Az RMDSZ volt elnöke a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) által szervezett marosfői EU-tábor keretében beszélt az európai értékek és az erdélyi érdekek viszonyáról, az erdélyi magyarság kilátásairól a változó Európában. Az RMDSZ közleménye szerint Markó Béla előadásában felidézte, az erdélyi magyarságnak hatalmas elvárásai voltak az európai integrációval szemben. A közösség jólétet, gazdasági fellendülést, demokráciát és emellett sajátos érdekeinek, jogainak az érvényesítését várta.
Markó úgy ítélte meg, hogy a kilencvenes évek elején jelentős európai támogatást is sikerült szereznie az erdélyi magyar közösségnek. Mint felidézte, 1993-ban az Európa Tanács részben magáévá tette az RMDSZ által benyújtott memorandumot, és Románia csatlakozása feltételéül szabta az államosított ingatlanok restitúcióját és az anyanyelvű oktatás megteremtését. Mára azonban az Európai Unió „megtorpant”, és „a szőnyeg alá sepri” az etnikai kérdéseket, emiatt számos nemzeti probléma „fortyog a hamu alatt”. Markó Béla szerint ennek a nagyarányú bevándorlás az oka, amelyre az Európai Uniónak egyelőre nincsen válasza. Az európai mentalitás ugyanis ma még nem tud különbséget tenni a bevándorló és az őshonos közösségek között.
Erdélyi érdek, de általános európai érdek is felépíteni egy egységes és közös Európát, amely tud közös válaszokat adni külső kihívásokra, tud gyorsan reagálni, ugyanakkor hagyja a különböző régiókat sajátos megoldások szerint létezni – mutatott rá az RMDSZ volt elnöke.
Markó Béla azt is megemlítette, ma szkeptikusabb az általános európai értékek romániai meghonosítása és a demokratikus intézményrendszer konszolidációja tekintetében, mint 2-3 évvel ezelőtt. Szerinte az elmúlt napok, hetek romániai eseményei is rámutattak arra, mennyire törékenyek azok az értékek, amelyeket az 1989-es rendszerváltozást követően kialakultak, és mennyire „recseg-ropog” a demokratikus rendszer Romániában.
Markó szerint a romániai események azt bizonyítják, hogy itt is „át kell gombolni a kabátot”. Meglátása szerint az államfő és a kormánytöbbség közötti konfliktus azt jelzi, nem sikerült tisztázni, elnöki, félelnöki vagy parlamenti berendezkedést akar-e az ország. „A megoldás egy teljesen új alkotmány lenne, amelyet rögtön a parlamenti választások után ki kellene dolgozni” – jelentette ki a volt pártelnök. Maga is kétségesnek látta azonban, hogy ehhez elég erő és elhatározás lenne a romániai pártokban. „Az RMDSZ és az erdélyi magyarság egyértelműen a parlamenti demokráciában érdekelt, ugyanis mi itt tudunk erőt felmutatni, itt tudunk befolyást gyakorolni a döntésekre” – hangsúlyozta az RMDSZ volt elnöke.
Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.