Már látják a fától az erdőt

Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter a Krónikának rendkívül fontos eredménynek nevezte, hogy az új jogszabály előnyösebb feltételeket kínál a romániai faipar számára, és a nyersanyag exportját is visszaszorítaná.

A csíkszeredai politikus – aki Tánczos Barna szenátorral közösen dolgozott ki törvénymódosító javaslatokat „szakemberek észrevételei alapján\" – rámutatott, a törvény gyakorlatilag bevezeti azt a Németországban is használt rendszert, amely előírja, ha a néhány hektáros erdőterületére őrzési szerződést köt a tulajdonos, akkor joga van az erdészet engedélyével egy hektárról évi három köbméter fát kivágni.

„Németországban is jól működik ez a rendszer: leszabályozzák, hogy évente mennyit vághatnak ki, ám ezért kötelezően őriztetni kell az erdőt, szerződést kell kötniük\" – ecsetelte Korodi. Hozzátette, Romániában jelenleg félmillió hektár erdőt egyáltalán nem őriznek. „A régi törvény szerint, aki ki akart vágni egy fát, kötelezően üzemtervet kellett készítessen, ezt azonban csak a szomszédaival közösen tehette meg, és amúgy is hatalmas költségekkel járt. Az új jogszabály leegyszerűsíti a dolgukat\" – magyarázta a politikus.

Előnyben a feldolgozók

Véleménye szerint fontos változást hoz a törvény a fa értékesítését illetően is. „Ezután is lehet lábon álló fát vásárolni, de csak olyan cégnek lehet eladni, amely az utolsó háromévi átlag szerint legalább 40 százalékos feldolgozási kapacitással rendelkezik a felvásárolt mennyiségre\" – közölte a képviselő, aki szerint ezután az kereskedik a faanyaggal, aki feldolgozással is foglalkozik, így helyben marad a famennyiség, a feldolgozással pedig nő az ára is.

Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a nagy vállalkozások egy fafajtából csak a feldolgozásra szánt mennyiség legtöbb harminc százalékát vásárolhatják fel, ami a jelenlegi körülmények között azt mutatja, hogy az újonnan épülő üzemeknek már importáruval kell dolgozniuk. A képviselő úgy látja, a mostani módosításoknak két éve kellett volna megtörténniük, de erre nem volt politikai akarat.

„Az a lényeg, hogy a törvényhez készülő végrehajtási utasítások egyértelműek legyenek, eltűnjenek a kiskapuk. Ha elküldik a törvényt az államelnöknek, és ő nem küldi vissza, napokon belül megjelenik. Ha visszaküldi, azt jelenti, a nagy monopóliumok közbeléptek\" – magyarázta Korodi Attila.

A képviselő már találkozott Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszterrel, aki jelezte, már elkezdtek dolgozni a normatívákon. A Hargita megyei erdészeti igazgatóság vezetője, Cătălin Mutică érdeklődésünkre azt mondta, csak a törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után tudja felmérni és értékelni a változásokat.

Megválaszolatlan részletkérdések

Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (World Wide Fund for Nature) romániai programigazgatója érdeklődésünkre elmondta, az erdészeti kerettörvény mindenképpen jobb, mint az előző, amely szerinte foghíjas volt, és sok kiskaput hagyott. „Az is fontos, milyenek lesznek a másodlagos, kiegészítő szabályozások. Annyi biztos azonban, hogy az új kerettörvényben sok olyan pozitív elem van, ami a régiben nem szerepelt: például megjelenik a szűz erdő fogalma, és ennek a védelme, ugyanakkor el kell készíteni a hazai szűz erdők katalógusát\" – fogalmazott érdeklődésünkre Csibi.

A környezetvédelmi szervezet képviselője szerint az is rendkívül fontos, hogy a feldolgozók élvezzenek elsőbbséget a rönkfa-kereskedőkkel szemben. „Ezek mind előnyösek közép- és hosszú távon, ám a törvény csak az elveket szögezi le, még nem szavatolja ezek betartatását. Fontos, hogy megszülessenek a részletes alkalmazási előírások. „Arra kell összpontosítani, hogy ez a törvény legyen nagyon szigorúan betartva. Az erdőradar bevezetése már megteremtette az illegális fakitermelés visszaszorításának alapját, erre most ez a törvény ráerősíthet, például azzal is, hogy korlátozza a faexportot\" – magyarázta Csibi Magor.

Kádár Rezső, a Kovászna megyei Pro Wood faipari klaszter menedzsere viszont arra mutatott rá, hogy ha a fát rönk formájában kiviszik a térségből, az csak egy-két embernek hoz nyereséget, ezért nagyon fontos, hogy a feldolgozók lépéselőnyben legyenek a versenytárgyalásokon. Kifejtette, fennáll annak a veszélye is, hogy a feldolgozó viszonteladóként továbbadja a rönköt. Ezért kell egyértelműen rögzíteni, hogy a liciten megnyert fa bizonyos százalékát kötelező legyen helyben feldolgozni, hívta fel a figyelmet a klaszter menedzsere.

Hiányolják a reformot

A Zöld Erdély Egyesület képviselői azonban nem ennyire optimisták az új erdészeti törvényt illetően. Kovács Zoltán Csongor, az egyesület elnöke munkatársunknak elmondta, a jogi egyértelműséget és a tisztánlátást a járulékos jogszabályok kuszasága nehezíti.

„Nincs szándék a szabályozás, végrehajtás és ellenőrzés hatékonyabb szétválasztására és a decentralizációra, törekvés az átláthatóság növelésére sem. Nagy hiba, hogy még gyalogtúrázóként is tilos az erdőbe menni, letérni a kijelölt útvonalakról az erdészet külön engedélye nélkül. Következésképpen illegális fakitermelésnek, lopásnak csak akkor lehet valaki szemtanúja, ha maga is törvénytelenséget követ el\" – jegyezte meg Kovács Zoltán Csongor, aki szerint míg a korábbi jogszabály tiltotta a tarvágást a nemzeti parkokban, az új törvény ezt megengedi.

„Igaz, csak kivételes esetekben, ezek azonban nincsenek rögzítve\" – mutatott rá. – Nem látom, hogy az erdészeti kerettörvény mostani foltozgatása valós lépés lenne az erdőprobléma rendezése felé. Pedig az elmúlt húsz évben csak a hivatalosan jegyzett illegális erdőkitermelés 5 milliárd euró kárt okozott az államnak, amihez még hozzáadódik a le nem bukott és az elintézett fatolvajlás, az árvizek okozta kár. Amikor törvényhozásról van szó, úgy tűnik, már nem látszik a fáktól az erdő\".

A Zöld Erdély Egyesület elnöke egyébként Csibi Magorhoz hasonlóan előremutatónak nevezte a szűz erdők nemzeti jegyzékének a létrehozását, a környezetvédelmi utasítások szigorítását. Mint mondta, a törvénymódosítás egyértelműen pozitív és konkrét természetvédelmi előírása az erdőkben való legeltetés teljes tilalma is.