Fotó: Rostás Szabolcs
Az RMDSZ a magyar választók „józan eszére” bízza, hogy kire szavaznak a romániai államfőválasztás második fordulójában, Kelemen Hunor elnök ugyanakkor a Krónikának elárulta: a hivatalban lévő elnök nevére üti majd a pecsétet.
2019. november 13., 15:522019. november 13., 15:52
2019. november 22., 10:582019. november 22., 10:58
Elvégezte az államelnök-választás első fordulója eredményének elemzését az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT), és az alakulat vezetőségének a megmérettetés napján kinyilvánított értékeléséhez hasonlóan jónak nyilvánította azt. A vezető grémium – amely a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülése között az RMDSZ döntéshozó testülete – szerdai kolozsvári ülése utáni sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor szövetségi elnök, államfőjelölt elmondta, 220 településen nyertek, az országosan szerzett 3,9 százalékos szavazatarány pedig az adott társadalmi kontextusban jó eredménynek számít.
Kelemen közölte, kielemezték a megmérettetés második fordulójának lehetséges forgatókönyveit, és mivel három nappal az első kör után Klaus Johannis és Viorica Dăncilă közül egyik államfőjelölt sem kérte az RMDSZ, a magyar közösség támogatását, egyik mellett sem teszik le a voksukat.
„Ilyen körülmények között senkit nem támogathatunk, egyik jelölt mellett sem kampányolhatunk. Arra kérjük a magyar választópolgárokat, hogy józan eszük szerint szavazzanak. Bízunk a saját választóink bölcsességében, arra kérjük őket, hogy menjenek el szavazni, mert fontos, hogy alakítsuk a dolgok menetét” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Klaus Johannis számít a romániai magyarok szavazatára, még akkor is, ha erre nem mozgósít az RMDSZ. Mindezt maga a második mandátumára pályázó államfő jelentette ki szerdán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) székházában tartott sajtóértekezletén.
Lapunk nehéz helyzetbe hozta Kelemen Hunort, amikor feltette a kérdést: ismerve Klaus Johannis első mandátumának eredményeit és hiányosságait, továbbá Viorica Dăncilă volt miniszterelnök eddigi tevékenységét, a talpon maradt két jelölt közül mégis kit tart alkalmasabbnak, kit „ajánl” a magyar választópolgárok figyelmébe, illetve ő kire szavaz. „Nehéz helyzetbe hozott, szinte megválaszolhatatlan a kérdés. Próbálok én is okosan dönteni, és az összes elégedetlenségem, mérgem ellenére az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó jelöltre ütöm a pecsétet november 24-én” – válaszolta a Krónikának Kelemen Hunor, kimondatlanul is a jobbközép Johannisra utalva.
Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, volt miniszterelnök lesz a hivatalban lévő Klaus Johannis jobboldali államfő ellenfele az államfőválasztás második fordulójában a hivatalos, közel végleges részeredmények szerint.
Lapunk megkérdezte az RMDSZ vezetőjét, mi a véleménye az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által megfogalmazott bírálatról, miszerint az általa államfőjelöltként elért 3,9 százalékos eredmény nem tükrözi az erdélyi magyarság hat százalékos számarányát.
– fogalmazott reagálásában Kelemen.
Fotó: Rostás Szabolcs
Megtévesztőnek és károsnak ítél az EMNP minden olyan próbálkozást, mely magyar sikerként igyekszik bemutatni az RMDSZ jelöltje által az államfőválasztáson elért eredményt. A néppárt egyeztetést sürget a Kelemen Hunor vezette szövetséggel.
Az RMDSZ elnöke hozzátette, az idei államfőválasztáson elért eredménye (357 ezer szavazat – szerk. megj.) ugyanannyi, mint ha összeadjuk az öt évvel ezelőtti megmérettetésen gyűjtött voksait az EMNP színeiben indult Szilágyi Zsolt szavazataival. (A pontos adat ehhez képest a következő: Kelemen Hunor 329 ezer, míg Szilágyi Zsolt 53 ezer szavazatot kapott 2014-ben).
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) értékelése szerint a Kelemen Hunor államelnökjelölt által elért eredmény a magyar pártok és politikai szervezetek összefogásának a hiányát tükrözik.
„Jónak tekintjük a mostani eredményt, hiszen több voksot kaptam, mint 2014-ben. Ugyanakkor ne feledjük, hogy államfőválasztásról van szó, amelyet külön rendeztek a parlamenti megmérettetéstől. Teljesen téves konklúzióra vezetne eltekinteni ezektől a körülményektől” – vélekedett a szövetségi elnök. Kelemen hozzátette ugyanakkor, hogy akárcsak 2014-ben és 2016-ban, 2020-ban sem az RMDSZ-en fog múlni az EMNP-vel és az MPP-vel való együttműködés, most azonban nem kíván velük foglalkozni, mert szerinte „van elég bajuk amúgy is”, előbb oldják meg a belső gondjaikat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.
A jogosítvány megszerzése után sokan már csak a mindennapi rutinra hagyatkoznak, csakhogy egyes közlekedési szabályok időközben megváltoztak, másokat pedig eleve tévesen tanultak meg az autósok.
Bethlenszentmiklóson nem egyszerűen egy műemlék helyreállítása zajlik: miközben a szakemberek a tűzvészben megrongálódott unitárius templom szerkezeti problémáit próbálják orvosolni, az épület eddig ismeretlen múltja is egyre részletesebben kirajzolódik.
Hargita megye hivatalosan is Románia első zöld desztinációja – adta hírül szerdán a székelyföldi megye önkormányzatának sajtóosztálya. A Krónikához eljuttatott közlemény úgy fogalmaz: ez újabb fontos mérföldkő a fenntartható turizmus útján.
Ötszáz lej első látásra komoly segítségnek tűnik az iskolakezdéshez, ám a hazai árak alapján legfeljebb az alapvető tanszerekre és egy olcsóbb iskolatáskára lehet elég.
Megalakulásának 80. és önállósodásának 50. évfordulóját ünnepelte a
Marosvásárhely-Felsővárosi Református Egyházközség. Az immár évek óta hagyományos Felsővárosi Napok idei mottója: „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr.”
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium.
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Marosvásárhely felkerült az európai szecessziós városok térképére – jelentette be kedden a Maros Megyei Tanács által létrehozott Visit Maros Egyesület.
Megközelítette az 1500 kilométert a romániai gyorsforgalmi úthálózat hossza, miután hétfőn délután átadták az A7-es moldvai autópálya legújabb, Adjud és Bákó közötti, 47,10 kilométeres szakaszát.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás