
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2009. szeptember 04., 17:202009. szeptember 04., 17:20
Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Romániában hét, Erdély területén 25, Székelyföldön pedig 80 százalékban magyar a lakosság, a magyarság tehát ilyen arányban „résztulajdonosa” az országnak, illetve annak a területnek, régiónak, amelyben szeretné megőrizni identitását, összekapcsolva a hagyományt és a modernizációt, munkálkodva az autonómia megteremtéséért.
Markó a figyelmet: nem elég kiáltványban megerősíteni az autonómia iránti szándékot, ahhoz következetes, folyamatos munkára lesz szükség a jövőben. Leszögezte: ez közös munka lesz, ennek szellemében hívták meg erre a gyűlésre az RMDSZ-en kívüli szervezetek - így a Magyar Polgári Párt (MPP) - választott önkormányzati képviselőit is.
Az RMDSZ-elnök utalt a szlovákiai magyarság helyzetére, megállapítva, hogy abban az országban most visszaveszik a magyaroktól a már megszerzett jogokat. Szerinte ez nem csupán két ország ügye, az Európai Uniónak nagyon is köze van ahhoz, hogy miként alakul a helyzet. Tanulságként megállapította, hogy Romániában is igazán csak az autonómia eszközével veheti kezébe a magyar kisebbség a saját sorsát.
„Az autonómia - folytatta Markó - valóban csak eszköz annak a célnak a megvalósításához, hogy tartósan biztosítani lehessen Székelyföld lakosságának megfelelő életkörülményeit és a jogi kereteket.” Hangsúlyozta: nem csupán a múlt hagyományait kell megőrizni, hanem új identitást is kell szerezni, vagyis a hagyományt össze kell kötni a modernizáció szempontjaival.
Markó Béla ugyan nem nevezte nevén Traian Băsescu elnököt, de a román államfőnek arra a jól ismert nézetére reagált, amely szerint minden román térségnek „azonos közigazgatási autonómiát” kell biztosítani. „Nem fogadjuk el az általános helyi autonómiának és a sajátos székelyföldi területi autonómia fogalmának az összevonását, még akkor sem, ha az előbbi feltétele az utóbbinak” - mondta. Leszögezte: Székelyföldnek sajátos, etnikai identitása is van, ezért sajátos területi autonómiára is szüksége van.
Az EMNT elnöke megállapította: Székelyföldnek országnyi területe van, mintegy 2000 négyzetkilométerrel meghaladja Koszovó területét. Utalt arra, hogy a következő napon Székelyudvarhelyen sor kerül egy másik hasonló rendezvényre, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szervez. Zavaró körülménynek nevezte ugyan ezt a „duplázódást”, de úgy vélte, mindkét esemény ugyanazzal a szándékkal, mégpedig az autonómia előmozdítása érdekében szerveződött. Tőkés reményét fejezte ki, hogy a kettő nem egymás „ellenrendezvénye”, hanem kiegészíthetik egymást.
Tőkés kifejtette: a Kárpát-medencében minden legitim politikai erőnek kötelessége az autonómia képviselete. Magyarországra is utalva szükségesnek nevezte a „nemzetpolitikai rendszerváltást”, amely nélkül szerinte nem lehet teljes a politikai rendszerváltozás. Mint fogalmazott, ez most különösen időszerű, amikor Magyarországon küszöbön áll a rendszerváltozással felérő kormányváltozás.
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a szövetség államfőjelöltje hangsúlyozta: amikor a magyarság autonómiáról beszél, meg kell győznie a románokat, hogy a magyarok semmit nem akarnak elvenni tőlük.
Az eseményen a Székelyföld fejlesztési stratégiájáról szóló memorandumot és kiáltványt fogadtak el, ezek az RMDSZ és az EMNT javaslatiat tartalmazzák az autonómia elérésére, valamint a Székelyföldet is magában foglaló fejlesztési régió átszervezésére vonatkozóan.
A kiáltvány szövege ide kattintva elolvasható.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.