településeken is problémát jelent, ahol a magyar nemzetiségűek aránya magas, például Sepsiszentgyörgyön. Hozzátette: az érdeklődés hiánya a nagyvárosokra jellemző, minél nagyobb egy település, annál kevesebben jelentkeznek a feladat elvégzésére. A politikus ennek ellenére úgy véli, a magyar és román kérdezőbiztosok toborzása nagyjából ugyanolyan mértékben halad. A magyar népszámlálóbiztosok jelenlétét azért tartja fontosnak a főtitkárhelyettes, mert véleménye szerint az interetnikai környezetben kényesnek mondható kérdésekben – mint a nemzetiségi és vallási hovatartozás – így biztosítható az őszinte válaszadás. Emellett mivel a népszámlálásnak a személyek mellett a lakások felmérése is célja, ezért több kérdésben is szükséges a pontos, magyar nyelven történő eligazítás – mutatott rá Székely.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) való együttműködés a politikus szerint zökkenőmentes lesz. Elmondta: a népszámlálás mindenki számára fontos, így nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is félre kell tenni a politikai jellegű problémákat. Hozzátette: a két párt tagjai folyamatosan tartják a kapcsolatot, illetve tárgyalások zajlanak a szeptember 15-én kezdődő népszámlálási kampányról is. Demeter Szilárd, az EMNT népszámlálási munkacsoportjának vezetője az együttműködéssel kapcsolatban kifejtette: noha a két tábor politikusai folyamatosan egyeztetnek, a kampány során közös akciócsoportokra, szórólapozásokra, plakátolásokra mégsem fog sor kerülni. „Külön kampányprogramot tervezünk, két külön csoportban fognak zajlani a tevékenységek” – részletezte a politikus, aki fontosnak tartja, hogy a két szervezet kampánya ne oltsa ki egymást. Hangsúlyozta: a legfontosabb feladat a népszámlálással kapcsolatban, hogy a magyarok vállalják nemzetiségüket, hiszen a nyelvi jogok nem az anyanyelv, hanem a nemzetiség alapján igényelhetők. Demeter Szilárd szerint a magyar népszámlálóbiztosok jelentkezésében Kolozsváron és Marosvásárhelyen adódik a legnagyobb probléma. A kincses városban a politikus szerint túl későn kezdődött el a toborzás, Marosvásárhelyen pedig egyáltalán nem zajlott ilyen jellegű kampány. Hozzátette: pontos adatokat a következő napokban lehet mondani, miután lezárult a jelentkezési időszak.
A politikusokkal ellentétben a megyei megbízottak úgy vélik, a két nagyvárosban lesz elegendő magyar kérdezőbiztos. Dimény Emese, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezető elnöke és népszámlálási felelőse úgy értékeli, mind a kincses városban, mind vidéken van elegendő jelentkező. Mint elmondta, Kolozsváron már hétfőn túljelentkezés volt, a magyarok számára fenntartott 200 helyre, és Aranyosgyéresen is van elegendő magyar biztos, a megyében pedig a lehetséges 460 magyar helyre 430-an jelentkeztek. Hozzátette: ezek csak előzetes adatok, a leendő magyar kérdezőbiztosok szeptember 2-áig jelentkezhetnek. Dimény emlékeztetett: a kérdezőbiztosok kiválasztása során először a jelentkezéshez benyújtott okiratokat fogják megvizsgálni, és Kolozsváron félő, hogy azokat a fiatalokat, többségben egyetemistákat, akik nem rendelkeznek kolozsvári lakhellyel, sem ideiglenes tartózkodási engedéllyel, ki fogják rostálni. A székelyföldi egyetemisták vonatkozásában ráadásul a román nyelvtudás is gondot jelenthet.
Maros megyében sem lesz gond a magyar anyanyelvű kérdezőbiztosok toborzásával – állítja Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei ügyvezető alelnöke. A népszámlálási kérdésekkel is foglalkozó tisztségviselő szerint Marosvásárhelyen már most túljelentkezés tapasztalható a magyar pedagógusok részéről, pontos adataik azonban csak később lesznek. Az ügyvezető alelnök szerint a térségben a cigányság identitáskérdése körül lesznek bonyodalmak, hiszen amennyiben a romák őszintén és büszkén viszonyulnak a cenzushoz, több, eddig magyarnak vagy románnak tartott településről kiderülhet, hogy cigánytöbbségű.
Nincs ok a panaszra a magyar kérdezőbiztosok arányát illetően Bihar megyében sem – nyilatkozta Szabó József, a megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke. Nagyváradon több mint 1300-an jelentkeztek, ennek körülbelül egyharmada magyar anyanyelvű. A toborzás lezárult, már a kiképzési folyamatnál tartanak. Székelyudvarhelyen is zökkenőmentesen zajlanak a népszámlálási előkészületek, a 160 kérdezőbiztosi helyre eddig 220-an jelentkeztek – közölte Nagy Enikő, a helyi népszámlálási iroda vezetője. Hozzátette, szeptember 9-éig várják a jelentkezőket, 30 százalékkal több jelentkezőt jegyeznek be, hogy szükség esetén őket is mozgósítani lehessen. Kovászna megyében 1300 biztosra lenne szükség, itt is felírnak tartalékosokat a listára. György Ervin prefektus szerint a következő napokban összesítik a jelentkezőket, ekkor derül ki, lesz-e elég kérdezőbiztos.
Máramarosszigeten is csupán szeptember 10-e után derül ki a magyar kérdezőbiztosok pontos létszáma, miután lejár a jelentkezési határidő, mondta az RMDSZ Történelmi Máramaros szervezetének elnöke, Béres István. A városban 210 kérdezőbiztos fog járni házról házra, eddig a szükséges létszám 60 százaléka gyűlt össze. Nagybányán a 600 népszámláló közül 40 biztos magyar lesz – tájékoztatta a Krónikát Vida Noémi, az RMDSZ Nagybánya központú területi szervezetének ügyvezető elnöke, aki szerint eddig összesen hétszázan jelentkeztek a feladatra.
A legnagyobb probléma úgy tűnik Szatmárnémetiben van, ahol eddig csupán 15 magyar nemzetiségű személy jelezte, hogy dolgozna a népszámláláson, holott 300-400 magyar kérdezőbiztosra lenne szükség – tudtuk meg Veres Norberttől, az RMDSZ népszámlálásért felelős tisztségviselőjétől. Elmondta: megyei szintű adataik csak néhány nap múlva, az összesítések után lesznek, a jelentkezési határidő szeptember 5. Veres szerint az RMDSZ elsősorban a pedagógusok körében népszerűsítette a munkalehetőséget, de úgy tűnik, nem igazán vonzó az 5-600 lejes bér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok