2012. december 13., 06:292012. december 13., 06:29
Az ünnepséggel egybekötött sajtótájékoztatón Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja arról számolt be, hogy a beruházás eddig ötmillió euróba került. Mint részletezte, eredetileg 4,5 millió eurót terveztek e célra, azonban az előre nem látható többletmunkálatok még fél millió euróba kerültek. Példaként említette, hogy az alap ásásakor beleütköztek a szomszédos épület alapjába, így újra kellett tervezni az épületet.
Az építkezés nagy része befejeződött, a hátralévő belső munkálatok értéke 700 ezer euró, várhatóan 2013 őszére készül el az egyetem új otthona. Az összesen 6500 négyzetméternyi felülettel rendelkező ingatlannak 4500 négyzetméternyi területe hasznosítható. Az épület négyzetméterenkénti ára 750 euró áfával együtt, Tonk Márton dékán szerint ez nyugat-európai egyetemekhez viszonyítva is olcsónak számít. Hozzáfűzte, eddig 2,5 millió eurót fizettek ki a kivitelező vállalatnak, a fennmaradó összeget a továbbiakban törlesztik az újabb támogatási összegek érkeztével.
Mint ismeretes, a Sapientia új kolozsvári épületének felépítési költségeit kizárólag a magyar kormány finanszírozza. Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja elmondta: a magyar kormány összesen 4 milliárd forinttal támogatja az építkezést, ennek az összegnek egy része már megérkezett a Sapientiával kötött megállapodás értelmében, a következő részlet ezután érkezik. A diplomata úgy értékelte, nyár óta látványosan előrehaladt az építkezés, az ingatlan méltó helye lesz az erdélyi magyar közoktatásnak.
Ugyanakkor emlékeztetett: a beruházás kizárólag magyar vállalás, a román állam nem fektetett bele pénzt, pedig az egyetem diákjai a román gazdaságot fogják gyarapítani, Romániában fognak adózni.
Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke az ünnepségen elmondta: azt szeretnék, ha jövő év szeptember elsejéig át tudnák adni az elkészült épületegyüttest.
Dávid László, az egyetem rektora beszédében a megmaradás zálogának nevezte az új ingatlant. „A következő feladat az, hogy megteremtsük azt a szellemet, amely belakja ezt az épületet, olyan közösséget hozzunk létre, amely értéket ad ezeknek a falaknak” – hangsúlyozta Dávid László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok