
2013. március 22., 08:222013. március 22., 08:22
Hargita megyében például több sípálya is várja mindazokat, akik még néhány utolsót siklanának a lejtőkön. Ilyen a főként haladóknak ajánlott, hargitafürdői Kossuth-pálya. Azonban a hosszúra nyúlt tél ellenére sem elégedett maradéktalanul az idei szezonnal a létesítményt üzemeltető csíkcsicsói közbirtokosság, mint Kósa Imre elnök kérdésünkre elmondta, hatalmas hátrányt jelentett számukra a Hargitafürdőre vezető 138A jelzésű megyei út állapota, és a turisták számára vonzó fejlesztések hiánya.
„Mintha most kezdődött volna a tél” – így nyilatkozott a Kossuth-pálya közelében található Csipike-ereszkedő helyzetéről Péter Árpád működtető. Ők a remek körülmények ellenére rohamosan apadó látogatószámot felére csökkentett árakkal igyekeznek a hajrában feltornázni, de az évad mérlege így is elmarad az előzetes várakozásoktól. Péter Árpád is azt mondja, főként a rossz útviszonyok okolhatók azért, hogy a tavaly-tavalyelőttinél lényegesen kevesebben keresték fel a pályát. Elmondása szerint olyanok is akadtak, akik azért keresték fel, hogy közöljék: amíg nem eszközölnek infrastrukturális korszerűsítéseket, addig teljesen lemondanak Hargitfürdőről.
A Madarasi Hargitán is valamennyi pálya várja még a télisportok hódolóit. „Előreláthatólag március végéig, április elejéig működni fognak a pályák felvonói, hiszen még mindig 30–40 centiméteres a hó vastagsága, minden pálya sízhető” – tudtuk meg Magyai Teklától, a Madarasi Hargita Síközpont sajtóreferensétől. Mint részletezte, hét közben a sízők nagy része Magyarországról érkezett ebben a szezonban, a helybéliek inkább hétvégenként használták a Madarasi Hargita sípályáit.
A havas Bucsinon is tart még a síszezon, és feltehetően húsvétig működni fognak a felvonók – mondta el a sípálya működtetőjének nevében Mándoki Magdolna, aki szerint decemberi időjárás van a Bucsin tetején. A pályák látogatottságáról érdeklődve megtudtuk, hogy az elmúlt évihez hasonló a szezon.
Valamennyi brassópojánai sípályán is megfelelő még a hó vastagsága a lesikláshoz, van, ahol a 40 centimétert is eléri, s mindenik létesítménynél üzemel a felvonó is. George Scripcaru, Brassó polgármestere éppen ezért azzal a felhívással fordult a télisportok szerelmeseihez, hogy használják ki az év utolsó lehetőségeit, illetve a legtöbb pályán kínált kedvezményeket. Elmondása szerint a felvonás mintegy 20 százalékkal olcsóbb most, mint a téli díjszabás, de kedvezménnyel kínálják sok helyen a szállást is. Scripcaru úgy véli egyébként, hogy még áprilisban is nyugodtan lehet majd sízni Brassópojánán.
Akár még három-négy hétig is lehet eközben a várakozások szerint síelni a Bihar és Fehér megye határán fekvő Vertopon is – mondta el érdeklődésünkre Dan Gligor, a vertopi menedékház vezetője. Viszont ő is arról beszélt, hogy rossz volt számukra az idei síszezon. Gligor szerint ezen a télen mintegy 25 százalékkal kevesebb turista látogatta meg a sípályát, mint azelőtt, pedig az időjárás kedvező volt. Meglátása szerint inkább a szegénységnek tudható be, hogy kevesebben költöttek sívakációra, mint más esztendőkben.
„A legjobb az lett volna, ha egyszerre hullott volna mintegy félméternyi hó, de ez ritkán történik meg. Inkább kisebb havazások voltak, 3, 5 vagy 10 centiméteres hóréteget alkotva, amelyek egymásra rakódva mostanra 35-40 centiméteressé álltak össze, ez pedig tökéletes a télisportokhoz” – magyarázta a panziótulajdonos. A vertopi menedékházban jelenleg egyetlen vendég sincs. Hétvégén is csak néhányan síeltek itt, pedig a hó és a kinti –8 fokos hőmérséklet ideálisnak számít. Gligor szerint az idei szezon sikertelenségéhez talán az is hozzájárult, hogy egy ideje nem működik a sípályát éjjel-nappal mutató webkamera, és mindeddig nem sikerült megjavíttatni, így az érdeklődők nem tudják, van-e elég hó a pályán.
Sok sípályán viszont már nem megfelelőek a hóviszonyok a síeléshez. Március első hétvégéjén tartották a szezonzárót a tusnádfürdői turisztikai egyesület működtette, közel fél kilométer hosszúságú sípályán. Albert Zsuzsa, az egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, a fürdőváros aktív kikapcsolódásra alkalmas, meredek terepe ezen a télen rendkívüli népszerűségnek örvendett. „Az utóbbi négy évhez képest nagy előnyt biztosított, hogy a pályát már az ünnepek előtt, december 21-én megnyithattuk” – közölte. A közeli szálláshelyek úgy karácsonyra, mint újévre és az iskolai szünet ideje alatt is teljesen megteltek, azt követően pedig inkább hétvégente ugrott meg jelentősebben a sízni vágyó csoportok száma. Előző évekhez viszonyítva határozottan jó idényt tudhatunk magunk mögött – tájékoztatott Albert Zsuzsa.
A Kissomlyó-hegy északi oldalán lévő, Böjthe István vállalkozó által közel egy évtizedes szünet után, tavaly ősszel helyreállított, mintegy négyszáz méter hosszú sípályán már csak kisebb-nagyobb hófoltok maradtak. Az ereszkedő hóágyúi közül néhányat még nem szállítottak el, annak ellenére, hogy február közepén egy fiataloknak szervezett záróversennyel, viszonylag hamar véget ért a szezon. A felemásra sikerült idénnyel kapcsolatban Böjthe elmondta, a korai zárás okai között szerepelt egyrészt az, hogy rendszeresen gondjaik adódtak a különböző berendezésekkel, másrészt nem is sikerült mindent a tervek szerint megvalósítani. „Tanultunk az idei hibáinkból, jövőre kijavítjuk azokat” – közölte a csíksomlyói közbirtokosság érintett területét hosszú távú szerződéssel használó vállalkozó.
A homoródfürdői Lobogó-sípályát az elmúlt hét keddjén zárták be. „Hasonló szezont zártunk, mint tavaly, a gazdasági helyzetet figyelembe véve átlagos volt az érdeklődés. Leginkább hétvégén voltak sokan, és a síző vendégek nagy része környékbeli volt”– tudtuk meg Benedek Lukácstól, a sípálya tulajdonosától. Megtudtuk, annak érdekében, hogy a külföldi, illetve távolabbról érkező turistákat a Hargita megyei sípályákra csalogassák, közös szezonbérlet bevezetésén gondolkodnak a sípályák működtetői. „A jobb és gördülékenyebb szolgáltatás érdekében jövőtől be szeretnénk vezetni egy szezonális bérletet, amely érvényes lenne a Hargita megyében működő összes sípályára” – árulta el Benedek, aki szerint ezzel ki lehetne küszöbölni a felvonók előtti sorban állást is.
Gyengébb volt az idei szezon a tavalyinál – tudtuk meg eközben Székely Bélától, a Bucsinon lévő Bogdan-sípálya működtetőjétől, ahol az múlt hétvégén zártak szezont. A pálya adminisztrátora elmondta, hogy míg januárban sok volt a síző, februárban a hirtelen felmelegedés miatt igencsak kevesen voltak.
Egyértelműen sikeres szezonról beszélnek ezzel szemben a háromszéki sípályák üzemeltetői. Sugásfürdőn és Kovásznán is március másodikán működtek utoljára a felvonók. Tischler Ferenc sepsiszentgyörgyi alpolgármester emlékeztetett, az év elején Sugásfürdőn felszerelték a beléptetőrendszert, ezt követően pedig megkétszereződtek a bevételeik. A beléptetőrendszer miatt egyébként az elején sokan zúgolódtak, de aztán megszokták, s elsősorban azok örültek, akik azelőtt is tisztességesen fizettek. Tischler Ferenc hangsúlyozta, a most már bizonyítottan nagy érdeklődés arra sarkallja az önkormányzatot, hogy tovább bővítse a gépparkot, és javítsa a pályák minőségét. Jövő szezontól kedvezményeket biztosítanak a fogyatékkal élőknek és a kisgyerekeknek.
A kezelőközpont programját is a felvonók programjához igazítják majd, hogy sízés után lehessen még fürödni és szaunázni. Sugásfürdőn két éjszakai kivilágítással és hóágyúval felszerelt sípálya működik. Kovásznán ezen a télen indították el Háromszék leghosszabb sípályáját, a fürdőváros mellett két felvonóval működő sípálya üzemelt, az 1200 méteres a haladóknak, a 400 méteres a kezdőknek. Deák István Barna városgazda a Krónikának elmondta, a tavalyihoz képest megháromszorozódott a forgalmuk, mialatt például Brassópojánán versenyeket szerveztek, még onnan is sikerült elhódítani hobbisízőket.
A nagypályán több mint ezren váltottak bérletet. Deák István Barna hangsúlyozta, további fejlesztéseket terveznek, a nagypálya emelkedő szakaszára is kell hóágyú, a kispályának egyik szakasza még nincs megvilágítva, ugyanakkor készül egy menedékház a hegyimentőknek, ennek eddig az alapját öntötték ki.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.