Fotó: Facebook/Apele Române/videóból
Százhúszezer lejes bírsággal sújtották a hatóságok a Máramaros megyei folyószennyezést okozó társaságot, amely hanyagsága miatt jutottak nehézfémek az észak-erdélyi élővizekbe – közölte a Krónikával szerdán a Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóság. Az intézmény szerint a cég nem is igyekezett enyhíteni a baleset következményeit.
2021. március 03., 14:012021. március 03., 14:01
2021. március 03., 14:112021. március 03., 14:11
Mint arról beszámoltunk, egy bezárt máramarosi bánya elárasztott tárnáiból kiömlött, tisztítatlan bányavíz okozott nehézfémszennyezést a Lápos és a Szamos folyókon február 17-én. A bőséges esőzések nyomán a Nagybánya közeli Miszbánya térségében elárasztották a Câmpurele bánya bezárt tárnáit, amelyekből jelentős mennyiségű bányavíz ömlött a Láposbánya-patakba. A szennyezés a patakon keresztül a Lápos folyóba, majd a Szamosba jutott.
Bár az intézmény nem nevezi meg a szóban forgó társaságot, minden bizonnyal az Explo Mining COAL Kft-ről van szó, amelynek kapcsán a regionális hatóság a baleset bekövetkeztekor már előrebocsátotta, hogy a „szennyező fizet” elve alapján köteles lesz állni a járulékos költségeket is, beleértve a hatósági beavatkozást. Az igazgatóság a bírság indoklása során felrója azt is, hogy a cég nem foganatosított operatív intézkedéseket a szennyezés okai és következményei elhárítása érdekében, holott ezt a környezeti balesetek megelőzését és elhárítását célzó terv határozottan előírja. A hatóság szerint a kárelhárítási terv része volt annak a dokumentációnak, amellyel a társaság megszerezte a vízgazdálkodási engedélyt.
Mint beszámoltunk, annak ellenére, hogy a hatóságok felszólították az érintett társaságot a szennyezés forrásának megszüntetésére, még a baleset után négy nappal is szivárgott a nehézfémeket tartalmazó bányavíz a Máramaros megyei Câmpurele bánya tárnájából. A vízügyi igazgatóság szerdán közölte: már nem folyik a februári szennyezés helyszínén bányavíz a Láposbánya-patakba, de a térség patakjai, folyói továbbra is ki vannak téve az egykori bányászat hatásainak. „Ha nem történnek a bányavizek megszűrését eredményező beruházások, ezekben a patakokban, folyókban továbbra is megnövekedhet a réz-, cink-, kadmium-, ólom- és nikkelkoncentráció” – közölte lapunkkal a kolozsvári központú Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóság.
Fotó: Vízügyi Igazgatóság
Különben a bányavíz a február 17-i kiömlés első óráiban másodpercenként 1,5-1,6 köbméteres hozammal folyt a Láposbánya-patakba, és vöröses színű üledéket sodort magával. A Lápos folyóból vett vízmintákban a mangán, a réz és a cink értéke 2-3-4-szerese volt a megengedett küszöbértéknek, a vasé pedig ennél is sokkal magasabb. A szennyezés nem okozott halpusztulást a Láposban és a Szamosban, viszont Magyarországra is eljutott, ahol a nehézfém-koncentráció ugyancsak meghaladta a megengedett értékeket.
A nehézfémeket tartalmazó bányavízzel szennyezett part- és folyószakasz megtisztítására, a szennyezés megszüntetésére kötelezték a román vízügyi hatóságok a Máramaros megyei folyószennyezésért felelős társaságot.
Egy állami bányavállalat bezárt tárnáiból ömlött bányavíz a Lápos folyóba Máramaros megyében, innen jutott nehézfémszennyezés a Szamoson keresztül Magyarországra – tudta meg a Krónika csütörtökön a hatóságoktól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!