
2012. június 29., 07:542012. június 29., 07:54
A fél évvel ezelőtt, december 22-én megszavazott 430-as határozatot a polgármesteri hivatal több igazgatója szerint is képtelenség alkalmazni. Az elmúlt év utolsó gyűlésén az önkormányzati képviselők arról rendelkeztek, hogy a városháza elkezdi a 2-es iskola Marosvásárhely néhai polgármesteréről való elnevezésének folyamatát. Ez a határozat azonban csupán egy formaság, és egyáltalán nem garantálja, hogy az ügyben bármi is történhet érdemben.
„A városháza jegyzője, Maria Cioban már akkor megmondta, hogy ez a döntés életképtelen, mást kell helyette hozni. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Gabriela Oşan, a hivatal iskolákért felelős osztályvezetője is. Dumitru Matei főtanfelügyelő, aki nekünk, szülőknek fűt-fát ígért, és tanácsosként maga is megszavazta a határozattervezetet, most azt mondja, hogy csak a 2013/14-es tanévtől alkalmazható. A polgármester, Dorin Florea pedig egyszerűen nem válaszol a szülők három hónappal ezelőtt írt levelére” – fakadt ki csütörtökön az egyik szülő, Puskás Lajos, a dr. Bernády György iskolanévért akciócsoport egyik tagja. Mint mondta, a tanácsi határozat életképtelensége miatt az önkormányzat mellett működő névadó bizottság a névadás véleményezésére sem vállalkozott.
Annak ellenére, hogy az általános iskolák esetében a névadásért a helyi tanács felel, a szülők úgy érzik, zsákutcába került a kezdeményezésük. „Az iskola alkalmazottjaira nem lehet számítani, mert a román nemzetiségű hallani sem akarnak a Bernády névről. A városháza illetékeseire, akik bekerültek a tanintézet vezetőségi testületébe, szintén nem lehet alapozni, mert a gyűléseken meg sem jelennek. Csegzi Sándor volt alpolgármesterben sem bízhatunk a végtelenségig, mert eddig sem képviselte megfelelőképpen az ügyet. Az RMDSZ tanácsosairól kiderült, hogy a szülők és a civil társadalom nyomására ugyan megszavazták a névadást, de nem követték annak végrehajtási folyamatát. Az az érzésünk, hogy nem is tekintik közösségi ügynek” – vélekedett egy másik szülő, Kutasi Nimród, aki az iskola vezetőtestületébe is bekerült.
Szerinte a szövetség politikusai előtt két út áll: vagy határos időn belül megoldják a város teljes magyar közösségét érintő ügyet, vagy kijelentik, hogy a marosvásárhelyi magyarság egyetlen magyar iskolanévre sem jogosult. „Ez egy teszt az RMDSZ számára – jelentette ki Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) ügyvezető igazgatója. – Eddig azt magyarázták, hogy mit miért nem lehet. Most itt az ideje, hogy tegyenek is valamit.”
A névadás ügyének véleményezése miatt a CEMO egyébként az Európai Unió petíciós bizottságához fordult. Az emberjogi aktivisták tisztában vannak azzal, hogy az EU nem szólhat bele a marosvásárhelyi önkormányzat ügyeibe, azonban az általa megfogalmazott alapjogok betartását bármikor számon kérheti. A polgármesteri tanácsosi tisztségbe került Csegzi Sándor lapunknak úgy vélekedett, hogy a múlt év végén hozott tanácsi határozat jogilag állja a helyét, és szeptember elseje után alkalmazható.
„Nincs szükség újabb tanácsi határozatra, hisz a bíróság elutasította azt a keresetet, melyben Cornel Brişcaru, a Szociáldemokrata Párt polgármesterjelöltje a döntés felfüggesztését kérte. A tanügyi törvény értelmében azonban meg kell várni az új tanévet, de szeptember elsejétől a tábla már kitehető az iskola falára” – szögezte le az RMDSZ helyi választmánya élén álló tisztségviselő.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.