Szekeres Attila István szerint több szinten megmutatkozik a címerek elfogadási procedúrájának problematikussága
Fotó: Szekeres Attila István
Immár nemcsak kérnek, hanem kapnak is új címereket a jelképhasználat terén „erősíteni” kívánó erdélyi önkormányzatok. Szekeres Attila István mezőmadarasi származású, nemzetközileg elismert erdélyi heraldikust arról kérdeztük, minek tudható be a címerek „reneszánsza”, hogyan lesz egy-egy kezdeményezésből a kormány által is elfogadott jelkép. Mint kiderült, a folyamat rendkívül bonyolult.
2021. június 01., 17:132021. június 01., 17:13
Az elmúlt hetekben a kormány több – elsősorban székelyföldi – közigazgatási egység esetében elfogadta annak címerét, zászlaját, engedélyezte a jelképek használati jogát az RMDSZ kezdeményezésére. A címerhasználat az elmúlt közel egy évtizedben főleg Székelyföldön az autonómiatörekvések, valamint a székely–magyar identitás kifejezésének egyik fontos eszköze, kelléke lett.
Szekeres Attila István heraldikust, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnökét faggattuk a témában.
A mezőmadarasi származású Szekeres Attila István újságíró, történész, heraldikus felidézte, hogy már gyerekként rajongott a történelem és a címerek iránt, ám a rendszerváltás előtti viszonyok nem kedveztek álmai megvalósításának. A középiskola marosvásárhelyi elvégzése után Kolozsváron gépészmérnöknek tanult, majd Gyergyószentmiklósra került. Ám hamar úgy érezte, hogy a székely kisvárosban túlságosan „beszűkül” az élete, ezért egy barátja megkeresésére először Kolozsváron a Művelődés című folyóiratnál kezdett dolgozni, közben pedig Nagyváradon elvégezte az Ady Endre Sajtókollégiumot. Majd a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilaphoz került – azóta is annak munkatársa, szerkesztője, immár több mint negyed évszázada.
A heraldikus szakma kapcsán megjegyezte, hogy a rendszerváltás után kezdtek megnyílni a kapuk, elérhetővé vált a téma külföldi szakirodalma, amit Szekeres Attila István lelkesen igyekezett beszerezni, elmondása szerint
A kezdeti „autodidakta képzés” után beiratkozott a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem történelem karára, majd a szak elvégzése után le is doktorált.
Szekeres Attila István ma már nemzetközileg elismert szakember, szakkönyvei jelentek meg, számos tanulmányát adtak ki gyűjteményes vagy konferenciakötetekben, folyóiratokban, múzeumi évkönyvekben, számos hazai és külföldi konferencián és világkongresszuson vett részt, adott elő, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja, alapító elnöke az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületnek, melyet a Genealógiai és Heraldikai Világszövetség meghívott tagjai sorába.
– idézte fel külföldi konferencia-tapasztalatait.
Mezőmadaras község címere is Szekeres Attila István munkája
Fotó: Szekeres Attila István
A közigazgatási címerek kapcsán Szekeres Attila István kifejtette, hogy 2003-ban módosították az akkor érvényben levő kormányhatározatot, enyhítettek az elfogadtatás módszertanán – de így is elég bürokratikus –, ezáltal megélénkült a figyelem a közigazgatási címerek iránt, sok címertervet nyújtottak be elfogadásra. Főleg 2005 után a székelyföldi települések is elkezdtek a témával, a szimbólumhasználattal foglalkozni, ám a kezdeti lendületet 2010 után megtorpanás követte.
Ugyanis 2010-ben elfogadták a Kovászna megyei Illyefalva község címerét, melynek leírásában szerepelt, hogy a címerben látható – egyébként a korábbi címerében is szereplő – határkő azt jelzi, hogy a község a Barcaság és Székelyföld határán van, és a szintén a címerben szereplő nap és hold pedig arra utal, hogy Illyefalva „a székely oldalon” helyezkedik el.
interpelláltak a parlamentben, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma megtámadta a jogszabályt a bíróságon, elsősorban a Székelyföld nevének a Hivatalos Közlönyben való megjelenítése miatt, de arra is hivatkozva, hogy a határ kifejezés sérti a román alkotmány első cikkelyét, amely kimondja, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam. Az esetnek sajnálatosan hosszú távú hatásai lettek, azóta a székelyföldi címerek elismerése akadozik, sok terv évek óta, akár évtizede porosodik hivatali fiókokban.
Arra a kérdésre, hogy hol is vannak azok a fiókok, ahol elakadnak a címerek, Szekeres Attila István ismertette, hogy egy hosszú és bonyolult folyamatról van szó. Miután elkészülnek a címertervek, azokat az illető önkormányzatnak ki kell függesztenie, hogy a lakosság véleményezhesse. A véleményezés csak egy plusz bürokratikus kör, az eredménye „senkit sem érdekel”, úgyis a tanács által választott címertervet fogadják el. A tervet a megyei címervizsgáló bizottságnak kell benyújtani, amely a kormányhatározat értelmében a prefektus által kinevezett 3-5 tagú testület, melynek egyik tagját az Országos Heraldikai Bizottság delegálja.
Szekeres Attila István szerint már ezen a szinten megmutatkozik a címerek elfogadási procedúrájának problematikussága, mivel az egész országban mintegy fél tucat „igazi” heraldikus dolgozik, jóindulattal tíz, ugyanakkor országos szinten a megyei címervizsgáló bizottságok közel kétszáz tagja kifejtheti észrevételeit, így pedig lehetetlen, hogy utóbbiak mindent szakszerűen véleményezzenek. Éppen ezért
hanem szinte bárhol megesik, hogy egy-egy, a címertanhoz még csak nem is konyító tisztviselő személyes ízlés, nem pedig szakmai okok miatt ellenez, elutasít egy tervezetet.
Fotó: Szekeres Attila István
Ha a javaslatot elfogadja a megyei bizottság, akkor az valamely övezeti bizottsághoz kerül. Ilyenek Kolozsváron, Jászvárosban és Bukarestben vannak, ahova földrajzi elhelyezkedés alapján tartoznak a települések. Kivételt Krassó-Szörény, Brassó, és Kovászna megye jelent, utóbb pedig ide került Hargita megye is – ezekből a megyékből egyenesen Bukarestbe kerül a tervezet, ami Szekeres Attila István szerint „nem gond”, mivel Kolozsváron nagyon sokáig „ülnek” az erdélyi címerterveken. Azt is megtudtuk, hogy abban az esetben,
Elméletileg Kolozsvárról és Jászvásásárból gyakorlatilag is az övezeti bizottság jóváhagyása után a terv az országos bizottsághoz kerül, majd kedvező elbírálás esetén a közigazgatási minisztériumba, ahol összeállítják az illető címerre vonatkozó kormányhatározat-tervezetet. Szekeres Attila István szerint az egyik nagy probléma a folyamatban, hogy a bizottságoknak nincsen olyan kötelezettsége, hogy harminc napon belül válaszoljanak a beadványra, így akár évekig is húzódhat az ügy.
Szekeres Attila István tájékoztatása szerint nem új az igény, hogy a települések elismertessék közigazgatási címerüket, hiszen például Hargita megye több települése is próbálkozott ezzel a kilencvenes években, ám a terveket rendre visszadobta a kolozsvári bizottság, mivel többnyire jóindulatú, ám laikus helyi értelmiségiek készítették a terveket, nem sok közük volt a heraldika szabályaihoz. 2005 és 2010 között volt egy „jó” időszak, amikor nagyon sok magyar település címerét (is) elfogadták – a már említett incidensig.
– utalt arra Szekeres Attila István, hogy a bizottság fokozottan óvatossá vált, nehogy még egy, az illyefalvi címer esetéhez hasonló botrány törjön ki.
Zabola címere
Fotó: Szekeres Attila István
Annak hátterében, hogy mostanában ismét napirendre került a címerek ügye, az áll, hogy RMDSZ-es miniszter került a közigazgatási tárca élére: Cseke Attila „előkotortatta” az akár évek óta döntésre váró tervezeteket. „Volt, ami előkerült, volt ami nem. A frissebbek előkerültek, a régebbiekből volt, ami eltűnt” – jegyezte meg a szakember.
A címertervek kapcsán azt is megtudtuk, hogy a kormányhatározat szerint ezeket elkészíttetheti az önkormányzat „saját erőből”, vagy az Országos Címertani Bizottság által akkreditált címergrafikussal is. Szekeres Attila István is egy ilyen grafikus: eddig mintegy ötven, általa megtervezett és megrajzolt címer jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
„Természetesen ennél sokkal többet rajzoltam. Volt olyan település is, amelyiknek tizenhárom tervet készítettem – például Kézdialmásnak. Nagyon ritkán történik meg, hogy tessék, itt van a terv, és akkor azt rögtön elfogadják” – idézte fel. A heraldikus megjegyezte, sajnos sok olyan eset is van, hogy a terv a polgármester fiókjában ül évekig, mert vagy neki nem tetszik, vagy a helyi tanács tagjai nem tudnak közös nevezőre jutni.
Annak kapcsán, hogy hogyan „születik meg” egy címer, egy címer terve, elmondta, meg kell vizsgálni, az illető településnek volt-e korábban címere, ha nem, akkor ábrás pecsétje, ha az sem, fel lehet használni valamit történelmi múltjából, földrajzi adottságaiból.
Fotó: Szekeres Attila István
A bonyolult címerek sem szakmailag, sem esztétikailag nem állják meg helyüket. Azokat senki nem jegyzi meg. Egy címer minél egyszerűbb, annál nagyszerűbb – vallja a heraldikus. „Egy címer feladata az, hogy megkülönböztesse egyik települést a másiktól, hogy egyéniesítse azt a közigazgatási egységet” – tette hozzá.
Ennek kapcsán elárulta, hogy például Háromszéken sokan állnak elő azzal, hogy szeretnének a címerben kardot tartó páncélos kart, napot és holdat, három csillagot, katolikus részen keresztet is, aztán hármashalmot, fenyőfát. Bár ezek fontos jelképek, de ha minden címerben ezek szerepelnek, akkor nem szolgálják a megkülönböztetést. „Egy székelyföldi címer nem kevésbé értékes attól, hogy nem szerepel benne a nap és a hold”– vélekedett a szakértő.
Például szülőfalujának, Mezőmadarasnak a címerébe egy galambot tett, ami amellett, hogy madár, a Szentlélekre is utal, és a csőrébe elhelyezte a mező termését jelképező búzakalászt. Szerinte az egyszerű, letisztult, fölösleges elemeket nem tartalmazó címerek a legjobbak. Azt is megtudtuk, hogy vannak cégek, amelyek mintegy futószalagon „gyártják” a címereket. Ezek a cégek általában maguk keresik meg a települések vezetőit és ajánlkoznak a munkára, például a Mezőség falvaiban ezek munkássága a domináns.
Az interneten könnyen rájuk lehet bukkanni: 10–12 ezer lej körüli ajánlatokat reklámoznak, illetve azt ígérik, hogy az általuk tervezett címert garantáltan elfogadják minden szinten. „Ezek a cégek általában a Hivatalos Közlönyből tudják, hogy kinek nincs címere, és akkor azokat zaklatják, sokszor kétnaponta telefonálgatnak addig, amíg a polgármester beadja a derekát” – jelentette ki a szakember.
Bár a székelyföldi címerek különösen foglalkoztatják, Szekeres Attila István mint címergrafikus más megyéknek, még Kárpátokon kívüli településeknek is tervezett címert. Adományként egyházközösségeknek, iskoláknak is. Elmondása szerint
Egyes települések, önkormányzatok az elfogadott címert használják dokumentumokon, fejléces papíron, pecséten, névjegyen; általában kiteszik a település bejáratához a névtáblára, Székelyföldön pedig gyakran székely kapuba faragják, így büszkélkednek vele.
A koalíciós kormányzás alatt az RMDSZ-nek sikerült valamelyest kimozdítania a holtpontról a helyi közösségek címereinek és zászlóinak ügyét. Az erdélyi magyar többségű települések önkormányzatai évek óta szélmalomharcot vívnak a bürokráciával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!