Mivel Romániában megfellebbezhetetlen ítélet tagadta meg a háromszéki prefektúra épületének restitúcióját, az örökös Strasbourghoz fordult
Fotó: Bíró Blanka
Három évtizede húzódik a háromszéki Fogolyán család örökösének, Szotyori-Nagy Áronnak az ingatlan-visszaigénylési kálváriája. A hosszú évek óta tartó pereskedések során az örökös a Sepsiszentgyörgyön visszaigényelt ingatlanok és földterületek csak egy részét kapta vissza eddig. A 75 éves férfi arra panaszkodik, hogy a székelyföldi RMDSZ-es elöljárók is csak nyilatkozatok szintjén támogatják a restitúciót.
2019. december 08., 17:032019. december 08., 17:03
A kommunista hatalom által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatási pereivel összefüggésben Szotyori-Nagy Áron neve nem csak Háromszéken, hanem Erdély más vidékein is ismerős. A gazdag magyarörmény család örököse – aki az anyai ágon kereskedőket és híres orvosokat is adó Fogolyán család leszármazottja – a rendszerváltás óta keresi igazát a helyi önkormányzatokban és állami hivatalokban, valamint székelyföldi bíróságokon, de többször megfordult már Bukarestben, a legfelsőbb bíróságon is.
Az elmúlt években több tüntetést szervezett a mintegy két évtizede per tárgyát képező sepsiszentgyörgyi Fogolyán-ház előtt, ahol hétéves koráig gyerekeskedett. Államosításakor az épület a Román Kommunista Párt (RKP) megyei székháza lett, a rendszerváltás után pedig a Kovászna megyei prefektúra vette birtokába és használja ma is.
Idén áprilisban a legfelsőbb bíróságon elveszítette a pert, amelynek során továbbra is a teljes ingatlan visszaszolgáltatását kérte. A bukaresti ítélet nyomán a Fogolyán-ház megoldatlan ügye az Európai Emberjogi Bíróság asztalára került: Szotyori-Nagy Áron megkapta Strasbourgból az értesítést, miszerint a bíróság nyilvántartásba vette a beadványát.
„Visszaszolgáltatási kálváriánk története közvetlenül a rendszerváltás után kezdődött. A kilencvenes évek elején összefutottam kolozsvári gyerekkori barátommal, az egykori U labdarúgócsapat kapusával, Marcel Lăzărescu jogásszal, aki az általam összegyűjtött papírok alapján azzal biztatott, hogy olyan kisajátított ingatlanok esetében indítsak pert, amelyeket a kommunista állam cím nélkül (fără titlu) meghatározással vett el” – emlékeztet a harminc évvel ezelőtti kezdetekre a Ceaușescu-rendszerben Magyarországra kitelepedett agrárszakember, aki két testvérével konzultálva indította első peres eljárását Sepsiszentgyörgyön.
A nagyapja, dr. Fogolyán Kristóf főorvos által épített szentgyörgyi szanatóriumot a kommunista hatalom az 1948/302-es dekrétum alapján államosította működő kórházként. Valójában az épület üresen állt, mivel a háború idején befejezett ingatlan berendezésére már nem futotta, tehát a kommunista jogrend szerint sem lehetett volna a szóban forgó törvénnyel kisajátítani.
A megyei önkormányzat magyar vezetője által aláírt fellebbezési okiratban az szerepel, hogy az épület „kiemelt állami fontosságú ingatlan”, emiatt a helyi hatóság nem javasolja visszaszolgáltatásra. Az épületben a gyermekvédelmi hivatal és néhány más olyan iroda működött, amelyek a megyei tanács hatáskörébe tartoztak.
Szotyori-Nagy Áron szerint keresztbe tesznek neki a hatóságok és önkormányzatok
Fotó: Nagy D. István
„A helyzet pikantériája, hogy akkoriban jelent meg a 2010/10-es számú törvény, amely a jogtalanul elkobzott ingatlanok restitúcióját szabályozta. A helyi és a megyei RMDSZ nagy kampányt indított akkoriban Háromszéken, hogy minden érdekelt tulajdonos jelenjen meg irodájukban, és töltsön ki kérdőívet a visszaigénylésre váró javakról, amihez támogatást ígértek. Közben a háromszéki restitúciós perekben az RMDSZ megyei, különböző önkormányzati és állami hivatalok élén álló vezetői mindannyiszor fellebbeztek, ha középület visszaadását kérte egykori tulajdonosa. Akkor döbbentem rá, hogy restitúció terén az RMDSZ-es önkormányzatok semmivel nem viselkednek tisztességesebb módon a Székelyföldön, mint a többségi román települések vezetői” – fogalmazza meg szomorú látleletét Szotyori-Nagy Áron, aki irdatlan mennyiségű dossziéval és egyéb hivatalos papírokkal szemlélteti harminc évnyi pereskedésének történetét.
De innentől kezdve sem mentek simán a dolgok. A magyar vezetésű megyei tanács szűk egy esztendeig fizetett hivatalai után bérleti díjat, amíg valamennyi irodáját ki nem költöztette az épületből. Szotyori szerint hiába szerepelt a mindkét fél által aláírt szerződésben a kitétel, hogy a megyei önkormányzat feljavítva juttatja vissza az ingatlant, az mégis használhatatlan állapotban került a tulajdonoshoz. Az örökös képeken mutatja az ingatlan leromlott állapotát, amihez sok százezer, vagy millió eurós nagyságrendű befektetés kell, hogy használni lehessen. Most ennek értékesítésével, vagy hosszabb távra történő bérbe adásával van elfoglalva, ehhez keresi a potenciális befektetőket.
Szotyori-Nagy Ádám szerint a 2000/10-es törvény alapjában véve hasznos jogszabály, aminek alkalmazása azonban sokban függ a helyi és a megyei önkormányzatok hozzáállásától.
A Fogolyán-örökös fénymásolatokkal illusztrálja, hogy a restitúciós törvény megjelenését követően, 2000-ben a jogszabályban megfogalmazottak alapján hat felszólítást küldött a helyi és a megyei önkormányzatoknak, ahol visszaigénylésre váró ingatlana van. A törvény előírásai szerint a megszólított intézménynek hatvan napon belül kell válaszolnia, és ennek tartalmaznia kell az intézmény restitúcióval kapcsolatos elképzeléseit. Választ egyetlen beadványára kapott, amelyben a helyi polgármesteri hivatal ki akarta fizetni készpénzben a területet. A további értesítésekre azonban hiába várt az örökös. Mivel a többi beadványára válasz nem érkezett, bíróságra vitte az ügyeket. Szotyori mutatja a 2002. február 13-án, egy bírósági végrehajtón keresztül a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalnak küldött felszólítását, amire Antal Árpád polgármester végül mégiscsak válaszolt. Igaz, 16 év késéssel! A posta által kézbesített levélen a postabélyegző dátuma 2018. október 13.
De közben azt is kiderítette, hogy nem ő van egyedül ilyen helyzetben, hiszen 2018 végén sok más háromszéki ingatlantulajdonos is kapott levelet, amelyben a helyi önkormányzat tucatnyi bizonyító okiratot kért. Szerinte ezek egy részét már lehetetlen beszerezni, így nagy valószínűség szerint per nélkül csak nagyon kevesen fogják visszakapni jogos jussukat.
A szanatórium épületét és a Fogolyán ház néhány helyiségét visszaperelő Szotyori-Nagy Áronnak Sepsiszentgyörgy belvárosában további ingatlan- és területkövetelése van, amelyek peres eljárások tárgyát képezik. A családból immár csak egyedül harcoló 75 éves férfi továbbra is kitartóan keresi az igazát.
A Fogolyánok Háromszéken
A magyarörmény származású Fogolyán család Marosludasról került Sepsiszentgyörgye. A család háromszéki története azzal a Fogolyán Kristóffal indul, akinek nyolc gyereke közül Kristóf nevű fia a város nagykereskedője lett, és a kézdivásárhelyi Fejér Lukácsnak, a Rudolf-kórház alapítójának lányát, Fejér Mária-Rozáliát vette feleségül. Egyik fiúgyerekük, dr. Fogolyán Kristóf (1878-1954) a Fehér angyalként elhíresült sepsiszentgyörgyi orvos volt, akit négy évtizeden át a székely város meghatározó egészségügyi vezetőjeként tartottak számon. Dr. Fogolyán Kristóf házasságából két gyermek született: dr. Fogolyán Miklós (1905-1985) és dr. Fogolyán Edit (1908-1995), Szotyori-Nagy Áron édesanyja, aki a kommunizmus beköszöntével elveszítette francia tanári állását Sepsiszentgyörgyön, a kommunista hatóságok megtiltották, hogy tanítson. Apja tanácsára bábaasszonyi képzésen vett részt Kolozsváron, majd három gyerekével letelepedett, és a kolozsvári Stanca szülészeti klinikán dolgozott nyugdíjazásáig. Testvéreivel és rokonaival kiegyezve Szotyori-Nagy Áron egyedül vállalta fel a három évtizede tartó restitúciós küzdelmét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!