Markó: változtatni kell a nemzetállami mentalitáson

A legutóbbi európai parlamenti választások is azt mutatják, hogy Európa-szerte erősödött a nacionalista vonal, és ennek hatása az, hogy Romániában magyar tisztségviselőket váltottak le, Szlovákiában pedig elfogadta a parlament a korlátozó nyelvtörvényt – jelentette ki szerdán  Tusnádfürdőn Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a székelyföldi településen zajló, hatodik alkalommal megszervezett EU Táborban tartott előadást. Arra figyelmeztette a résztvevőket a romániai és a szlovákiai példa kapcsán, hogy „a történelem kereke nem visszafordíthatatlan”.

Markó felidézte, hogy a szlovákiai nyelvtörvény tiltó rendelkezéseihez hasonló előírások Romániában is érvényben voltak az 1989 decemberében megbuktatott Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor uralmának utolsó éveiben. „Mi a kommunizmus második felében, az 1980-as években éltük át ugyanazt, amit most a szlovákiai magyarok. Most ugyanabban van részünk a jelenlegi kormányzat által elindított folyamat nyomán, amely a megyei intézmények magyar vezetőinek leváltását eredményezte” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Ennek a folyamatnak aberráns, perverz következményei vannak a többségében magyarok lakta megyékben – folytatta Markó –, például Hargita megyében, ahol a megyei főtanfelügyelő román nemzetiségű, aki nem tud magyarul és nem ismeri a 85 százalékban magyar nyelvű oktatás problémáit.

Mivel az RMDSZ nincs kormányon, nem akadályozhatja meg az ilyen, a romániai magyar közösség érdekeivel ellentétes  folyamatokat – szögezte le Markó Béla.

A romániai nacionalizmus erősödését bizonyító példaként a szövetségi elnök a június 7-i EP-választás eredményéről beszélt. Markó felidézte, hogy a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) majdnem annyi szavazatot kapott (körülbelül 9 százalékot), mint az RMDSZ, noha a PRM a tavaly november végi parlamenti választásokon még nem érte el az 5 százalékos parlamenti küszöböt sem.

Markó: az erdélyiség ne csak múlt, hanem gazdasági program is legyen

Az RMDSZ elnöke szerint a nemzetállamok Európájára a régiók Európája nyújt alternatívát, és ezért az uniónak erősítenie kell a regionális sajátosságokat. Hangsúlyozta, hogy Erdély kulturális sokszínűsége, kipróbált együttélési modelljei révén sokat tud nyújtani Európának, ugyanakkor ez a régió az uniótól vár választ a saját kérdéseire.

Kifejtette, hogy a Romániában tervezett közigazgatási átszervezés során nagyobb teret kell szentelni a történelmi régióknak, és regionális szemléletet kell meghonosítani. „Az erdélyiség nem csak múlt, kultúra, hanem gazdasági program is kell legyen” – hangoztatta Markó.

„El kell jutnunk oda, hogy azt mondhassuk: Románia eléggé nagy ország ahhoz, hogy a regionalista megközelítésnek jogosultsága legyen. Nevén kell neveznünk a dolgokat, beszélnünk kell ezekről az egyesek számára kényelmetlen kérdésekről, mivel Erdély fejlődése valós probléma” – fogalmazott Markó.

Hangsúlyozta: meg kell változtatni azt a mentalitást, amelynek alapján a nemzetállamiság ma is ellenzi a régiók jogállásának módosítását. Az RMDSZ elnöke ezt három irányban látja megvalósíthatónak: az első a jelenlegi Románia újragondolása és átszervezése, a második a magyar közösség nagyobb fokú függetlensége és minél kiterjedtebb autonómiája, a harmadik pedig a decentralizációról és a szubszidiaritásról alkotott európai uniós fogalmak újraértelmezése.

Markó szerint az Európai Unió szintjén létre kellene hozni a kisebbségi biztosi intézményt, ami segítene a kisebbségek problémájának megoldásában, csakhogy Brüsszel nem kíván ebbe az irányba lépni.

Kelemen Hunor: szükség van magyar államfőjelöltre

A táborban Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje is előadást tartott. Elmondta, hogy a román választók még nem érettek meg arra, hogy az ország élére magyar nemzetiségű államfőt válasszanak, de a magyar szervezetnek jelöltet kell állítania az év végén sorra kerülő politikai megmérettetésben, mert üzenetét el kell juttatnia a romániai magyar és a többségi választókhoz egyaránt.

Lehet-e magyar államelnöke Romániának 2009-ben? – a válasz egyszerű, mondta Kelemen, aki mégis bölcs döntésnek tartja azt, hogy az RMDSZ saját jelölt nevesítése mellett tette le a garast. Kelemen Hunor nem készült államfőjelöltnek, nem volt benne a 2009-es tervében, de úgy véli, ne vállaljon közéleti szerepet az, aki nem vállal egy ilyen kockázatot.

A Szövetséget elsősorban a közösség akarata késztetett e döntés meghozatalára, mondta az államfőjelölt a táborozóknak, majd annak a felmérésnek az eredményeire emlékeztetett, amely szerint a magyarság 75 százaléka tekintette fontosnak magyar jelölt indítását az őszi államelnöki megmérettetésen. „Másfelől az RMDSZ-nek nem szokása, hogy a választásokon ne állítson jelöltet, ne használja ki a politikai tér nyújtotta előnyöket üzenete eljuttatására. Ha nem indítottunk volna jelöltet, mire kérhettük volna a választókat, akik az eddigi választásokon RMDSZ-re szavaztak?” – fogalmazta meg a kérdést Kelemen Hunor, majd hozzátette, a közösség önbecsülését is alátámaszthatja a tény, hogy van magyar ember, aki, ha sztereotípiák nem lennének, alternatívát nyújthatna az egész romániai társadalom számára.

Az államfőjelölt az ifjúsági szervezeteknek fontos, aktív szerepet szán kampányában és programjában is külön fejezetet szentel a fiatalok sajátságos igényeinek, elvárásainak – az esélyegyenlőségtől a minőségi és versenyképes oktatásig. „Számítok a segítségetekre, hiszen közületek többen is részt vállaltak az eddigi kampányokban. Tudjátok, hogyan kell megszervezni és lebonyolítani egy kampányt, javaslataitokkal és meglátásaitokkal is sokat segíthettek” – mondta végezetül Kelemen Hunor.