Március 15: Erdély-szerte méltón ünnepeltek

„Március 15-e üzenete ma sem csupán a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjét jelenti, hanem az összefogás lehetőségét is” – jelentette ki a Hargita megyei Székelykeresztúron Markó Béla. Az RMDSZ elnöke úgy véli: a mai magyar nemzetnek nagy szüksége van erre az üzenetre. „Nekünk, erdélyi magyaroknak is kell ez az üzenet, mert bizony az utóbbi időben kezdtük megtanulni mi is a széthúzást, a viszálykodást. Pedig amit elértünk, együtt értük el” - magyarázta.

Markó az összefogás példájaként hozta fel, hogy nemrég az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodott, közös listát indítanak a tulipán jele alatt, a magyar összefogás listáját. „Biztos, hogy ezután sem fogunk mindenben egyetérteni, de egy dologban igen: a sokféle egyéni igazságon túl van egy ennél sokkal lényegesebb közös igazság: a magyar nemzet igazsága. Ami itt Erdélyben azt jelenti, hogy nekünk tudnunk kell közösen fellépni, tudnunk kell kezet fogni egymással, amikor a történelem ezt diktálja” - magyarázta.

Az RMDSZ elnöke, Traian Băsescu korábban tett kijelentésére utalva megjegyezte: „a minap is hallottuk egy román politikustól: soha nem lesz területi autonómia. Erre is csak azt válaszolhatjuk: várjuk ki a végét. Ha egységesek vagyunk, a román ,,soha” szó magyarul azt fogja jelenteni: ,,hamarosan”. Ha egységesek vagyunk, nem lehet ezután sem legyőzni minket” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy eddig is csak a közös fellépésnek köszönhetően áll Aradon a Szabadság-szobor, szabadon énekelhető a magyar himnusz.

Markó ugyanakkor kijelentette, a továbbiakban Székelyföldnek meg kell adni a lehetőséget, hogy nyelve, kultúrája, de településeinek fejlesztése, gazdasága dolgában is maga döntsön, erre pedig az autonómia jelenti a megoldást „A román politikusok egy része úgy fél az autonómia szótól, mint az ördög a tömjénfüsttől. De ha megkérdezzük, hogy a székely emberek ügyes–bajos dolgaiban miért Bukarestben kell dönteni, senki sem tud erre egy épkézláb magyarázatot adni” – példálózott.

Erdély-szerte ünnepelnek a magyarlakta helységekben. Kolozsváron néhány ezres tömeg vett részt a Szent Mihály templomban tartott ünnepi szertartáson, majd a Biasini-szálló előtt koszorúztak.

A kolozsvári megemlékezésekre nagy erőkkel készült a rendőrség is, amely 230 alkalmazottját irányította az utcára a megemlékezéseknek incidensek nélküli lebonyolítása érdekében. A városban ugyanis a szélsőséges Új Jobboldal is felvonult és megkoszorúzta a 48-as román hős, Avram Iancu szobrát. A közel kétszáz román fiatal egyebek között „Székelyföld román föld” szlogent skandálták, incidensekre azonban nem került sor.

Külön emlékeztek az 1848-as eseményekre Marosvásárhelyen. Az ünnepségsorozat délben Bem tábornok emléktáblájának a megkoszorúzásával kezdõdött, melyre a szép idõ ellenére csupán mintegy százan gyûltek össze. Nemcsak az ünnepi mûsor maradt el, hanem a hangosítás is hiányzott. A szervezetlenséget illetõen Gál Éva, az RMDSZ marosvásárhelyi ügyvezetõ elnöke kifejtette: „ezt az utasítást kapták a megyei vezetõségtõl”, amely délután a postaréti emlékoszlopnál emlékezett.

A kettõ között a Magyar Polgári Párt a Petõfi-szobornál ünnepelt. Csintalan László római katolikus fõesperes keserûségének adott hangot, mondván, hogy három ünnepet kellett meghirdetnie, holott összefogásra lenne szükség. Méltatta az Erdélyi Magyar Ifjak kezdeményezését, akik fáklyásmenetükkel összekötötték a két helyszínt.

Az MPP ünnepélyén Kali István megyei alelnök a nemzet leépülésére és a forradalmi tizenkét pont újbóli idõszerűségére hívta fel a figyelmet. Az RMDSZ megemlékezésén Kelemen Attila megyei elnök kifejtette: még nagyon sokáig szeretnénk itt úgy élni, hogy magyarságunk és román állampolgárságunk összeférhetõ legyen. Tizenkilenc év után elõször az eseményt a prefektus is megtisztelte jelenlétével, Marius Paşcan Emil Boc  üzenetét tolmácsolta.

Az utóbbi évek legnagyobb szabású március 15-ei ünnepségének lehettek tanúi a kézdivásárhelyiek: a felvonulásra a helyi diákokon kívül a környezõ falvakról is érkeztek lovasok, szekeresek, valamint háromszéki és határon túli hagyományõrzõk vonultak fel, akiknek Rácz Károly polgármester nemzeti színû emlékszalagot ajándékozott. A politikamentes rendezvény díszszónoka Koltai Gergely, a Kormorán együttes frontembere volt, aki testvérének, Koltai Gábornak a gondolatait tolmácsolta.

„Önöktõl kell megtanulnunk, mit jelent magyarnak lenni a 21. században. Az erdélyi magyarság megtartotta magának az elszakított nemzetrészeket” – mondta beszédében. Koltain kívül a Zúg a március címû, diákok számára megszervezett szónokverseny nyertese, Nagy Babos Rebeka mondott beszédet, majd a Kormorán együttes énekelt. Gábor Áron szobra elõtt áldást osztottak a történelmi egyházak képviselõi.

A fõtéri rendezvény rendhagyó módon csatajelenettel zárult, amelyben felsõ-háromszéki és szegedi hagyományõrzõk vettek részt. A székelyek az osztrákokkal csaptak össze, a harc mozzanatait az egyik szegedi hagyományõrzõ kommentálta. Elhangzott: vaktöltényt szerettek volna használni a korhû fegyverekben, de a hatóságok hallani sem akartak errõl. Így a székely huszárok a hangszórókból záporozó golyók, ágyúlövések révén diadalmaskodtak a császári csapatok felett.

Sepsiszentgyörgyön is rendhagyónak bizonyult az ünnep: a metszõ szélben kokárdák lobogtak, elsõ ízben kapott ilyen díszítést az 1918. december 1. sugárút. A Székely Március nevû politikamentes rendezvényt együtt szervezte az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. A másfél évszázaddal ezelõtti rítus szerint felszentelték a 11. Székely Huszárezred zászlóját, a zászlórúdba díszszegeket vertek az elöljárók és a történelmi magyar egyházak képviselõi. A háromezres tömeg lelkesen ünnepelte a díszegyenruhában feszítõ lovas huszárokat.

„Szembe merünk fordulni a gyarmatosítókkal, a militarizálókkal, akik ellehetetlenítették a mára esedékes autonómia-népszavazásunkat, és akik megpróbálták megakadályozni a Magyar Köztársaság elnökét, hogy hazajöjjön hozzánk, és együtt ünnepeljen velünk” – fejtette ki Antal Árpád polgármester. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-nak el kell ismernie az õshonos kisebbségek jogait, majd a budapesti Honvéd Színház mûvészeinek elõadásában szabadtéri elõadásra került sor.

Nagyváradon a szokásos menetrend szerint zajlott a március 15-ei megemlékezés: délelõtt a különbözõ városnegyedekben álló emlékmûveknél koszorúztak, majd Rulikovszky Kázmér emlékmûve elõtt hajtottak fejet az emlékezõk. A hagyományos ökumenikus imádkozásra ezúttal a Szent László római katolikus templomban került sor, majd az ezernél is több ünneplõ Szacsvay Imre szobrához vonult, ahol Tõkés László volt a fõszónok, akit a közös magyar EP-lista vezetõjeként mutattak be. Ezt követõen huszárok vezette fáklyásmenettel vonultak a Petõfi parkba, ahol megkoszorúzták a költõ szobrát.