Markó és a Nyugat

Az erdélyi macska című produkció azáltal került már műsorra tűzése előtt az érdeklődés középpontjába, hogy magyarországi sajtóforrások szerint a film készítői politikai mérlegelés nyomán jutottak az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) támogatásához. A testületben működő döntési mechanizmusokról a Magyar Narancs folyóirat közölt terjedelmes írást szeptemberben, példaként éppen a Markó-film támogatásának a történetét említve. A cikkíró felidézte, hogy az ORTT élére márciusban került Majtényi László megválasztásakor azt ígérte, megszünteti a testület döntéshozatalának a túlzott átpolitizáltságát. Ezért a Nyugat-pályázat bírálóbizottságának az élére is – a korábbi hagyományoktól eltérően – nem egy hozzá közel álló személyt nevezett ki, hanem a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetéből kért a témában jártas szakértőt. Így lett Angyalosi Gergely irodalomtörténész a bizottság elnöke. Angyalosi a Narancsnak elmondta, a Markó-portré nyilvánvalóan ellenkezett a pályázat szellemiségével, de a meglehetősen pontatlan pályázati kiírás miatt nehéz lett volna kizárni. A közleményben ugyanis az állt: az ORTT „pályázati felhívást bocsátott ki a Nyugat megjelenésének 100. évfordulója alkalmából tévés portréműsorok készítésének támogatására.”

A kiírás betű szerinti értelmezése valóban tág teret engedett a pályázóknak. Ez alapján akár a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről, vagy a Talmácsi Gábor motoros világbajnokról készült portréfilmet sem lehetett volna kizárni.

„Nem szerencsés pártpolitikai kötődésű személyeket támogatni – nyilatkozta a Narancsnak Angyalosi – még akkor se, ha nekem magával Markóval nincs bajom.” A bizottság többsége viszont úgy vélte, Markó valamilyen módon kapcsolódik a Nyugat hagyományához. „Valamilyen módon persze nincs olyan író, aki ne kapcsolódna” – állapította meg Angyalosi. A lap más forrásból arról értesült, hogy az egyik bíráló szájából el is hangzott: Markót annyi támadás éri, ezért a bizottságnak egyfajta „anyaországi morális kötelessége” megtámogatni őt.

Mind a bírálóbizottság elnöke, mind Majtényi László ORTT-elnök a Markó-film támogatása ellen érvelt és szavazott, a testületek mégis a film támogatásáról döntöttek. Majtényi László a HVG-nek adott interjúban elmondta, nem kifogásolja, hogy az ORTT pénzt ad a Markóról és egy másik kortárs íróról, Körösi Zoltánról szóló portréfilmre, „de van egy pályázati kiírás, amelynek abszolút nem felelnek meg. Nem kaptam választ arra, hogy az illetők vajon a Nyugat hányadik nemzedékéhez tartoznak” – nyilatkozta a HVG-nek Majtényi László.

Markó: kérdezzék a pályázót

„A mai magyar irodalomban tulajdonképpen mindenki a Nyugat költészetének az örököse – ismételte el Markó Béla a Krónika kérdésére a kolozsvári Bulgakov kávéházban tartott irodalmi talkshow után. Hozzátette, a kötött formák egyik művelőjeként szűkebb értelemben is a Nyugat költészete örökösének tekinthető. A költő-politikus ugyanakkor hangsúlyozta, semmi köze nincsen az ORTT-pályázat elbírálásához. A pályázatot a film készítői nyújtották be, ők nyerték meg a testület támogatását. Neki csak utólag szóltak arról, hogy milyen forrásból próbáltak támogatást szerezni a produkcióra. „Erről a támogatásról őket kell megkérdezni” – nyilatkozta Markó Béla.

Erdélyre szakosodtak

A költő-politikus állítását Nagy Gábor, a film producere is megerősítette: nem mondták Markó Bélának, hogy a Nyugat 100 pályázaton próbálnak támogatást szerezni a film készítéséhez. Úgy emlékezett, hogy nyáron beszéltek először terveikről Markó Bélával. „Csak mondtuk, hogy filmet szeretnénk készíteni róla, és ő azt mondta, ennek semmi akadálya” – nyilatkozta a Krónikának a Pilot Stúdió Kft. vezetője. Hozzátette: a pozitív választ szinte természetesnek tekintették, hiszen 15 éve fűzi barátság Markóhoz. Ráadásul a stáb már egy évtizede az erdélyi témákra szakosodott. „Imádom Erdélyt, nem tehetek róla – vallotta a producer. – A hetvenes évek óta járok oda a gyermekeimmel.” Azt is hozzátette, 1999 óta számos film elkészítéséhez kaptak támogatást az ORTT-től. Készítettek már filmet az autonómiáról, a Teleki Tékáról. A tavaly támogatott produkciójuk, a Kászonban forgatott Az utolsó borvizes díjat is nyert a lakiteleki fesztiválon.
Az erdélyi macska filmezései egyébként az őszi hónapokban zajlottak. A filmnek az a kerete, hogy Marosvásárhelyen a Teleki Tékában és Maros menti külső helyszíneken egy fotós fényképezi Markó Bélát. A költő pedig maga mond el részleteket Az erdélyi macska című esszékötetéből.

Nagy Gábor: nem volt időzítés

Az ORTT egyébként áprilisban hirdette meg a Nyugat 100 pályázatot, a pályamunkákat május 6-áig lehetett benyújtani. A 29 pályázó közül végül 13-an kaptak 2,3 millió és hatmillió forint közötti támogatást. Az Erdélyi Macska elkészítését hárommillió forinttal támogatta a testület. Kérdésünkre, hogy miként jutott eszébe, hogy a Markó-portréfilmre a Nyugat 100 pályázaton próbáljanak támogatást szerezni, azt hangsúlyozta, semmilyen előírás nem szerepelt a kiírásban arra vonatkozóan, hogy a portréfilmnek valamilyen módon kötődnie kell a Nyugathoz. Az ORTT elnökének az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát úgy kommentálta: „Sajnos Majtényi László nem olvasta el a saját felhívását.”

Nagy Gábor határozottan cáfolta, hogy politikai hátszéllel pályázott volna. „Senki nem súgta nekem azt, hogy közelednek a romániai választások, és jól jönne egy Markó Béláról szóló film; itt van egy pályázat, mozduljatok rá – ecsetelte. – Ha lett volna hátsó gondolat, akkor erőltettük volna, hogy még a választások előtt műsorra kerüljön a film. De nem volt politikai hátszél.” A producer nem kívánt becslésekbe bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy nyerhettek volna-e támogatást, ha valamely hasonlóan értékes, de politikai szerepet nem vállalt erdélyi költőről szerettek volna filmet készíteni.