Markó: a romániai magyarság résztulajdonosa Romániának

Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Romániában hét, Erdély területén 25, Székelyföldön pedig 80 százalékban magyar a lakosság, a magyarság tehát ilyen arányban „résztulajdonosa” az országnak, illetve annak a területnek, régiónak, amelyben szeretné megőrizni identitását, összekapcsolva a hagyományt és a modernizációt, munkálkodva az autonómia megteremtéséért.

Markó a figyelmet: nem elég kiáltványban megerősíteni az autonómia iránti szándékot, ahhoz következetes, folyamatos munkára lesz szükség a jövőben. Leszögezte: ez közös munka lesz, ennek szellemében hívták meg erre a gyűlésre az RMDSZ-en kívüli szervezetek - így a Magyar Polgári Párt (MPP) - választott önkormányzati képviselőit is.

Az RMDSZ-elnök utalt a szlovákiai magyarság helyzetére, megállapítva, hogy abban az országban most visszaveszik a magyaroktól a már megszerzett jogokat. Szerinte ez nem csupán két ország ügye, az Európai Uniónak nagyon is köze van ahhoz, hogy miként alakul a helyzet. Tanulságként megállapította, hogy Romániában is igazán csak az autonómia eszközével veheti kezébe a magyar kisebbség a saját sorsát.

„Az autonómia - folytatta Markó - valóban csak eszköz annak a célnak a megvalósításához, hogy tartósan biztosítani lehessen Székelyföld lakosságának megfelelő életkörülményeit és a jogi kereteket.” Hangsúlyozta: nem csupán a múlt hagyományait kell megőrizni, hanem új identitást is kell szerezni, vagyis a hagyományt össze kell kötni a modernizáció szempontjaival.

Markó Béla ugyan nem nevezte nevén Traian Băsescu elnököt, de a román államfőnek arra a jól ismert nézetére reagált, amely szerint minden román térségnek „azonos közigazgatási autonómiát” kell biztosítani. „Nem fogadjuk el az általános helyi autonómiának és a sajátos székelyföldi területi autonómia fogalmának az összevonását, még akkor sem, ha az előbbi feltétele az utóbbinak” - mondta. Leszögezte: Székelyföldnek sajátos, etnikai identitása is van, ezért sajátos területi autonómiára is szüksége van.

Az EMNT elnöke megállapította: Székelyföldnek országnyi területe van, mintegy 2000 négyzetkilométerrel meghaladja Koszovó területét. Utalt arra, hogy a következő napon Székelyudvarhelyen sor kerül egy másik hasonló rendezvényre, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szervez. Zavaró körülménynek nevezte ugyan ezt a „duplázódást”, de úgy vélte, mindkét esemény ugyanazzal a szándékkal, mégpedig az autonómia előmozdítása érdekében szerveződött. Tőkés reményét fejezte ki, hogy a kettő nem egymás „ellenrendezvénye”, hanem kiegészíthetik egymást.

Tőkés kifejtette: a Kárpát-medencében minden legitim politikai erőnek kötelessége az autonómia képviselete. Magyarországra is utalva szükségesnek nevezte a „nemzetpolitikai rendszerváltást”, amely nélkül szerinte nem lehet teljes a politikai rendszerváltozás. Mint fogalmazott, ez most különösen időszerű, amikor Magyarországon küszöbön áll a rendszerváltozással felérő kormányváltozás.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a szövetség államfőjelöltje hangsúlyozta: amikor a magyarság autonómiáról beszél, meg kell győznie a románokat, hogy a magyarok semmit nem akarnak elvenni tőlük.

Az eseményen a Székelyföld fejlesztési stratégiájáról szóló memorandumot és kiáltványt fogadtak el, ezek az RMDSZ és az EMNT javaslatiat tartalmazzák az autonómia elérésére, valamint a Székelyföldet is magában foglaló fejlesztési régió átszervezésére vonatkozóan.

A kiáltvány szövege ide kattintva elolvasható.